Az április 12‑i választás eredménye, úgy tűnik, alapjaiban rajzolja át a magyar politikát, április 15-re pedig már nemcsak a belpolitikai történések gyorsultak fel, hanem a nemzetközi térben is terjed magyar a rendszerváltás híre. Miközben idehaza elkerülhetetlen intézményi feszültségek alakulnak ki, Magyar Péter külföldi államfőkkel egyeztet, és Donald Trump is meglepően pozitívan nyilatkozott róla. Gyenge-Rusz Anett hírszemléje következik.
Az április 12‑i országgyűlési választás történelmi fordulatot hozott. A TISZA Párt kétharmados győzelmet aratott, ezzel lezárult a Fidesz több, mint másfél évtizedes kormányzása. A szavazatok feldolgozottsága 98 százalék felett alakult, és már a választás éjszakáján egyértelművé vált, hogy Magyar Péter kerül kormányalakítási helyzetbe. Három nappal később, április 15-én már a hatalomátadás gyakorlati kérdései kerültek előtérbe — belföldön és nemzetközi szinten egyaránt.
Nemzetközi kapcsolatépítés, Trump reakciója
Magyar Péter már az eredményt követő első órákban megkezdte a nemzetközi kapcsolatfelvételt. Tárgyalt az Európai Bizottság elnökével, és kapcsolatba lépett több külföldi vezetővel is. Donald Tusk és Emmanuel Macron még vasárnap este, telefonon gratuláltak, de azóta Recep Tayyip Erdoğannal török elnökkel, Andrej Babiš cseh elnökkel, Robert Golob szlovén elnökkel és Markus Söder bajor miniszterelnökkel is történt egyeztetés. Az interakciók középpontjában az együttműködésre való hajlandóság, az uniós források felszabadítása és a külpolitikai irányváltás áll.
A nemzetközi visszhang egyik legérdekesebb eleme Donald Trump megszólalása volt.
Az amerikai elnök egy interjúban egyértelműen jelezte, hogy nem aggódik Orbán Viktor veresége miatt, sőt, kifejezetten pozitívan nyilatkozott Magyar Péterről. Trump szerint Magyar Péter „jó ember”, aki „jó munkát fog végezni”. Ez a hangnem azért is figyelemre méltó, mert Trump, egészen a választás napjáig, Orbán egyik legfontosabb nemzetközi szövetségesének számított.
Magyar Péter a közmédiában
Magyar Péter április 15-én reggel, a választási győzelem után először szerepelt a közmédiában. Előbb a Kossuth Rádióban, később az M1-en adott interjút. Mindkét beszélgetés feszült hangulatban zajlott, és inkább emlékeztetett politikai felkérdezésre, mint hagyományos interjúra. A Kossuth Rádióban Magyar gyorsan világossá tette, hogy kormányra kerülve gyökeresen átalakítaná a közmédiát. Sőt, ideiglenesen fel is függesztené a hírszolgáltatást, mert szerinte az jelenlegi formájában nem felel meg a független tájékoztatás követelményeinek.
Magyar a beszélgetés során többször is élesen bírálta a közmédiát és a műsorvezetőt, így a műsor inkább heves szóváltások sorozatának volt nevezhető, mint beszélgetésnek.
Magyar Péter szereplése az M1-en méginkább felfokozott hangulatban telt. Konfrontatívan zajlott, és inkább vitára hasonlított, mint hagyományos interjúra. A politikus többször „hazugsággyárnak” nevezte a közmédiát, és itt is jelezte szándékát a hírszolgáltatás felfüggesztésére vonatkozóan. Csete Beáta szerkesztő-műsorvezető hozzáállása nem tükrözte, hogy tudatában lenne a rendszerváltás tényének, és a helyenként hisztérikus stílusú kérdésfeltevésere Magyar határozott fellépéssel reagált. Az interjúkat követően Veiszer Alinda is megszólalt, aki szakmai szempontból bírálta a közmédia mindkét munkatársának szereplését, és hangsúlyozta, hogy ezek az interjúk nem feleltek meg a kiegyensúlyozott, valódi kérdezésre épülő újságírás alapelveinek.
