Hogyan engedjük el a múltat? Peller Mariann őszintén beszél a sorsszerű lezárásokról, a lélek rétegeinek tisztulásáról és az Élethurok mögötti igazságokról.
A húsvéti italok világa a nagymamai tojáslikőr és a modern long drinkek között egyensúlyoz. A klasszikus, hat hétig érlelt likőr időhiányban gyakran háttérbe szorul.
A színházi világnapon a Black Comedy című előadás tükrében gondolkodunk színházról, illúzióról és emberi esendőségről.
A Tudatos Nők Napja idén is inspiráló előadásokkal, nemzetközi vendégekkel és nőnapi élményekkel várja a fejlődni vágyókat.
Az AI egyre inkább a napi partnerünkké vált. A Portfolio AI in Business konferencia tanulságai alapján megnéztük, hogyan változik a gondolkodásunk, és mi történik, amikor már nem egyedül döntünk.
Üdvözöllek, Marczinka Mátyás vagyok, a WakeUp Magazin alapító-főszerkesztője. Ha valaki tíz évvel ezelőtt azt mondja nekem, hogy ma lapkiadással foglalkozom majd, valószínűleg hitetlenkedve elmosolyodom. Azonban az élet, talán nem más, mint a „sorsszerű véletlenek” sorozata. A 2020-as COVID-világjárvány hozta úgy, hogy véletlenül a semmiből építettem fel egy mára már közel 50 fővel együtt alkotó média-portfóliót. Mostanra négy online és egy offline kiadványt gondozunk. Bár tudjuk, hogy a médiapiac óriásaihoz képest nagyon kicsik vagyunk, azonban a szabadságunk fokmérője nem pusztán a folyamatosan növekvő statisztika, hanem a függetlenségünk és összetartó közösségünk. Mi az a fajta magazin vagyunk, akik az alapoktól kezdve önerőből épültünk. Soha egyetlen pályázaton nem vettünk részt, nem kaptunk támogatást egyetlen kormányzati szervtől, és magán‑, vagy közalapítványoktól sem gurul hozzánk a dollár, az euro, sőt még a forint sem. Sok esetben már annak is örülünk, ha ezek a szervek hagynak bennünket nyugodtan, és békében alkotni, valamint élni az alapvető, szólásszabadsághoz és vélemény nyilvánításhoz való jogainkkal. A közéletet, pártpolitika mentesen mutatjuk be, valamint lehetőségeinkhez mérten hívjuk fel a figyelmet az aktuális közügyekre. Jelen rovatunk is ezt hivatott bemutatni, ahol összegezzük az elmúlt évek magyar valóságának mindennapjait.
A kultúra, a sokszínűség, a társadalmi hovatartozás, a származás, a vallás, a véleménynyilvánítás és az identitás kérdésköre szabad. Ebben mind egyetértünk. Ezeket nem lehet vasököllel elnyomni és vasfüggöny mögé, különféle kategóriákba helyezni. Sokan kérdezik, tőlem, hogy mi a szerkesztőség véleménye a politikáról, hogy hova tartozunk. A válaszom minden esetben annyi, hogy közösen nem foglalunk állást pártpolitikai nézetek mellett. Azonban egyéni véleményünk mindannyiunknak van és ezt egyénileg ki is fejezzük a szavazófülke magányában. Tavalyi év augusztusában jelentettük be, hogy nem jelenítünk meg pártpolitikai hirdetéseket a 2026-is választások évében. Nem kampányolunk pártok mellett, és nem veszünk részt a napi pártpolitikai csatározásokban. Ugyanakkor nem is hallgatunk. A napi történésekben nem tényfeltáró újságírókként, hanem legtöbbször véleményformálókként, szemlélőként vagyunk jelen. Figyelünk, forrásokat ellenőrizünk, tapasztalunk, és leírjuk, amit látunk. Hiszünk az egyén szabadságában. Abban a szabadságban, amely megengedi, hogy valaki ne értsen egyet velünk, vagy akár – ahogy én fogalmazni szoktam – „szabadon legyen hülye”. A hangsúly a szabadságon van.
