Fáj­dal­mas pil­la­nat egy szü­lő éle­té­ben, ami­kor kide­rül: a gyer­me­ke daga­na­tos beteg­ség­ben szen­ved. A diag­nó­zis hideg­zu­hany­ként érke­zik, és a kór­há­zi beszél­ge­té­sek során a leg­több csa­lád szá­má­ra ijesz­tő kife­je­zé­sek hang­za­nak el: leu­ké­mia, súlyos vér­kép­ző­szer­vi beteg­ség, rit­ka immun­hi­ány, vagy éppen őssejt-transz­plan­tá­ció. Az első lépés a gyó­gyu­lás felé sok­szor a meg­ér­tés­sel kez­dő­dik. Ezért indí­tot­ta el az Érin­tet­tek Egye­sü­let az  Érin­tet­tek Aka­dé­mia kis­film soro­za­tot, amely meg­nyit­ja a labo­ra­tó­ri­u­mok és ste­ril szo­bák ajta­ját, hogy ez az isme­ret­len és félel­me­tes világ könnyeb­ben értel­mez­he­tő­vé, befo­gad­ha­tó­vá vál­jon min­den érin­tett csa­lád, és bár­mely érin­tett fel­nőtt szá­má­ra.

Az első epi­zó­dok­ban Dr. Ker­tész Gab­ri­el­la, a Dél-Pes­ti Cent­rum­kór­ház gyer­mekhe­ma­to-onko­ló­gu­sa, Dr. Hauser Péter, a Dél-Pes­ti Cent­rum­kór­ház gyer­mek­on­ko­ló­gu­sa, Dr. Hor­váth Máté, a Dél-pes­ti Cent­rum­kór­ház orvo­sa, Dr. Kri­ván Ger­gely, a Dél-Pes­ti Cent­rum­kór­ház osz­tály­ve­ze­tő főor­vo­sa, Dr. Kas­sa Csa­ba infek­to­ló­gus, és Dr. Kál­lay Krisz­ti­án a Dél-Pes­ti Cent­rum­kór­ház Gyer­mek-hema­to­ló­gi­ai és Őssejt-transz­plan­tá­ci­ós osz­tá­lyá­nak rész­leg­ve­ze­tő főor­vo­sa beszél­nek az őssejt-transz­plan­tá­ci­ó­ról.

Mi az az őssejt – és miért ennyi­re fon­tos?

„Az őssejt a vér­kép­zés kiin­du­ló­pont­ja” – mond­ja Dr. Kál­lay Krisz­ti­án. „Egyet­len ilyen sejt képes arra, hogy az összes vér­sejt-típust lét­re­hoz­za.” Ez azt jelen­ti, hogy ebből az egy sejt­ből ala­kul­nak ki: a vörös­vér­tes­tek (ame­lyek az oxi­gént szál­lít­ják), a fehér­vér­sej­tek (ame­lyek a fer­tő­zé­sek ellen véde­nek), és a vér­le­mez­kék (ame­lyek a vér­zést állít­ják el). Az őssejt tehát nem „varázs­sejt”, hanem a vér­kép­ző rend­szer alap­ja. Ha ez a rend­szer beteg, vagy a keze­lés miatt káro­so­dik, az egész vér­kép­zés össze­omol­hat.

Sokan azt gon­dol­ják, hogy ez vala­mi rend­kí­vü­li, misz­ti­kus beavat­ko­zás

– mond­ja Dr. Kál­lay Krisz­ti­án. „Pedig bio­ló­gi­ai rend­szer­ről beszé­lünk, amely­nek pon­tos tör­vény­sze­rű­sé­gei van­nak.”

Az őssejt-transz­plan­tá­ció a bete­gek­nél leg­több­ször nem válasz­tás, hanem szük­ség­sze­rű dön­tés. Olyan daga­na­tos vagy súlyos vér­kép­ző­szer­vi beteg­sé­gek, ese­tén kerül szó­ba, ami­kor a vér­kép­ző rend­szer nem műkö­dik meg­fe­le­lő­en, így új ala­pok­ra kell helyez­ni. Ugyan­ak­kor, csont­ve­lői őssejt-transz­plan­tá­ció alkal­mas egyes immun­hi­á­nyos álla­po­tok ese­tén az immun­rend­szer hely­re­ál­lí­tá­sá­ra és egyes anyag­cse­re beteg­sé­gek­ben a szer­ve­zet­ből hiány­zó enzi­mek pót­lá­sá­ra is.

