Valószínűleg sokaknak a vízkeresztről elsőre az jut eszébe, hogy akkor szokták lebontani a karácsonyfát. Mit is jelent ez az ünnep, mi fűződik hozzá? Kik és hogyan ünnepelik? Miért éppen vízkeresztkor szokás véget vetni a karácsonyi hangulatnak? Ennek járt most utána Kálmánné Péli Ibolya gyógypedagógus.
A karácsony keresztény ünnep, amelynek egyik jelképe a a 19. század közepétől a karácsonyfa. Mindenki belátása, világnézete szerint díszíti, rejti alá az ajándékot, illetve szedi le az ünnepek után. A kevésbé vallásos családoknál előfordul, hogy már január elsejét sem éri meg a karácsonyfa, viszont a műfenyők korában nem ritka, hogy valakinél még hetekkel vízkereszt után is áll.
Miért éppen vízkereszt?
Maga az elnevezés a víz megszentelésének szertartásából ered. Ünnepi liturgiában való elnevezése a görög Epiphania Domini, az Urunk megjelenése. Az epifánia ünnepe a keleti kereszténységben a 3. században, a nyugatiban a 4. században jelent meg.
Vízkereszt napja az egyik legősibb keresztény ünnep. Ehhez a naphoz fűződik Jézus Krisztus megjelenésének három momentuma. Az egyik, a napkeleti bölcsek látogatása, a másik az, hogy Jézus a Jordán folyóban ezen a napon keresztelkedett meg, illetve szintén erre a napra datálható Jézus első csodatétele a kánai menyegzőn, miszerint édesanyja kérésének eleget téve az elfogyott bor pótlására a vizet borrá változtatta, vagyis így Jézus a jelenlétével megszentelte a kánai házat. E történetre a házszentelés hagyománya emlékeztet.
A farsang előtt
A kereszténység 1054-ben történt kettészakadásával a katolikus szokások is lehetnek eltérőek, európai kultúrkörben a nyugati kereszténység hagyományai maradtak fenn. A keleti kereszténységben január 6-án Jézus megkeresztelkedésének évfordulóját tartják.
A római katolikus egyház csak a második vatikáni zsinat óta (1965) ünnepli ezen a napon a napkeleti bölcsek látogatását.
A keleti kereszténységben a Julianus naptárt használják, így karácsony is csak január 7-re esik, ezzel a vízkereszt ünnepe is eltolódik 13 nappal. Vízkereszttel végződik a karácsonyi ünnepkor, és kezdődik a farsang időszaka.
Gáspár, Menyhért, Boldizsár
A háromkirályok egyes feltételezések szerint Noé fiainak leszármazottai, míg van olyan elképzelés is, hogy az akkor ismert három földrész (Európa, Afrika, Ázsia) képviselői voltak. Ennek okán lehet az a magyarázat arra, hogy az egyik királyt miért ábrázolják a középkortól szerecsennek. A háromkirályok, Gáspár, Menyhért, Boldizsár, más néven a napkeleti bölcsek a betlehemi csillagot követve a zsidók újszülött királyának, a kis Jézusnak köszöntésére mentek Betlehembe, ajándékba aranyat, mirhát és tömjént vittek a kisdednek. Erről a látogatásról több művészeti ágban készült maradandó alkotás, számtalan festmény örökítette meg ezt a jelenetet, de József Attila Betlehemi királyok című versére valószínűleg többen emlékeznek.
A szenteltvíz gyógyító ereje
A vízkereszt második evangéliumi történetéhez 30 évet kell előreugranunk az időben, amikor Jézust a Jordán folyóban keresztelte meg Keresztelő Szent János. Ettől kezdve tanított Jézus. Keresztelésének emlékére január 6-a az ünnepi keresztelések napja a katolikus egyházban. Vízkeresztkor a szentmisét végző pap vizet szentel a szertartás elején. A szenteltvíznek már évszázadokkal korábban gyógyító hatást tulajdonítottak, vittek belőle az emberek az otthonaikba is.
Hintettek belőle a csecsemők bölcsőjére, a menyasszony koszorújára és a halott koporsójára.
