A sport nemcsak az egészségmegőrzésben, hanem a testi, szellemi felfrissülésben is segíti a mozgásban résztvevőket. A rendszeres testmozgás növeli a teljesítóképességet, szerepet játszik a társas kapcsolatok kiépítésében, hozzájárul a gyermekek játékigényének kielégítéséhez, az önbizalom növeléséhez. De mi a helyzet akkor, ha valamilyen testi vagy szellemi rendellenességgel élünk? Kálmánné Péli Ibolya gyógypedagógus ebben az anyagban röviden összefoglalja.
Pedagógusként tudom, hogy a sportra és mozgásra mindenkinek szüksége van. Nincs ez másképp a sérült emberek esetében sem. Ha az ember rendszeresen sportol, felmerül benne az igény a még jobb eredményre, még jobb teljesítmény elérésére, és így van ez azoknál is, akiknél az élet más területein talán kevesebb sikerélmény van kilátásban. Ahhoz, hogy valaki eljusson és megmérettesse magát egy adott nemzet színeiben az olimpián, rengeteg gyakorlásra, felkészülésre és biztatásra van szüksége. Ez a különféle fogyatékossággal élő parasportolók számára talán hatványozottan igaz.
Kiket nevezünk parasportolóknak?
Parasportolók azok a sportolók, akik a paralimpiai versenyrendszerben vesznek részt, azaz a mozgássérült, a látássérült és egyes enyhe fokban értelmileg akadályozott sportolók. Nem parasportolók, de fogyatékos sportolók a siket és nagyothalló, a szervátültetett és a középsúlyos értelmileg akadályozott sportolók.
A paralimpia múltja és jelene
A paralimpia, az újkori olimpiák kísérő rendezvénye alig hetvenéves múltra vezethető vissza. Eleinte az olimpiával egy időben, majd néhány évtizede az olimpia után rendezik meg, ugyanazon a helyszínen. Jelenleg a nyári olimpiákat követően 22 versenyszámban indulhatnak a sportáguk legjobbjai, a téli olimpiákon pedig hat versenyszám áll a rendelkezésükre. A sportágak között vannak az épeknél is jelenlévők: pl. asztalitenisz, atlétika, evezés, de többségük csak speciálisan a sérültek számára kerül megrendezésre. Ezek közük kiemelném a kerekeszékesek számára alkalmas játékokat, illetve a csörgőlabdát, amit csak kifejezetten a látássérültek számára rendeznek, illetve a boccia‑t*, amit 1984-től vezettek be a paralimpiai játékok közé.
*A boccia egy speciális labdajáték, egyénileg, páros versenyként és csapatversenyként is játszható. Minden, négy végtag sérülését szenvedett játékos részt vehet a sportág alapszabályzata szerint. Egy olyan mozgásforma, ahol a testedzés a játékkal kiegészül. Férfiak és nők is játszhatják.
Hazánkban már a paralimpiát megelőző évtizedekben felismerték a mozgáskorlátozottak sportoltatásának kedvező hatásait.
Az akkori Mozgásjavító Általános Iskolában az ott praktizáló orvosok és pedagógusok kiemelték a sport rehabilitációs értékét.
Paralimpiai kategóriák az esélyegyenlőség érdekében
A paralimpiai rendezvényeken a sportolókat fogyatékosságuk szerint kategóriákba sorolják, hogy hasonló képességű sportolók versenyezzenek egymással. A kategóriákon belül az esélyegyenlőség érdekében további osztályozás szükséges.
Ahhoz, hogy valaki látványos eredményeket érjen el a sport területén, hosszú, kínlódásokkal, megpróbáltatásokkal teli évekkel kell számolni. A sikerért, a helyezésért minden embernek meg kell küzdeni, és igen elismerésre méltó dolog az, ha valaki már csak önmagát legyőzve is mozgásra adja a fejét. De eljutni egy versenyre, csúcsot javítani, győzni?
Igenis, szükségük van a sérülteknek is arra, hogy sikereket érjenek el, elismerjék őket, és a társadalmi integráció egyik legjobb eszköze lehet maga a sport.
