A mesterséges intelligencia Kínában már nem a jövő ígérete, hanem a jelen része. Miközben az iskolákban kötelező tananyaggá tették az AI használatát, valódi segítséget nyújtva a tanulás, a tartalomgyártás és a kreatív munkák világában, komolyan veszik azt is, mi kerül ki az online térbe. A mentálhigiénés témákkal foglalkozó influenszereknek végzettséggel kell igazolniuk szakmai felkészültségüket, mielőtt ilyen tartalmakat osztanának meg. Oktatás és felelősség – ritkán látott párosítás egy túlfűtött digitális korban. Erdős Renáta írása.
A mesterséges intelligencia a jövő vagy egy újabb lufi?
Ma már minden marketingszakember egyetért abban, hogy a digitális térben a verseny tétje nem pusztán az online jelenlét, hanem a figyelem megszerzése és megtartása az egyre zajosabb információs környezetben. A videós tartalom vált a kommunikáció első számú nyelvévé: nélküle egy márka gyakorlatilag láthatatlanná válik. Ebbe a közegbe érkezett meg robbanásszerűen a mesterséges intelligencia, amely nem csupán új eszközt adott a tartalomgyártók kezébe, hanem alapjaiban formálta át a működés logikáját.
A technológiai fejlődés árnyoldalaira azonban a nemzetközi sajtó is egyre gyakrabban hívja fel a figyelmet. A Guardian elemzései szerint Kínában, akárcsak a világ számos más pontján, tömegesen jelentek meg olyan mentálhigiénés, önismereti és „gyógyító” tartalmak, amelyek mögött nem állt valódi szakmai háttér. A Guardian vizsgálata a TikTok legnépszerűbb mentális egészséggel kapcsolatos videóit elemezte, konkrétan azokat, amelyek a #mentalhealthtips hashtag alatt a legtöbb megtekintést szerezték.
Azt az eredményt kapták, hogy a top 100 népszerű videó több mint fele téves vagy félrevezető információkat tartalmazott, olyan témákban, mint szorongás, depresszió, trauma vagy neurodiverzitás.
Ezek az üzenetek sok esetben leegyszerűsítőek, félrevezetők voltak, és különösen a sérülékeny helyzetben lévő felhasználókra jelentettek kockázatot. A probléma idővel rendszerszintűvé vált: milliós eléréssel terjedtek tudományosan nem megalapozott tanácsok, erős érzelmi hatással. A kínai döntéshozók ezt nem kommunikációs vitaként, hanem társadalmi és mentálhigiénés kérdésként kezdték kezelni, és ennek nyomán kötötték bizonyos területeken végzettséghez az influenszerként való megszólalást.
Az AI nem pótolja az emberi kreativitást és képzelőerőt
Mindeközben a piac is gyors válaszokat keres az AI jelentette lehetőségekre. Erre reagálva indult el a Foxfilm AI-tartalomgyártási videós kurzusa, amely kifejezetten kisvállalkozók és marketingesek számára kínál gyakorlati tudást. A képzés célja, hogy a résztvevők megtanulják, hogyan adjanak hatékony instrukciókat az AI-eszközöknek, miként gyorsíthatják fel a munkafolyamataikat, és hogyan tehetik vizuálisan izgalmasabbá tartalmaikat.
Az AI-hype nem átmeneti jelenség. Biztos, hogy hosszú távon velünk marad, és hihetetlen tempóban fejlődik.
– mondja Koós Máté, a Foxfilm kreatív vezetője. Ugyanakkor hangsúlyozza: a mesterséges intelligencia nem helyettesíti az emberi kreativitást.
Sokan félreértik ugyanakkor az AI természetét. Ez nem egy mágikus gömb, ami helyettünk gondolkodik. A mesterséges intelligencia mellé szükség van a kreativitásra, az ötletre és a stratégiára, ami továbbra is az embertől kell, hogy származzon.
