Nem kell óce­á­no­kat átre­pül­nünk a való­di kisza­ka­dás­hoz. Nem szük­sé­ges napo­kig utaz­ni a hét­köz­na­pok­ból való mene­kü­lés­hez sem. Itt, a Kár­pát-meden­ce gyű­rű­jé­ben fan­tasz­ti­kus kin­csek rej­tőz­nek. Zib­rá­nyi-Sza­bó Gábor nem­zet­kö­zi hegyi túra­ve­ze­tő írá­sa.

A szom­szé­dos hegy­vo­nu­la­tok között fek­vő nem­ze­ti par­kok vad­sá­ga lenyű­gö­ző. Szép­sé­gük a világ bár­mely tájá­val fel­ve­szi a ver­senyt.

A zúgó víz­esé­sek­től a monu­men­tá­lis mész­kő­szik­lá­kig a kör­nye­ző orszá­gok nem­ze­ti park­jai tál­cán kínál­ják a sza­bad­ság­él­ményt.

Leg­utóbb a Cho­pok sze­les, 2024 méte­res csú­csán áll­tam. Végig­néz­tem az Ala­csony-Tát­ra vég­te­len­be nyú­ló vonu­la­ta­in. Ekkor újra tuda­to­sult ben­nem, milyen sze­ren­csé­sek vagyunk. Elég csak autó­ba ülni és néhány óra múl­va már egy tel­je­sen más világ­ban talál­juk magun­kat.

Ott, ahol a ter­mé­szet az úr, az ember pedig csak csen­des szem­lé­lő.

Gon­dol­junk a szlo­vén Alkop fen­sé­ges bér­ce­i­re vagy Erdély misz­ti­kus szur­do­ka­i­ra. Ezek a helyek emlé­kez­tet­nek min­ket a lényeg­re. Segí­te­nek magunk mögött hagy­ni a város zaját.

#1. Ala­csony-Tát­ra – Szlo­vá­kia (A kár­pá­ti vad­vi­lág hegy­vi­dé­ki park­ja)

A hegy­ség terü­le­te közel 730 négy­zet­ki­lo­mé­ter. Feny­ve­sek és mély völ­gyek szab­dal­ják a tájat. Ez a vidék a kár­pá­ti vad­vi­lág egyik utol­só bás­tyá­ja. A sűrű erdők mélyén ma is jelen­tős med­ve- és far­ka­spo­pu­lá­ció él. Ezen nem­ze­ti par­kok iga­zi gerin­cét a kopár, füves-szik­lás lán­co­lat adja. Ez a lát­vá­nyos vonu­lat a faha­tár felett húzó­dik.

A leg­nép­sze­rűbb kihí­vás a Cho­pok (2024 m) és a Gyöm­bér (2043 m) közöt­ti gerinc­tú­ra. Innen tisz­ta idő­ben az egész Magas-Tát­ra szik­la­csip­kéi belát­ha­tó­ak. A hegy lábá­nál fek­szik a Démén­fal­vi-völgy. Ez a rész a föld alatt is tar­to­gat cso­dá­kat. Itt talál­ha­tó a csepp­kö­ve­i­ről híres Démén­fal­vi Sza­bad­ság-bar­lang. A közel­ben van a jég­kép­ződ­mé­nye­i­ről ismert Démén­fal­vi-jég­bar­lang is.

#2. Gesäu­se Nem­ze­ti Park – Auszt­ria (Vad­vi­zes és szik­lás oszt­rák ter­mé­szet­vé­del­mi terü­let)

A stá­jer Alpok­ban talál­ha­tó nem­ze­ti par­kok egyi­ke nagyon közel van hoz­zánk. A magyar határ­tól alig 2,5 órás autó­út­ra fek­szik. Emi­att egy hosszú hét­vé­gé­re is töké­le­tes úti cél. A vidék arcu­la­tát az Enns folyó hatá­roz­za meg. A roha­nó víz mély, szik­lás szur­dok­völ­gyet vágott a hegyek közé. A táj felett a Hoch­tor (2369 m) csú­csa tor­nyo­sul.