Szerkesztőségünk alapvetése egyszerű: senki nem diktál. Nincsenek kötelezően lehozandó propagandaanyagok, nincsenek kellemetlen, felülről jövő telefonhívások, levelek. Függetlenek vagyunk, nincs politikai, vagy más egyéb befolyásoltság. Ez a fajta autonómia azonban ma luxuscikk ezen a piacon is. Tisztában vagyunk vele, hogy az manapság az őszinte vélemény veszélyes, mert csak azok hiszik el, akik már megfejlődték. Mi ennek az autóm működésnek az árát nagyon drágán fizetjük meg: idővel, erőforrással és azzal a kitartással, hogy nem állunk be semmilyen sorba. Nálunk nem klasszikus értelemben vett újságírók, hanem szervezeten kívüli, legtöbb esetben vállalkozókból álló szakértő szerzők alkotnak, akik saját területük tudását és morális iránytűjét adják közre, így építve egy valódi, gondolkodó közösséget. Ezzel tudjuk tisztántartani a függetlenségünket. Éppen ezért egy-egy közzétett cikkünk nem a kollektív szerkesztőségi álláspontot tükrözi, hanem sok esetben az egyén sajátos nézőpontját. Mindennek a WakeUp Magazin vagy a Nemzetiség Kulturális és Médiacsoport által kiadott orgánum felülete csupán csak egyfajta közvetítő eszközként van jelen.
A WakeUp közössége soha nem tett különbséget származás, vallás vagy identitás alapján. Ezeket szent és sérthetetlen magánügynek tekintjük. Magazinunk is hasonló témával indult el 2020-ban a világjárvány közepén, amikor a kormány kiemelten fontos kérdések között kezelte az abortusz eltörlését, vagy még szigorúbb ellenőrzését és teljesen összekeverte a magánügy és közügy közötti határokat. Ezen értékek és magánügyek tiszteletben tartása mellett továbbra is rendületlenül kitartunk. Vannak azonban kérdések, amelyek mellett nem mehetünk, és nem is megyünk el szó nélkül, mert ezek már a közügy kategóriájába tartoznak. Ilyen közügy például az állami gondoskodásban lévők méltatlan helyzete és bántalmazása. Akár az oktatási színvonal rendszerszintű hanyatlása. Ilyen még az egészségügy válságos állapota. Továbbá a közbeszéd és a kormányzati kommunikáció morális mélyrepülése is. Ezek nem pártpolitikai kérdések, hanem az emberi méltóságunk és a jövőnk alapkövei. Azon, hogy milyen példát mutatunk most múlik, hogy mit adunk át a jövő generációjának.
Ezt az összefoglalót azzal a nem titkolt szándékkal készítettük el, hogy egyfajta iránytűt adjunk az elmúlt évek legégetőbb közügyeihez. Úgy gondoljuk, a napi hírözönben a valóban húsbavágó kérdések gyakran elvesznek a politikai sárdobálás zajában, mi viszont szeretnénk, ha ezek a témák nem merülnének feledésbe. Az itt található cikkeink mindegyike egy-egy akut társadalmi sebet vagy dilemmát vet fel, elemez, vagy formál róla markáns véleményt a szerző saját, szakmai és emberi szemszögéből. Nem kinyilatkoztatásokat teszünk, hanem párbeszédet kezdeményezünk: olyan tükröt tartunk, amelyben az ország valós állapota látszik, mentesen a rózsaszín máztól vagy a mesterségesen szított indulatoktól.
Válogatásunk alapját leginkább azok a sorsfordító pillanatok és rendszerszintű hiányosságok adják, amelyek közvetlenül befolyásolják mindennapi életminőségünket és gyermekeink jövőjét. Legyen szó az oktatás szabadságáról, a szociális háló szakadozásáról vagy a közmorál állapotáról, cikkeink célja az érzékenyítés és a tisztánlátás segítése. Hisszük, hogy a felelős választói döntés nem a kampány utolsó két hetében születik meg, hanem az ilyen és ehhez hasonló elemzések higadt feldolgozása során. Ez a gyűjtemény tehát nem csupán archívum, hanem egyfajta lelkiismereti leltár is. Emlékeztető arra, hogy mi minden történt velünk az elmúlt ciklusban, és miért fontos, a választásokon kifejezzük véleményünket a voksunk leadásával.
Hisszük, hogy a valódi változás nem a politikai emelvényeken kezdődik, hanem ott, ahol az emberek elkezdenek merni kérdezni és a saját szemüknek hinni. A WakeUp Magazinnál nem akarjuk megmondani, ki a „jó” és ki a „rossz”, de kötelességünknek érezzük, hogy tükröt tartsunk. Ez a tükör néha kényelmetlen, néha fájdalmas, de elengedhetetlen ahhoz, hogy tisztán lássuk: a közösségünk állapota mindannyiunk közös felelőssége. Amikor a közbeszéd mérgezővé válik, amikor a gyűlölet válik alapértelmezett hangnemmé, vagy amikor a legkiszolgáltatottabbak jogai és méltósága sérülnek, a csend és tartózkodás már nem semlegesség, hanem beleegyezés. A passzivitás ilyenkor a legnagyobb cinkostárs. Mi pedig nem akarunk beleegyezni abba, ami méltatlan az emberi méltósághoz, és nem kívánunk asszisztálni egy olyan valósághoz, amelyben az empátiát gyengeségnek, a kritikát pedig árulásnak bélyegzik.
