A szenvedély megkophat, ha nem figyelünk rá. Nem oly rég hallottam egy beszélgetést egy pár két tagja között. Illetve csak az egyikük beszélt. A másik csak némán lenyelte, hogy nem tud megfelelni a társa elvárásának. A halkan, de a közvetlen környezet számára mégis hallhatóan elejtett megjegyzés így szólt:
„Régen mindig ilyen voltál, most meg napokat kell várni egy-egy ilyen pillanatra”
Közvetlenül ezt megelőzően egy szenvedélyes csók csattant el közöttük. Az ezt követő pár napban pedig tapintani lehetett köztük a feszültséget. Merthogy, ahogy az lenni szokott, köztük sem olyan hőfokon izzott már a levegő, mint, a kapcsolatuk elején. A szenvedély valahol sérült köztük. Ki tudja hol, hiszen erről még beszélni is nehéz. Daróczi Magdi coach, kineziológus írása.
A szenvedély fejben születik
A korábban már írtam két párkapcsolati tényezőről, az elköteleződésről és az intimitásról. Most elérkeztünk a harmadik tényezőig, ami a szenvedély. A szenvedély a Wikipédia szerint az „intenzív lelkesedés vagy kényszerítő vágy érzése valaki vagy valami iránt. A szenvedély lehet egy ötlet, javaslat vagy ügy iránti lelkes érdeklődés vagy rajongás; érdeklődés vagy tevékenység lelkes élvezete; vagy ember iránti erős vonzalom, izgalom vagy érzelem. Különösen a romantika vagy a szexuális vágy összefüggésében használják”
Miért is írom azt, hogy ahogy az lenni szokott – történetünk hősei között is – csökkent a szenvedély. Egyszerűen azért, mert valóban teljesen emberi, hogy a vágy a másik felünk iránt, idővel csökken. A szerelem hatására olyan hormonális, neurológiai változások zajlanak le, ami a kapcsolat elején természetes módon magával hozza a felfokozott szenvedély fokozott jelenlétét.
Ez ösztönös reakció, ami azonban kb. két év után leáll. A kapcsolat is fejlődik és újabb párkapcsolati ciklusba lép, a szenvedély csökken, viszont nő az elköteleződés és az intimitás, amiről a kezdetek kezdetén még nem beszélhettünk.
Persze ez közel sem azt jelenti, hogy a szenvedélynek teljesen el kell tűnnie a párkapcsolatból. Valószínűleg a kezdetinél egy alacsonyabb, stabil és mindkét fél számára fenntartható szinten áll be. Jó esetben.
Szenvedély Vs. tartós párkapcsolat
A szenvedély terén támasztott elvárásaink megfogalmazásakor célszerű tehát tudatosítani, hogy milyen párkapcsolati szakaszban is vagyunk. Olyan mértékű szenvedélyt érdemes keresni a kapcsolatban, ami nem szétcincálja azt, hanem lehetővé teszi az elköteleződés és az intimitás megélését is.
Azért pedig továbbra is tenni kell, hogy fenntartsuk mindhárom kapcsolati tényezőt. Az intimitást a mély beszélgetések táplálják. Míg az elköteleződésen alapul a biztonság érzetünk. A szenvedély mindkét fél számára ideális szintjének fenntartásáért is tenni kell. Leginkább azzal, hogy kicsit keressük az új élményeket, változatosságot, játékosságot a kapcsolatban és egymásban. Keresni kell a közös élményeket.
Ha megkopott: mi a megoldás?
Térjünk vissza főhőseinkhez és kicsit nézzük meg közelebbről, mi is történik közöttük. Azt fogjuk látni, hogy épp az zárja el a megoldás felé vezető utat, hogy nem kommunikálnak nyíltan egymással. Hiszen az egyikük ugyan megfogalmazza hiányérzetét, de nem azt, hogy ő mit is érez és mire is lenne szüksége. Hanem azt mondja: „régen mindig ilyen voltál”. Ahelyett, hogy azt mondaná, csudajó érzéssel töltött el engem ez a csók, szeretném gyakrabban átélni.