A paralimpiára eljutni keveseknek adatik meg, illetve a rendezvényt megelőzően számtalan edzés, gyakorlás, verseny próbatétele nehezíti a parasportolók életét. Hol edzhetnek? Minden sportlétesítmény akadálymentesített? Remélhetőleg igen, de a balesetvédelmi szabályok betartására az ő esetükben fokozottabban kell ügyelni. Arról nem is beszélve, hogy az edzésekre, versenyekre való utazás mennyi szervezést, körültekintést, esetleg többlet időt is igényel a sportolótól, felkészítőtől, kísérőtől egyaránt.
Megfelelő paralimpiai sportág választása
Mindenki számára meghatározó a családi háttér, az a szocializációs közeg, amely támogatja az esetleges tehetséget, motivációt biztosít, anyagi, erkölcsi ösztönzést ad az évek folyamán. Különösen nehéz helyzetben vannak azok a szülők, akik fogyatékos gyermeket nevelnek, és sokszor nincsenek is tisztában azzal, hogy milyen hatást fejt ki gyermekükre a rendszeres testmozgás, dilemmát okoz, hogy engedhetik‑e szülöttüket sportolni? Bírják‑e majd fizikailag-mentálisan a sportesemények alatt őket érő pozitív-negatív hatásokat?
Nagyon fontos a megfelelő sportág kiválasztása.
Az úszás, az atlétika futószámai egyebek mellett javítják a mozgáskoordinációt, és mindkét testfél használatára szükség van, többnyire jelentős javulást eredményezhetnek még akkor is, ha nem lesz valakiből élsportoló. Ezzel szemben az olyan sportágak, mint a vívás, az asztalitenisz vagy az atlétika dobószámai, általában csak az egyik testfelet terhelik jobban. Így a kevésbé igénybe vett testfélen az izmok és inak károsodhatnak, elsorvadhatnak.
A versenysport nem játék
A versenysport több,mint egyszerű játék, itt már nemcsak a sport szeretetéről beszélünk. Ahhoz, hogy valaki a sportágának élvonalába kerülhessen, sőt tartósan ott maradhasson, már kevés a sportteljesítmény, meg a megfelelő szülői támogatás. Ebben az esetben már felkészült sportszakemberek kellenek a sportolók mellé, hogy garantálják a felhőtlen felkészülést, versenyzést. Sokan még most sem tudnak mit kezdeni egy fogyatékos sportolók számára rendezett versennyel.
Időnként az elnevezés is gondot okoz, hogyan beszélhetünk róluk, ami nem sértő, vagy szánakozást kifejező.
Óriási előrelépésnek számít, hogy a magyar közmédia a 2016-os Rio de Janeiroban tartott XV. Nyári Paralimpiai Játékokon közvetített először élőben ugyanolyan műsorszerkezettel, mint az olimpiai játékokon. Ettől kezdve a parasportolóink társadalmi ismertsége méltán kezdett növekedni.
Talán az integráció igénye hozta létre, talán valami más, hogy napjainkban gyakran együtt edz ép és sérült, sőt szakosztályaik is egyes sportágaknál már közösek. Szerencsére egyre többen felismerik azt, hogy a sport önmaga értékén túlmutatva különösen alkalmas a másság, a fogyatékosság széles körű elfogadtatására is. Szurkoljunk nekik, és legyünk büszkék rájuk!
Rájuk figyel a világ
2024-ben Párizs a XVII. Nyári Paralimpiai Játékok versenyhelyszíne. Augusztus 28. és szeptember 8. között kerül megrendezésre 549 versenyszámban. E rangos versenyre közel 4400 versenyzőt várnak, Magyarországot 39 parasportoló képviseli. A magyar delegáció versenyszámai: asztalitenisz, atlétika, boccia, erőemelés, íjászat judó, kajak-kenu, kerekesszékes vívás, kerékpározás, lovaglás, sportlövészet, triatlon, úszás. Sok sikert, nemes küzdelmet minden versenyzőnek!
Forrás: itt, itt és itt, kiemelt kép: A fáklyaváltó résztvevői az olimpiai lánggal a 2024-es párizsi nyári paralimpiai játékok megnyitóünnepségén a párizsi Champs-Elysées‑n 2024. augusztus 28-án. MTI/Koszticsák Szilárd