Két­fé­le transz­plan­tá­ció: saját vagy ide­gen sej­tek­kel

Dr. Hauser Péter elma­gya­ráz­za: „Az auto­lóg őssejt-transz­plan­tá­ció során a beteg saját őssejt­je­it gyűjt­jük be. Az auto­lóg szó azt jelen­ti: saját.” Ilyen­kor a gye­rek őssejt­je­it elő­re leve­szik és lefa­gyaszt­ják. Ezután olyan erős kemo­te­rá­pi­át kap, amely elpusz­tít­ja a daga­na­tos sej­te­ket – de köz­ben a csont­ve­lőt is tönk­re­te­szi, ezért a keze­lés végén vissza­ad­ják a saját őssejt­je­it, hogy a vér­kép­zés újra­in­dul­has­son. Itt a hang­súly az erős, a daga­na­tos sej­tek mel­lett a csont­ve­lőt is súlyo­san káro­sí­tó kemo­te­rá­pi­án van. Elő­for­dul, hogy nem elég a saját rend­szer újra­te­le­pí­té­se.

Az ide­gen dono­ros– vagy­is allo­gén – transz­plan­tá­ció más hely­zet

– mond­ja Dr. Ker­tész Gab­ri­el­la. „Itt nem újra­te­le­pí­tés­ről, hanem cse­ré­ről beszé­lünk.” Ilyen­kor a beteg egy donor­tól kap őssej­te­ket. Ez lehet test­vér, szü­lő, gye­rek, vagy egy nem­zet­kö­zi adat­bá­zis­ban sze­rep­lő isme­ret­len jóte­vő.

Miért kell „lenul­láz­ni” a csont­ve­lőt?

„Az allo­gén őssejt-transz­plan­tá­ció során az a célunk, hogy a régi, beteg csont­ve­lőt tel­je­sen kiirt­suk, műkö­dé­sét tel­je­sen meg­szün­tes­sük” – mond­ja Dr. Ker­tész Gab­ri­el­la. Ez azt jelen­ti, hogy a beteg vér­kép­ző rend­szert ki kell iktat­ni, hogy az új sej­tek helyet kap­ja­nak. Ezt erős gyógy­sze­res keze­lés­sel érik el. Ennek követ­kez­mé­nye, hogy a gyer­mek immun­rend­sze­re átme­ne­ti­leg meg­szű­nik működ­ni.

A ste­ril box védel­met nyújt

Ami­kor a fehér­vér­sej­tek szá­ma lecsök­ken, a szer­ve­zet nem tud­ja kivé­de­ni a fer­tő­zé­se­ket. Ilyen­kor a leg­ki­sebb bak­té­ri­um, gom­ba, vírus is veszé­lyes lehet. A ste­ril box egy spe­ci­á­li­san szűrt leve­gő­jű, fer­tő­zés men­te­sí­tett tér, ahol a gye­rek védett kör­nye­zet­ben van, amíg az új vér­kép­zés be nem indul. Ami­kor az új őssej­te­ket vissza­ad­ják, azok­nak meg kell talál­ni a helyü­ket a csont­ve­lő­ben, és el kell kez­de­ni­ük meg­fe­le­lő­en működ­ni. Ennek sike­res vég­be­me­ne­te­lét neve­zik meg­ta­pa­dás­nak.

Ez nem auto­ma­ti­kus folya­mat

– magya­ráz­za Dr. Kas­sa Csa­ba. Elő­ször a fehér­vér­sej­tek egy cso­port­ja, az úgy­ne­ve­zett neut­ro­fil sej­tek ter­me­lé­se indul be, és jelen­nek meg a vér­ben. Ők az első védel­mi vonal a fer­tő­zé­sek­kel szem­ben. Ami­kor ezek szá­ma elér egy biz­ton­sá­gos szin­tet, a ste­ril box ajta­ja meg­nyit­ha­tó.