A hala­dó túrá­zók itt komoly kihí­vá­so­kat talál­hat­nak. Tech­ni­kás szik­lá­kon és via fer­ra­ta útvo­na­la­kon tesz­tel­he­tik a tudá­su­kat. Jó pél­da erre a Buchs­te­in csú­csá­ra veze­tő út. A könnyebb gya­log­tú­rák­ra vágyók is meg­ta­lál­ják a szá­mí­tá­su­kat. Ők a Wei­den­dom láto­ga­tó­köz­pont mel­lől indul­hat­nak. Az Enns folyó part­ját köve­tő tan­ös­vé­nye­ken sétál­hat­nak. Így köz­vet­le­nül a zúgó vad­víz mel­lett fedez­he­tik fel a szur­dok­völ­gyet.

#3. Tri­glav Nem­ze­ti Park – Szlo­vé­nia (A Júli­ai-Alpok leg­szebb magas­he­gyi rezer­vá­tu­ma)

Ez Szlo­vé­nia egyet­len olyan védett öve­ze­te, amely a nem­ze­ti par­kok közé tar­to­zik. A Júli­ai-Alpok szí­vé­ben fek­szik. A táj felett a misz­ti­kus, három­fe­jű Tri­glav csúcs (2864 m) ural­ko­dik. Ez a hegy iga­zi szent hely a helyi­ek szá­má­ra. A park iga­zi ékkö­ve a sma­ragd­zöl­den csil­lo­gó Soča (Ison­zó) folyó. A víz a Tren­ta-völgy­ben ered. Innen mély, fehér mész­kő­szur­do­ko­kon keresz­tül tör utat magá­nak.

A terü­let a vad­ví­zi kaja­ko­sok és raft­ingo­sok para­di­cso­ma. A szá­raz­föl­dön is akad bőven lát­ni­va­ló. Ilyen a szik­la­fa­lak közül elő­rob­ba­nó, 144 méter magas Boka-víz­esés. Kihagy­ha­tat­lan a Tol­min-szur­dok is. Itt a ter­mál­for­rá­sok és a jég­hi­deg hegyi pata­kok talál­koz­nak. A külön­le­ges jelen­ség a mohás szik­la­ha­sa­dé­kok­ban lát­ha­tó.

#4. Észa­ki-Vele­bit – Hor­vát­or­szág (A leg­va­dabb adri­ai karszt­vi­dék)

Felejtsd el a Plit­vi­cei-tavak kiépí­tett fapal­ló­it. Kerüld el a höm­pöly­gő turis­ta­tö­me­get is. Iga­zi, zord karszt­vi­dék­re és elszi­ge­telt­ség­re vágysz? Az euró­pai nem­ze­ti par­kok közül a Vele­bit-hegy­ség észa­ki vonu­la­ta a leg­jobb válasz­tás. A park gerin­cén halad át a híres Pre­mužić-ösvény. Ez egy szá­ra­zon rakott kőút. Mér­nö­ki pon­tos­ság­gal kanya­rog a gigan­ti­kus fehér mész­kő­tor­nyok között. Mély víz­nye­lők és sza­ka­dé­kok öve­zik.

A terep kife­je­zet­ten vad és tech­ni­kás. A leg­ma­ga­sabb pon­tok­ról léleg­zet­el­ál­lí­tó kilá­tás nyí­lik. A Zavižan kör­nyé­ki csú­csok­ról jól lát­ha­tó az Adria kék­je. A len­ti szi­ge­tek is kiraj­zo­lód­nak a távol­ban. Itt nin­cse­nek büfék vagy étter­mek. Csak a kopár szik­lák, a sűrű bük­kö­sök és a zavar­ta­lan csend vár ránk.