Ugye milyen más? Ahelyett, hogy azt mondanám, már nem vagy olyan, mint én várom, azt mondom, hogy mennyire szuper ilyen közel éreznem téged magamhoz.
Lépjünk még ennél is tovább. Ha picit elkezdem boncolgatni, mi is van a mögött, hogy „régen mindig ilyen voltál”, akkor könnyű megérezni az önértékelésre gyakorolt hatást. Hogy régen sokkal inkább férfinak vagy nőnek élhettem meg magam melletted.
Mindeközben a másiknak sem azt kell megélnie, hogy nem tud megfelelni a párja elvárásnak. Hiszen lehet ki sem meri mondani, hogy a szenvedély alacsonyabb hőfoka azt is jelenti, hogy az együttlétre való ráhangolódás is nehezebb.
Ehelyett arról kaphat visszajelzést, hogy még mindig milyen sokat jelent a párjának a közelség. Ezzel megerősíthetjük felé azt is, hogy a vonzalmunk nem változott iránta. Hiszen könnyen lehet, hogy ő az időközben testében bekövetkezett változások miatt már másképp néz magára. Az öregedés természetes folyamata miatt már nem látja magát olyan vonzónak, mint a kapcsolat hajnalán.
A szenvedély, az intimitás és az elköteleződés csodás tánca ez
Szóval, vegyük figyelembe, hogy teljesen természetes biológiai folyamat, hogy a szenvedély kezdeti foka idővel lecsökken, de ez semmikepp nem jelenti azt, hogy teljesen nélkülöznünk kell a kapcsolatnak ezt a dimenzióját. Az intimitás, a meghitt beszélgetések segítenek abban is, hogy ezen a területen is megtaláljuk a mindkét fél számára stabilan fenntartható megoldást. Az újdonságok, az apró változások pedig színt visznek az egymás iránt érzett szenvedélyünk megélésébe is. Fölösleges a másik szemére hányni, hogy már nem adja meg nekünk azt, amit a kapcsolatunk elején. Beszéljünk inkább a saját érzéseinkről, a saját szükségleteinkről úgy, hogy figyelembe vesszük a másik szükségleteit és igényeit is. Ha valóban elkötelezettek vagyunk a kapcsolat mellett, megoldást fogunk találni. Így ér össze a három párkapcsolati komponens.
Tánc van, a ritmus és az összhatás más
A kapcsolatok 8 típusát határozta meg Sternberg. Attól függően, hogy milyen szinten vannak az egyes tényezők. A kapcsolat elején magas a szenvedély, de alacsony az intimitás és az elköteleződés, ez a fellobbanó szerelem.
A beteljesült szerelemben mind a szenvedély, mind az intimitás, mind az elköteleződés magas szinten áll.
És ez nem azt jelenti feltétlenül, hogy gyakori az együttlét. Sokkal inkább azt, hogy mindkét fél igényeihez igazodik. A vak szerelemben az intimitás sérül, a másik két tényező magas. Együttélés van, vonzalom van, csak épp egymás lelkét nem ismerik a pár tagjai. A romantikus szerelemben van intimitás és szenvedély, elköteleződés viszont nincs. A társszerelemben van intimitás és van elköteleződés, de nincs szenvedély. Míg szeretetről beszélhetünk akkor, ha magas az intimitás, de nincs sem szenvedély, sem elköteleződés.
Kihűlt az a szerelem, ahol már csak az elköteleződés magas, ilyen lehet az érdekházasság is. Nem kell feltétlenül arra gondolnunk, hogy ide romlik le minden kapcsolat. Ott pedig nincs szerelem, ahol minden párkapcsolati tényező szintje alacsony.
Nagyon bonyolultak lehetnek a kapcsolataink, de annál egyszerűbbek, minél jobban ismerjük magunkat és a társunkat. Mert ugye, amit ismerünk, azt tudjuk elfogadni és szeretni. Márpedig a beteljesült szerelemben a párunkat és magunkat is szeretni tudjuk. Ami maga a csoda. Megéri hát tenni és változni érte.
Kiemelt kép forrása: Canva – Photo Images by David De Lossy