A kurzus kifejezetten laikusoknak készült, nem igényel drága technikai eszközöket vagy filmes előképzettséget. A Foxfilm tapasztalatai szerint a videós tartalmak akár négyszer-ötször hatékonyabbak lehetnek a hagyományos hirdetéseknél, miközben erősebben építik a bizalmat és a hitelességet. Arra tanítják meg a résztvevőket, hogyan adjanak jó parancsokat (promptokat), instrukciókat az AI-eszközöknek, és hogyan használják azt a munka felgyorsítására és izgalmasabbá tételére.
Aki ezt most megtanulja, olyan versenyelőnyre tesz szert, mintha mindenki más előtt tanulna meg repülő autót vezetni. Nem az a kérdés, hogy egy vállalkozás fog-e AI-t használni, hanem az, hogy mikor. Aki késlekedik, az lemarad.
– fogalmazott Koós Máté.
Azt a tévhitet akartuk eloszlatni, hogy a minőségi videógyártás csak a nagy ügynökségek és a hatalmas költségvetésű cégek kiváltsága. Hetente frissülő kurzusunk az AI-videószerkesztés világába kalauzolja el a résztvevőket. Ez a képzés valódi gyakorlati útmutató a mesterséges intelligencia forradalmának kiaknázásához. A képzés során lépésről lépésre megmutatjuk, hogyan lehet egyszerű eszközökkel is professzionális anyagot készíteni. A résztvevők megtanulják az AI-szövegírást, a képszerkesztést, a grafikát, az animációt.
– tette hozzá Juhász Anna, a Foxfilm ügyvezetője.
A módszertan sikerét számos példa igazolja
A Foxfilm módszertana nem csak elméleti útmutatás, hanem gyakorlati, azonnal alkalmazható tudást ad a résztvevők kezébe. A kurzus során lépésről lépésre sajátítják el, hogyan használhatják az AI-eszközöket a videós tartalom gyorsabb és kreatívabb előállítására, a szövegírástól a képszerkesztésen át az animációig. A tapasztalatok szerint már egy rövid képzés után is kézzelfogható eredmények születnek: a résztvevők professzionális minőségű tartalmat készítenek, amellyel növelhetik online láthatóságukat, építhetik hitelességüket és komolyabb követőtábort szerezhetnek. Több esetben a kurzus elvégzése után induló új márkák mindössze néhány hónap alatt olyan szintre jutottak, amely korábban csak nagy költségvetésű produkcióknak sikerült, bizonyítva, hogy a Foxfilm módszere valóban a gyakorlati hatékonyságot helyezi előtérbe.
Tanúi voltunk, ahogy egy felhasználónk a kurzus elvégzése után új márkát indított, és két hónap alatt olyan minőségű videós jelenlétet épített fel, amivel komoly követőtábort szerzett, majd könyvet adott ki, és egy 500 fős rendezvényen tartott előadást. De említhetném azt az építőipari ügyfelünket is, aki azzal növeli a hitelességét, hogy videókon keresztül mutatja be a házépítés teljes folyamatát, szemléltetve a minőségi munkavégzést. Ezek a történetek is azt bizonyítják, hogy a mozgókép a leghatékonyabb eszköz a bizalom építésére.
– teszi hozzá a Foxfilm kreatív vezetője.
Miközben a Foxfilm kurzusa gyakorlati eszközöket ad a kezünkbe a tartalomgyártásban, a kínai szabályozás emlékeztet rá, hogy a folyamatos tanulás és a szakmai hitelesség a gyorsan változó digitális világban elengedhetetlen. Kína példája azt mutatja, hogy az AI nem csupán technológiai játék, hanem a tudás és a felelősség kérdése is egyszerre, ezért nekünk, alkotóknak és vállalkozóknak is fel kell vennünk a ritmust, hogy lépést tartsunk az innovációval – miközben felelősségteljesen használjuk az eszközöket, amelyeket a technológia a kezünkbe ad.