#5. Békás-szo­ros – Nagy-Hagy­más Nem­ze­ti Park – Erdély (Misz­ti­kus kár­pá­ti védett öve­zet)

Ez a vidék a Kele­ti-Kár­pá­tok leg­drá­ma­ibb mész­kő­vo­nu­la­ta. A lát­vá­nyos erdé­lyi nem­ze­ti par­kok között tart­ják szá­mon. A Békás-szo­ros egy ötki­lo­mé­te­res kanyon. Füg­gő­le­ges szik­la­fa­lak sze­gé­lye­zik az utat. A hatal­mas szik­lák helyen­ként 200–300 méter maga­san tor­nyo­sul­nak. Ilyen az Oltár-kő vagy a Pokol tor­ná­ca. Lent­ről néz­ve lenyű­gö­ző az út és a roha­nó Békás-patak lát­vá­nya.

A szo­ros köz­vet­len szom­széd­sá­gá­ban fek­szik a Gyil­kos-tó. A víz­tü­kör 983 méter maga­san talál­ha­tó. A tó 1837-ben kelet­ke­zett egy hatal­mas hegy­om­lás követ­kez­té­ben. A sár­gör­ge­teg elgá­tol­ta a pata­kok útját. A hely iga­zi külön­le­ges­sé­ge a víz­ből ma is kiál­ló facson­kok töme­ge. A vörös­fe­nyő-erdő meg­kö­ve­se­dett tör­zsei misz­ti­kus véd­jeggyé vál­tak. Ködös reg­ge­le­ken kísér­te­ti­es han­gu­la­tot árasz­ta­nak a sötét­zöld feny­ve­sek gyű­rű­jé­ben.

#6. Đer­dap (Vas­ka­pu) Nem­ze­ti Park – Szer­bia (A Duna-áttö­rés monu­men­tá­lis natúr­park­ja)

A Duna itt töri át magát a hegy­vo­nu­la­to­kon. A folyó a Kár­pá­tok és a Szerb-érc­hegy­ség között halad el. Ezzel jött lét­re Euró­pa leg­hosszabb és leg­mé­lyebb szur­dok­völ­gye. A mély­ség helyen­ként a 100 métert is eléri. A kül­föl­di nem­ze­ti par­kok ezen gyöngy­sze­me tar­to­gat meg­le­pe­té­se­ket. Leg­lát­vá­nyo­sabb része a Nagy- és Kis-Kazán-szo­ros. Itt a folyó med­re drasz­ti­ku­san össze­szű­kül. A szé­les­sé­ge alig 150 méter. Eköz­ben a füg­gő­le­ges szik­la­fa­lak monu­men­tá­li­san maga­sod­nak a víz fölé.

A szerb olda­lon talál­ha­tó a lenyű­gö­ző Galam­bóc vára. A kilenc­tor­nyú erő­dít­mény köz­vet­le­nül a szur­dok bejá­ra­tá­nál őrzi a folyót. A szem­köz­ti, román olda­lon egy másik cso­da vár. Ott Dece­bal dák király szik­lá­ba fara­gott port­ré­ja lát­ha­tó. Az óri­á­si, 40 méter magas alko­tás tekin­télyt paran­cso­ló­an tekint le a hajó­sok­ra.

A kör­nye­ző orszá­gok nem­ze­ti park­jai bebi­zo­nyít­ják az igaz­sá­got. A leg­na­gyobb kalan­do­kért nem kell átlép­nünk a kon­ti­nens hatá­ra­it. Legyen szó a Gesäu­se vad szur­do­ká­ról vagy a Vele­bit ten­ger­re néző karszt­tor­nya­i­ról. Az Ala­csony-Tát­ra sze­les bér­cei is cso­dá­sak. Ezek a nem­ze­ti par­kok köze­lebb hoz­zák a ter­mé­sze­tet. A min­den­na­pok­ból való tel­jes kisza­ka­dás mind­annyi­unk szá­má­ra elér­he­tő közel­ség­ben van.

Most ismer­kedsz a magas­he­gyek vilá­gá­val? Biz­ton­sá­gos kere­tek között vág­nál neki az első két­ez­res bér­cek­nek? Tarts velem a követ­ke­ző Cho­pok túrán! Ez a gerinc­út töké­le­tes első lépés lesz a magas­la­ti kalan­dok felé.

Zib­rá­nyi-Sza­bó Gábor