A modern világban, ahol az információáramlás gyorsabb, mint valaha, az álhírek és a propaganda sajtó egyre inkább elterjednek. Az internet, a közösségi média és a hagyományos médiumok folyamatosan bombáznak minket különböző információkkal. Azonban nem minden, ami elér minket, megbízható. Az álhírek és a manipulációk felismerése és elkerülése alapvető fontosságú ahhoz, hogy megőrizzük kritikai gondolkodásunkat és tájékozottságunkat. Marczinka Mátyás írása.
Hihetetlen, de mind a mai napig emberek ezrei dőlnek be a propagandasajtó vagy más médiumok hazugságainak. Őszintén szólva nekem is van egy-két olyan cikk, amin elgondolkozom, ugyanis olyan tökéletesen megírják, hogy a fű kék az ég pedig zöld, hogy még még magam is elbizonytalanodok és majdnem elhiszem nekik.
Az újságírás és az internetes jelenlét nagyban változtatta meg a sajtó működését. Mint minden változás ennek is vannak előnyei és hátrányai. Az egyik legnagyobb hátrány, hogy az álhírek így sokkal ellenőrizhetetlenebbek lettek, hiszen bár mondjuk, hogy az internet nem felejt, de a mondat második fele talán úgy végződne, hogy piszok jól elrejt.
A napokban a propagandasajtó oldalait tarolta le a hír, hogy már az IKEA és más nagyvállalatok is kivonulnak az LMBTQ mozgalom mögül. Bár az írásuk erőteljesen manipulatív volt és nyomokban tartalmazott igazságot a hír összességében hamis volt. Ezzel kapcsolatban korábban felkerestem az IKEA kommunikációs vezetőjét és a cég állásfoglalását kértem.
Ismerd fel az álhírek jeleit
Az álhírek számos formában jelentkezhetnek, de van néhány alapvető jel, ami segíthet a felismerésükben. Az első és legfontosabb lépés az, hogy megvizsgáljuk a forrást. Az álhírek gyakran olyan weboldalakról származnak, amelyek nem rendelkeznek hiteles forrásokkal vagy szakmai háttérrel. Ha egy cikk nem hivatkozik megbízható szakértőkre, kutatásokra, vagy hiteles adatbázisokra, gyanakodjunk. A hiteles források sem minden esetben hitelesek.
Egy másik figyelmeztető jel, hogy az álhírek gyakran olyan érzelmeket váltanak ki, mint a félelem, a harag vagy a meglepetés. Az ilyen típusú információk gyakran túlzásba vitt állításokat tesznek, vagy rendkívüli eseményekről számolnak be, amelyek egyértelműen nem felelnek meg a valóságnak.
A mai világban könnyedén megvásárolnak egy-egy szakértői véleményt, hogy alátámasszák saját igazukat. Azonban az is könnyedén lehet, hogy két egymástól független forrás más álláspontra jut ugyanazzal az üggyel kapcsolatban. Azonban ez esetben már mindenképpen el kell gondolkozni a valóstartalmán az állításoknak.
Ellenőrizd a forrást
A forrás megbízhatósága kulcsfontosságú tényező. Ellenőrizzük, hogy az adott médium megbízható hírforrásnak számít-e. Ha egy weboldal vagy egy közösségi média profil több olyan hamis információt terjesztett már a múltban, érdemes gyanakodnunk. Emellett fontos, hogy mindig keressünk más forrásokat, amelyek alátámasztják az olvasottakat.
Ha a cikk csak egyetlen forrásra épít, az mindig kérdéseket vet fel.
Mindemellett érdemes megnézni, hogy a forrás honnan származik. A propagandamédia legtöbb esetben a saját portáljait használja fel hiteles forrásnak, hogy egy-egy cikket alátámasszon. Mi a WakeUp Magazinnál minden esetben hiteles forrásokat használunk, a tényeket több helyen leellenőrizzük, hogy valóban egy független és hiteles portál maradhassunk.
Figyelj a nyelvezet használatára
A manipulációk és propaganda gyakran túlzó vagy elfogult nyelvezetet használnak. Ha egy cikk szándékosan polarizálja a közönséget, például „mi vagy ők”, vagy „jó és rossz” dichotómiákban mutatja be a helyzetet, akkor valószínűleg manipulációval van dolgunk. Az objektív hírek egyensúlyban vannak, és nem próbálnak erőszakosan befolyásolni bennünket.
A hírek nem jók vagy rosszak. Csupán hírek. Amelyben nincs helye a személyes nézőpontnak. Azonban az újságírónak is lehet véleménye, melyet jól megkülönböztetve a hírtől jogában is áll elmondani anélkül, hogy azzal bármilyen manipulációt eszközölne.
Az interneten számos olyan tényellenőrző oldal található, amelyek segíthetnek megerősíteni, hogy amit olvasunk, valóban igaz-e. Az olyan weboldalak, mint a Snopes, a FactCheck vagy a Politifact rendszeresen ellenőrzik a híreket és a közösségi média posztokat, és segítenek tisztázni, mi a valóság és mi a félrevezetés. Ha egy hír gyanús vagy ellentmondásos, érdemes egy ilyen oldalon is ellenőrizni.
Ismerd fel a manipulációt
A propaganda sajtó célja gyakran nem az informálás, hanem az emberek manipulálása. A manipuláció célja, hogy egy adott narratívát erősítsen, amely megfelel egy politikai, gazdasági vagy ideológiai érdeklődésnek. A manipuláció gyakran finom, de többnyire egyoldalú információkat közöl, kihagyva az ellentétes nézeteket vagy árnyaltabb megközelítéseket.
A propaganda felismerése érdekében érdemes figyelni arra, hogy a cikkek hogyan kezelik a más véleményeket. Ha a cikk folyamatosan elítéli a másik oldalt, anélkül, hogy tényszerű érveket hozna fel, akkor az manipulációval van dolgunk. Továbbá, a propaganda gyakran szándékosan egyszerűsíti le a bonyolult problémákat, hogy a közönség számára könnyebben emészthetővé váljon.
Ne hagyjuk figyelmen kívül a szkepticizmust
A legfontosabb dolog, amit tehetünk, hogy mindig szkeptikusak maradunk. Az álhírek és a manipulációk terjedését jelentősen csökkenthetjük, ha megkérdőjelezzük, amit olvasunk, és keresünk többféle forrást, hogy megbizonyosodjunk a történet hitelességéről. A szkepticizmus nem jelent bizalmatlanságot, hanem inkább a kritikai gondolkodás alkalmazását.
Az álhírek és a propaganda sajtó manipulálása komoly problémát jelent a mai információs társadalomban. A megfelelő források ellenőrzése, a nyelvhasználat figyelése, és a tényellenőrzés gyakorlása mind segíthet abban, hogy ne dőljünk be a hamis információknak. Ha tudatosan és kritikus gondolkodással közelítünk a hírekhez, könnyebben elkerülhetjük a manipulációt, és megbízhatóbb információkkal láthatjuk el magunkat.
Kép forrása: Canva – Pexels by Nevzat Öztürk
