A választásokat követő időszak és a májustól várható gazdasági élénkülés új helyzet elé állíthatja a magyar kis- és középvállalkozásokat. A hónapokig tartó kivárás után nemcsak a piac tér vissza, hanem a működési problémák is újra láthatóbbá válnak. Szakértői vélemény szerint sok cég növekedését ma már nem a kereslet hiánya, hanem a tulajdonos-központú működés korlátai fogják vissza. Nagy Hajnalka írása.
A hazai kis- és középvállalkozások számára az elmúlt időszak óvatosságról, halogatott döntésekről és kivárásról szólt. Sokan megvárták, merre mozdul a piac, mikor tér vissza a kereslet, hogyan alakulnak a költségek, a bérek, a munkaerőpiaci nyomás és a finanszírozási környezet. A májustól várható élénkülés azonban nemcsak lehetőség, hanem próbatétel is. Azok a cégek tudnak előnyt szerezni, amelyek nem pusztán újraindítják a régi működésüket, hanem átgondolják, egyáltalán alkalmas‑e az a növekedésre.
A válasz sokáig az volt, hogy „többet kell dolgozni”. Csakhogy a bérnyomás, a munkaerőhiány, a költségek növekedése, a digitalizáció és a mesterséges intelligencia terjedése mellett ez a stratégia egyre kevésbé működik. A vállalkozásoknak ma már nemcsak több ügyfélre, hanem jobb működésre, tisztább folyamatokra, rugalmasabb erőforrásokra, külsős szakértőkre és okosabban használt technológiára van szükségük – véli Kasza Tamás, lezárási specialista.
Amikor a vállalkozó maga lesz az üvegplafon
A felszínen sok cég rendben lévőnek tűnik. Van bevétele, vannak ügyfelei, működik a mindennapi ügymenet. A háttérben azonban gyakran a tulajdonos minden döntést magához húz, minden apró operatív problémát saját kezűleg old meg, és gyakorlatilag nem céget vezet, hanem saját magának dolgozik, egy rendkívül stresszes munkahelyen. Kasza Tamás, a Kasza Napok főszervezője szerint ez az egyik leggyakoribb növekedési csapda a magyar vállalkozásoknál.
A legtöbb hazai vállalkozó abba a csapdába esik, hogy a cége növekedését a saját, véges huszonnégy órájából próbálja finanszírozni. Ez egy ideig működhet, de egy ponton túl a szorgalom már nem versenyelőny, hanem akadály lesz. Ha minden döntés a vezető asztalán torlódik, akkor nem a piac fogja megállítani a céget, hanem maga a tulajdonos.
Ez az a pont, amikor a cég eléri a láthatatlan üvegplafont. Nem azért nem nő tovább, mert nincs igény a termékre vagy szolgáltatásra, hanem azért, mert a vezető kapacitása elfogyott. A vállalkozás nem rendszerként működik, hanem személyfüggő szerkezetként. ha a tulajdonos jelen van, mennek a dolgok, ha nincs ott, minden lassulni kezd.
Céget épít, pedig csak magának teremtett munkahelyet
A megrekedésnek vannak árulkodó jelei. Ilyen, amikor a cég növekedése megáll, de közben mindenki túlterhelt. A munkatársak sokat dolgoznak, mégsem látják, hogyan lesz a napi feladataikból valódi bevétel, a vezető mikromenedzsel, a stratégiai tervezés helyett apró ügyeket intéz, és a szervezetben állandósul a feszültség, a döntési torlódás, a motivációvesztés.
Erre létezik egy egyszerű, de kíméletlen próba: mi történik, ha a cégvezető két hétre kiesik, elutazik, kikapcsolja a telefonját, és nem válaszol az e‑mailekre?
„A kéthetes teszt nagyon őszinte tükröt tart egy vállalkozás elé. Ha a vezető távollétében leállnak a döntések, összeomlanak a folyamatok, vagy megcsappan a bevétel, akkor az a cég valójában nem önállóan működő rendszer. Ilyenkor a tulajdonos papíron lehet cégvezető, a gyakorlatban viszont a saját vállalkozásának legfontosabb, legnehezebben pótolható alkalmazottja.”
- mondja Kasza Tamás. Ez a felismerés sokaknak fájdalmas, mert szembemegy azzal az önképpel, hogy a sok munka egyenlő a cégépítéssel. Pedig egy vállalkozás valódi értékét éppen az mutatja meg, mennyire tud működni a tulajdonos állandó jelenléte nélkül.
Diéta helyett életmódváltás kell!
A megoldás nem az, hogy a vezető még korábban kel, még tovább dolgozik, még több feladatot vesz magára. Ez legfeljebb egy rövid távú „diéta”, amely ideig-óráig enyhíti a tüneteket, de nem változtatja meg a működés lényegét. A tartós eredményhez üzleti életmódváltásra van szükség.
Ez azt jelenti, hogy a cégvezetőnek át kell alakítania a döntési mechanizmusokat, a felelősségi köröket, a delegálást, a belső kommunikációt és leginkább a saját vezetői gondolkodását. A vállalkozás nem attól lesz erősebb, hogy minden a tulajdonoson fut át, hanem attól, hogy világos rendszerek, felelős emberek és mérhető folyamatok viszik előre. Kasza Tamás így fogalmaz:
„A legtöbb ember nem ott veszít, ahol gyenge, hanem ott, ahol már egyszer erős lett. A tegnapi siker nagyon könnyen a holnap korlátjává válik. Az a gondolkodásmód, amely eljuttatott egy vállalkozást az aktuális szintre, nem biztos, hogy alkalmas lesz a következő szinthez is. Az újratervezés nem díszítés a meglévő rendszeren, hanem döntés arról, hogy hajlandóak vagyunk‑e másképp működni.”
A jövő nem helyben dől el
A következő években azok a vállalkozások lehetnek erősebbek, amelyek nem kizárólag helyi túlélésben gondolkodnak. Az EU‑s és globális piacok, a digitalizáció, a mesterséges intelligencia, a külsős szakértők és a rugalmas erőforrások használata egyre fontosabbá válik. A kérdés nem az, hogy egy magyar kkv használ‑e valamilyen szoftvert, hanem az, hogy képes‑e a technológiát beépíteni a saját működésébe.
A mesterséges intelligencia önmagában nem ment meg egy rosszul szervezett céget.
A következő hónapok sok vállalkozás számára vízválasztók lehetnek. Aki csak kivár, könnyen azt veszi észre, hogy a piac elhalad mellette. Aki viszont most szembenéz azzal, hogy nem céget, hanem saját magára épített munkahelyet működtet, még időben változtathat.