Úgy döntöttünk, hogy a hitelesség számunkra fontosabb a kényelemnél. A csend már nem lehet opció, mert a hallgatás fala mögött mindig az igazság és az emberség vész el legelőször. Nem várunk senkitől feltétlen egyetértést, de elvárjuk magunktól a bátorságot, hogy néven nevezzük a problémákat. Hiszen egy társadalom egészsége nem a gazdasági mutatókon, hanem azon mérhető le, hogyan bánik a legkiszolgáltatottabb tagjaival és mennyire tiszteli a szabad szót. Ha elfordítjuk a tekintetünket az igazságtalanságról, azzal nem szüntetjük meg azt, csupán a saját lelkiismeretünket altatjuk el egy időre. Mi a WakeUp-nál hiszünk abban, hogy a tisztánlátás az első lépés egy jobb közérzet és egy élhetőbb ország felé. A közös jövőnket nem a félelemre, hanem az őszinteségre kell alapoznunk. Egy olyan világ irányába, ahol minden ember képes önazonosan, szabadon élni a mindennapjait.
Kicsik vagyunk, így nem készültünk országos riportokkal vagy óriási cikksorozatokkal. Amink van, az nem más, mint az őszinteségünk és igazságérzetünk. Ezzel a rovattal szeretnénk ráirányítani a figyelmet azokra a súlyos társadalmi kérdésekre, amelyek meghatározzák a napjainkat, jövőnket. Kicsik vagyunk, mégis elmondjuk a véleményünket, mert tudjuk, hogy minden cselekedet számít. Éppen úgy, ahogy minden szavazat beszámít a választások eredményébe. Arra bíztatunk mindenkit, hogy mérlegeljenek, nézzenek a szavak mögé, és jussatok bármelyik párt melletti döntésre éljetek a most még demokratikus jogotokkal a 2026-os országgyűlési választásokon április 12-én vasárnap. Mert a döntés felelőssége mindannyiunké. Ez egy üzenet önmagunknak és a környezetünknek arról, hogy milyen országban szeretnénk felébredni másnap reggel.
A változás ugyanis nem ér véget az urnák lezárásával. Bármi is történjen a valódi munka valójában akkor kezdődik el. Nem dőlhetünk hátra abban a hitben, hogy egyetlen iksz négy évre mentesít minket a felelősség alól, hiszen a demokrácia nem egy négyévente megismételt esemény, hanem egy folyamatos, éber jelenlét. A WakeUp Magazinnál mi is ezt tesszük: nap mint nap kiállunk az értékeink mellett, akkor is, ha a széllel szemben kell haladnunk, és akkor is, ha a függetlenségünk megtartása áldozatokkal jár. Arra törekszünk, hogy ne csak a problémákat mutassuk be, hanem inspirációt is adjunk egy tudatosabb, kritikusabb és szolidárisabb társadalom felépítéséhez. Hiszünk abban, hogy az apró gesztusok, a kimondott igazságok és a kinyújtott kezek összeadódnak, és egy olyan kritikus tömeget alkotnak, amely már nem hagyható figyelmen kívül.
A jövőnk nem egy előre megírt forgatókönyv, amit passzív nézőként kell végigülnünk, hanem egy közös alkotás, amelynek minden egyes mondatáért mi magunk felelünk. Akárhogyan is alakuljanak a számok 2026. április 12-én, mi itt leszünk, és továbbra is figyelni fogunk – mert a mi küldetésünk nem a politikai ciklusokhoz, hanem az emberi integritáshoz kötődik. Ne feledjük: az ország, amelyben élünk, pontosan olyan lesz, amilyenné mi, az állampolgárok formáljuk a mindennapi döntéseinkkel, a bátorságunkkal és az egymás iránti tiszteletünkkel. Ébredjünk fel közösen, nézzünk szembe a valósággal félelem nélkül. Merjünk egy olyan Magyarországot álmodni, ahol a szabadság nem csupán egy jól hangzó szlogen, hanem a mindennapok kézzelfogható alapköve. tartsatok velünk ezen az úton, mert bár kicsik vagyunk, a hangunk együtt messzebbre ér, mint hinnénk.