Ki gondolná, hogy a 15. századból ered a házszentelés hagyománya? Egyes helyeken a mai napig szokás, hogy a pap szenteltvízzel meghinti a ház helyiségeit, majd (megszentelt krétával) a szemöldökfába írja az adott év dátumát és a G. M. B. betűket, a háromkirályok kezdőbetűit. 20 + G + M + B + 25. Eredetileg az áldás kezdőbetűit tartalmazta, vagyis Christus Mansionem Benedicat ( Krisztus áldja meg e házat).
Szenteltvíz torokfájásra, himlőre
Mint más ünnepekhez, vízkereszthez kötődve is különböző hagyományok alakultak ki az évszázadok során. Szokássá vált a szenteltvíz hazavitele. A szenteltvizet a betegségek és rontás ellen is használták, sőt, még az állatokkal is itattak belőle, szintén a betegség elkerülése céljából. Igyekeztek a szenteltvizet egész évben az ártó bajok ellen használni, ha esetleg kimaradt valamennyi belőle, akkor a kút vizébe öntötték.
Hagyományok vízkeresztkor
A 16. századtól a vízkereszt ünnepen csillagéneket énekeltek, és a háromkirályjárás is ekkortól kezdődött. A katolikus egyház a korábbi évszázadokban dramatikus játékokkal próbálta eljátszani, és így hatni a hívekre, a bibliai történeteket. A napkeleti bölcsek látogatását gyerekek adták elő. Díszes papírsüveget viseltek, és elmaradhatatlan kellékük volt a betlehemi csillag. Házról házra jártak, énekeltek, cserébe adományt, édességet, finomságokat kaptak.
A középkorban a karácsonyfát szokás volt elégetni ezen a napon, de a tűzre dobás előtt egy ágat eltettek a fából, és a szentkép mellé vagy mögé helyezték, azzal a szándékkal, hogy a gonosz, természetfeletti erőket távol tartsa a házban. Magyarországon csak később, a 19. század közepétől terjedt el a karácsonyfa díszítése. A karácsonyi ünnepkor végén leszedték a karácsonyfát, utána kezdődhetett a farsangi időszak. Egy jelképes modernkori rituálé a meghittebb, csendesebb karácsonyi és a vidám, mozgalmas farsangi időszak elválasztására.
Vízkereszti szokások a nagyvilágban
Vízkereszthez fűződve különféle szokások alakultak ki a világ keresztény országaiban, amelyekből jó pár még ma is fennmaradt.
Ortodox szokás volt, hogy a tisztaszoba padlójára, a betlehemi jászolt idézve szalmát szórtak, és azon aludtak. A gyerekek a katolikus háromkirályjáráshoz hasonlóan eljártak az idősekhez kántálni, alakoskodni. Szintén ortodox szokás az, hogy a papok, vagyis a pópák a vízbe dobtak egy fakeresztet, amit a hívek megpróbáltak kimenekíteni. Vízkereszt éjszakáján ez a jeges fürdőzés egyfajta rituális megtisztulás még ma is élő szokás Bulgáriában, Oroszországban. Olaszországban ezen a napon megjelenik Befana, a jó boszorkány, aki ajándékot hagy a jó gyerekeknek. Spanyolországban, Portugáliában, latin-amerikai országokban szokás ezen a napon süteményt sütni, és a sütibe apró ajándékot, királyfigurát, kis Jézust, játékkoronát rejteni. Aki megtalálja, egész nap viselheti a nap királya címet.
Talán az egyik legszimpatikusabb vízkereszti szokást Írországban tartják: ezt a napot a nők ünnepének tartják, és a férfiak főznek és végzik a házimunkát. Szokás ezt úgy is megünnepelni, hogy a vízkereszthez legközelebbi vasárnap délután tartanak egy csajos programot, és elmennek együtt sütizni.
Az új esztendővel, 2025-tel egy új fejezet kezdődött mindenki életében. Jó egészséget és sok sikert kívánok az új fejezet tartalmas megtöltéséhez! Akármeddig is álljon a karácsonyfa az ünnepek után, ne feledjük, 11 és fél hónap múlva ismét karácsony!
Forrás: itt, itt, itt és itt Kiemelt kép forrása: Canva – Pexels by Dmitry Demidov