Sándor-palota: találkozó és politikai feszültség
A kemény verbális összecsapások után, a nap egyik kulcspontjaként, Magyar Péter Sulyok Tamás köztársasági elnökkel találkozott a Sándor-palotában. Az egyeztetés 40 percig tartott, az ezt követő sajtótájékoztatón Magyar elmondta, hogy a találkozón egyértelművé tette: Sulyok Tamásnak szerinte a kormányváltás után távoznia kell. Hozzátette, hogy ha az államfő nem mond le önként, akkor alkotmánymódosítással fogják eltávolítani.
Magyar arról is beszélt, hogy a jövőben érdemes lehet megvizsgálni a köztársasági elnök megválasztásának módját, akár a közvetlen választás lehetőségét is.
A sajtótájékoztatón kitért a kormányalakítás menetrendjére is, miszerint az államfő fogja felkérni miniszterelnöknek, az Országgyűlés alakuló ülésére pedig várhatóan május elején kerülhet sor. Magyar szerint most a legfontosabb feladat az új kormány mielőbbi megalakítása és az átmenet lebonyolítása.
Közmédia — nyílt levél és belső konfliktusok
A Kontroll beszámolója szerint a választás után tartott közmédiás állománygyűlésen a vezetés igyekezett megnyugtatni a dolgozókat, ugyanakkor világossá tette, hogy rövid távon nem várható változás a működésben. Az erről készült hangfelvétel alapján, a munkatársakat arra kérték, hogy „bírják ki” a következő időszakot, és továbbra is a megszokott rend szerint, cenzúrára küldve készítsék az anyagokat. A csatornaigazgató, Németh Zsolt beszédében utalt Magyar Péter terveire is, különösen a közmédia átalakítására és a hírszolgáltatás esetleges leállítására. Bár elismerte, hogy törvényes keretek között zajló átmenet várható, a hangvétel egyszerre tükrözött bizonytalanságot és szkepticizmust.
Magyar ígéreteit — például a szólásszabadság helyreállítását — ironikusan „nyalánkságokként” emlegette, ami jól jelzi a vezetés hozzáállását.
Az események hatására, felszínre kerültek már korábban is létező feszültségek. A közmédia dolgozóinak egy csoportja nyílt levélben fordult az MTVA vezetőségéhez, amelyben az MTI független, pártatlan hírszolgáltatásának visszaállítását követeltek, és azt hangsúlyozták, hogy a közszolgálati média működésének alapelvei az elmúlt években sérültek. A levél egyértelmű jelzés volt arra, hogy az intézményen belül is van igény a működés átalakítására.
Fideszes reakciók és búcsú a mandátumoktól
A (volt) kormányoldalon több, egymástól eltérő értelmezés jelent meg arról, mi vezetett a Fidesz vereségéhez és hogyan kell értelmezni ezt a politikai fordulatot. A megszólalások alapján nincs egységes narratíva.
Rogán Antal értékelése szerint a választási eredmény mögött részben az áll, hogy a választók egy „jobb világ” lehetőségében kezdtek hinni. Ezzel a megközelítéssel nem elsősorban politikai hibaként, hanem inkább társadalmi hangulatváltozásként írja le a vereséget, amelyben az ígéretek és a változás iránti igény felülírta a Fidesz stabilitásra, a biztos választásra építő stratégiáját. Hont András elemzői értelmezése stratégiai hibára helyezi a hangsúlyt.
Szerinte a Fidesz kampánya nem megfelelően azonosította a politikai verseny középpontját, és nem reagált elég hatékonyan Magyar Péterre, mint új politikai jelenségre.
Ez a megközelítés azt sugallja, hogy nem feltétlenül a rendszer támogatottsága omlott össze, hanem a kampány fókusza csúszott el a valós politikai helyzettől. A politikai vezetés szintjén közben Orbán Viktor döntése is értelmezési ponttá vált: a miniszterelnök nem vesz részt a következő uniós csúcstalálkozón. Ez a lépés egyrészt jelezheti a belpolitikai helyzetre való koncentrálást és az átmeneti visszavonulást, másrészt külpolitikai szinten is a pozíció újragondolásának jele lehet a választási vereség után.