Az immun­rend­szer nem épül fel egyik nap­ról a másik­ra

„Nem egy kap­cso­lót húzunk meg” – mond­ja Dr. Hor­váth Máté. „Az immun­rend­szer egy össze­tett rend­szer.” A neut­ro­fil sej­tek gyor­san meg­je­len­nek, de az immun­rend­szer töb­bi része las­sab­ban áll hely­re. A T‑sejtek (ame­lyek cél­zot­tan isme­rik fel a kór­oko­zó­kat) hóna­pok alatt erő­söd­nek meg. A B‑sejtek (ame­lyek ellen­anya­go­kat ter­mel­nek) még később. A tel­jes immun­vé­de­lem akár egy–két év alatt válik éret­té. Ezután indul a transz­plan­tált gye­re­kek újra­ol­tá­si prog­ram­ja. Az immun­rend­szer újra­ta­nul­ja, hogyan ismer­je fel a beteg­sé­ge­ket.

Allo­gén transz­plan­tá­ció ese­tén elő­for­dul­hat, hogy a donor immun­sejt­jei ide­gen­ként isme­rik fel a befo­ga­dó szer­ve­ze­tet. Ezt neve­zik „graft ver­sus host beteg­ség­nek” – magya­rul: a beül­te­tett sej­tek támad­ják a befo­ga­dó szer­ve­ze­tet. „Ez egyen­súly­ke­re­sés” – mond­ja Dr. Ker­tész.

Azt sze­ret­nénk, hogy az új immun­rend­szer segít­sen a rossz­in­du­la­tú vér­kép­ző­szer­vi beteg­ség leküz­dé­sé­ben, ala­kít­son ki egy tar­tó­san műkö­dő védel­mi rend­szert is elle­ne, de ne okoz­zon kárt a töb­bi szerv meg­tá­ma­dá­sá­val.

Ezért fon­tos a gene­ti­kai egye­zés a donor és a beteg között. Minél nagyobb az egye­zés, annál kisebb a súlyos immun­re­ak­ció esé­lye.

Nem csak leu­ké­mi­ás gye­re­kek­ről van szó

„A vér­kép­ző őssejt-transz­plan­tá­ci­ót szá­mos beteg­ség­ben alkal­maz­zuk” – mond­ja Dr. Kri­ván Ger­gely. Nem­csak leu­ké­mi­á­ban, hanem: más súlyos vér­kép­ző­szer­vi beteg­sé­gek­ben, vele­szü­le­tett immun­hi­ány­ban, bizo­nyos gene­ti­kai kór­ké­pek­ben és anyag­cse­re­be­teg­sé­gek­ben is, nem­csak gyer­me­kek­nél. Az elmúlt évek gene­ti­kai fej­lő­dé­se segít abban, hogy pon­to­sab­ban meg­ha­tá­roz­zák, mikor van szük­ség transz­plan­tá­ci­ó­ra.

Miért fon­tos erről beszél­ni?

„A vide­ók cél­ja, hogy köze­lebb hoz­zuk ezt a vilá­got” – hang­zik el az Érin­tet­tek Aka­dé­mia soro­zat­ban. A féle­lem gyak­ran abból fakad, hogy a csa­lá­dok nem tud­ják, mi tör­té­nik a ste­ril ajtók mögött. A transz­plan­tá­ció során újra­épí­tik az immun­rend­szert, és min­den nap újra­épí­tik a bizal­mat is.

A szü­lők­ből, és gyó­gyí­tó szak­em­be­rek­ből álló Érin­tet­tek Egye­sü­let Magyar­or­szá­gon egye­dül­ál­ló­ként lét­re­hoz­ta az Érin­tet­tek Aka­dé­mia soro­za­tot, mely­ben hazai orvo­sok, segí­tő szak­em­be­rek és gyó­gyult fia­ta­lok mesél­nek min­den­ki szá­má­ra ért­he­tő és befo­gad­ha­tó módon töb­bek közt a gyer­me­kek daga­na­tos meg­be­te­ge­dé­sé­vel kap­cso­la­tos kér­dé­sek­ről, a keze­lé­sek­ről és a beteg­sé­gek típu­sa­i­ról. Ezek­ben a kis­fil­mek­ben a szak­em­be­rek prak­ti­kus gya­kor­la­ti taná­csok­kal lát­ják el az érin­tett csa­lá­do­kat.

Támo­gasd az Érin­tet­tek Egye­sü­let mun­ká­ját adód 1%-ával!

Kál­mán­né Péli Ibo­lya