A lehetséges okok fejtegetése közben sokan, többek között Vitályos Eszter, Tuzson Bence és Navracsics Tibor, búcsúznak parlamenti mandátumuktól is. Ahogyan a Telex fogalmazott, “szinte teljes sorcsere lesz” az országgyűlésben. A leköszönő képviselők háromhavi búcsúpénzt kaphatnak, ami azt jelenti, hogy az Országgyűlés Hivatala bruttó 1,35 milliárd forintot fizet távozó 144 főnek. A leköszönő tisztségviselők május elejével visszaadják diplomata-útlevelüket, üzemanyagkártyájukat, mobiltelefonjukat, laptopjukat, kiköltöznek a hivatal által bérelt lakásból, irodákból, és az asszisztenseik bérét sem fizeti a tovább a parlament.
Épül az új kormány struktúrája
Míg a Fidesz az elmúlt 16 évet gyászolja különböző módokon, a TISZA Párt már szervezi a kormányzati hátteret. A hangsúly áthelyeződik a kampánylogikáról, a kormányzati működésre való átállásra.
Ennek egyik legfontosabb eleme a párt vezetésének bővítése. A kibővített vezetés kialakítása azt a célt szolgálja, hogy a korábban inkább centralizált döntéshozatal helyett szélesebb, strukturáltabb irányítás jöjjön létre. Ez a folyamat egyben azt is jelzi, hogy a párt már nem mozgalmi jelleggel működik, hanem intézményes politikai szereplőként próbál stabil döntéshozatali rendszert kialakítani. Az erre való törekvésről már vasárnap este, a győzelmi ünneplést követően is beszélt többek között a pár egyik alelnöke, Radnai Márk, a gazdaságfejlesztési és energetikai terület szakértője, Kapitány István és a (mostmár) virális ünnepi táncáról is ismert, egészségügyért felelős szakember, Hegedűs Zsolt is.
A Tisza Párt első kibővített vezetői értekezletének résztvevőinek listája:
- Kármán András, a Tisza költségvetési és adópolitikai szakértője;
- Kapitány István, a párt gazdaságfejlesztési és energetikai szakértője;
- Radnai Márk, a párt alelnöke, az Esztergom központú Komárom-Esztergom 2‑es választókerület országgyűlési képviselője;
- Tanács Zoltán, a Tisza kormányzati programalkotásért és kormányzásra való felkészüléséért felelős vezetője, a Budapest 01-es választókerület országgyűlési képviselője;
- Forsthoffer Ágnes, a párt alelnöke, a Balatonfüred központú Veszprém 2‑es választókerület országgyűlési képviselője;
- Tarr Zoltán, a párt alelnöke és európai parlamenti delegációjának vezetője;
- Bujdosó Andrea, a párt Budapesti Közgyűlési képviselőcsoportjának frakcióvezetője, a Pilisvörösvár központú Pest 3‑as választókerület megválasztott országgyűlési képviselője;
- Melléthei-Barna Márton, a Tisza Párt jogásza, a párt mögött álló Legyél a Változás Egyesület elnöke;
- Orbán Anita, a Tisza külpolitikai szakértője, a külügyminiszteri poszt várományosa;
- Velkey György, Magyar Péter kabinetfőnöke, a Budapest 6‑os választókerület megválasztott országgyűlési képviselője;
- Pósfai Gábor, a párt operatív igazgatója, a Pest 2‑es választókerület megválasztott országgyűlési képviselője;
- Tóth Péter, a Tisza Párt kampányfőnöke;
- Tárkányi Zsolt, a Tisza Párt sajtófőnöke, a Debrecen központú Hajdú-Bihar 1‑es választókerület megválasztott országgyűlési képviselője.
Mit hoz a jövő?
Az eddig felsoroltakat megkoronázva, a mai napon Magyar Péter azt is bejelentette, hogy beiktatását követően, nem a Karmelita kolostorban kívánja berendezni miniszterelnöki irodáját, hanem a Parlament közelében található egyik minisztériumi épületben.
Szerkesztőségünk bizakodva tekint a jövőbe az új kormány intézkedéseit illetően és nagyon reméljük, hogy nem csak álmodjuk, ami április 12‑e történik kis hazánkban. Én pedig személyesen is szeretném megköszönni, hogy 3,3 millió ember siettem a segítségemre, hogy közösen megvalósítsák születésnapi kívánságomat: a rendszerváltást.
