Minden év szeptemberének második szombatja az elsősegélynyújtás napja, amely globális eseményt a Vöröskereszt és Vörös Félhold Egyesületek Nemzetközi Szövetsége 2000. szeptember második szombatján indított világkörüli útjára. Petre Anett kineziológus, coach, tréner összefoglalója az elsősegélynyújtás módjáról és fontosságáról.
Elsősegélynyújtás – csatatéri sebekből született kézikönyv
Elsősegély a csatatéren, Elsősegély a sérülteknek, valamint Leckék katonaorvosoknak és önkéntes ápolóknak című művek Friedrich Esmarch (1823. január 9.-1908.február 23) nevéhez fűződnek. A német polgári szamaritánus rendszer megalapítója, orvos, a kórházvezetés és katonai sebészet egyik legnagyobb szaktekintélye volt. 1848-as schleswig-holsteini háborúban fiatal sebészként tett szolgálatot, amely gyökeresen meghatározta pályáját és szakmai életútját.
Ekkor került fókuszába a katonai sebészet témája.
Esmarch kitért az emberi anatómiára, a sérülések (vérzés, belső vérzés, sebmérgezés és idegen testek) kezelésére, a törések, rándulások és támadások ellátására. Eszméletvesztés, fulladás, újraélesztés, mesterséges lélegeztetés, fagyás, hőguta, mérgezés, témájában is gazdag útmutatást adott. Munkáiban útmutatót adott a sérült, beteg szállítására és a betegellátásra is. Egészségügyi önkéntesek számára külön gyakorlati módszert állított össze.
Műveiben fontos szerepet kapott annak ismertetése, hogy a különböző csatatéri körülményekhez igazodva milyen műtéti beavatkozásra tud sor kerülni.
Elsősegélynyújtásban használt eszközök – Melyiket ismered?
Esmarch pólya
Háromszögletű vászonból vagy pamutanyagból készült kötés, összehajtva és kinyitva is használható volt, harminckét különböző módon. Mérete 121,92 cm X 86,36 cm. Esmarch tette népszerűvé a kötés használatát, de a feltalálója nem ő volt. Kevés információ áll a birtokunkban a pontos kilétét illetően, de bizonyos forrás szerint Lausanne-ban egy vezető orvos volt az, aki 1831-ben kitalálta ezt a többféle módon felhasználható pólyát.
Jégzsák
Az első jégzsákot vagy inkább jégtároló tasakot Albert A. Robbins nevéhez kötik és 1959-re datálják a feltalálását. Elsősorban az ételek és italok rövidtávú hűtésére szolgált, de fájdalom enyhítésére és duzzanat csökkentésére is alkalmazták. Ismereteink szerint Esmarch volt a forrása ennek a nagyon praktikus használati eszköznek.
Amputáció Esmarch módra
Esmarch egy olyan készüléket is feltalált, amely segítségével az amputáció során – illetve sebészeti beavatkozásoknál – lehetőség nyílt a vérnélküli operatív terület létrehozására. Pongyolán fogalmazva lehetőség volt a végtagot csaknem „vértelenül” tartani.
Sín, de nem a vasúti
A töréseknél, ficamoknál használt kéz-, illetve lábsíncsíkok modern formájukat Esmarchnak köszönhetik. Elsősegélynyújtás a csatatéren” című művében például arra is kitért, hogy olyan helyzetekben amikor nincs háromszögletű kötés és sín – miként lehet különböző, rendelkezésre álló eszközöket – például puska, szurony, lándzsa – sínként használni.
Princes Alice az első gyakorlat
Míg Németországban Esmarch, addig az Egyesült Királyságban St. John Ambulance, Peter Shepherd sebész-őrnagy és Francis Duncan ezredes játszott úttörő szerepet a civilek képzésében az elsősegélynyújtás terén. St. John Ambulance alkalmazta először az elsősegélynyújtás fogalmát, majd Skóciában létrehozta az Elsősegélyszervezetet, hogy „háborús és békeidőben enyhítse a sérültek és betegek fájdalmait, és megtegye az ellátásukhoz szükséges intézkedéseket. Peter Sheperd személyéhez az első elsősegélynyújtási tanterv összeállítása kapcsolódik, amelynek a helyi – woolwichi – lakosok már az első óra után nagy hasznát vették. Ekkor történt ugyanis, hogy a Princes Alice sétahajó elsüllyedt a woolwichi Temzében.
Azok, akik elsősegélyben részesülnek és gyorsan jutnak orvosi segítséghez, kórházi ellátáshoz nagyobb esélyük van a túlélésre és állapotuk jelentős javulására. Az elsősegélynyújtás megkezdése előtt javasoljuk, hogy minden esetben hívd a 112-t és kérd a mentőket, hogy minél hamarabb a helyszínre érkezhessenek.
Elsősegélynyújtás szimbóluma
Az orvoslás és elsősegélynyújtás egyezményesen elfogadott szimbóluma a kereszt. A vöröskereszt megszületése az 1864-es genfi egyezményig nyúlik vissza. Az egyezmény szerint a háborúban álló országok közös megállapodás alapján nem lőnek az egészségügyi szállítmányokra és létesítményekre. Egyezményesen ezek azonosítására használták.
Elsősegélynyújtás alapfokon
Elsőként a terület biztonságát biztosítsuk, a további veszélyek elkerülése okán. Ezt követően próbáljuk meg a sérült személy állapotát értékelni, hogy a segítségkérés hatékony legyen. Most következzen az elsősegélynyújtás a kialakult helyzet és a sérült állapotának megfelelően:
#1 Vágások és karcolások kezelése
Tiszta vízzel „futtassuk át” a sebet. Nyílt sérülés esetén a szappant kerüljük. Hatásos, ha antibiotikumos kenőccsel bekenjük a sebet, majd lefedjük kötéssel. A vágás, karcolás esetén enyhe nyomással segítsük elő a vérzés elállását.
Orrvérzés esetén hajoljunk előre, helyezzünk gézt vagy kisebb tampont az orrlyukakba és kétoldalt nyomjuk össze azokat, amíg a vérzés eláll.
A mélyebb sebek minden esetben orvosi ellátást igényelnek. Amíg szakszerű ellátást kapunk egy tiszta ruhaanyaggal vagy nagyobb gézzel fedjük le a sérült területet, enyhe nyomást alkalmazva. Kenőcsöket ne használjunk!
#2 A rándulások kezelése
A rándulások általában maguktól rendbejönnek, de a fájdalom mellett duzzanat is jelentkezhet. A célzott kenőcsök használata, a jeges borogatás, a sérült végtag pihentetése – szükség esetén sín alkalmazása -, tehermentesítése az állapotjavulást elősegíti.
#3 Hőkimerülés vagy hőguta
A hosszantartó, magas hőmérsékeltnek kitettség elégtelen vízfogyasztás és megerőltető tevékenység végzésével együtt hőgutához vezethet. Tünetei: hűvös, nedves bőr; erős izzadás; szédülés; gyenge pulzus; hányinger; fejfájás; izomgörcsök.
Amit tehetünk: az érintett személyt vigyük árnyékos helyre, ennek hiányában minden lehetséges módon tartsuk őt napfénytől távol, hidratáljuk – pótoljuk a vízveszteséget, csökkentsük a testhőmérsékletét és értesítsük a mentőket.
#4 Hipotermia vagy kihűlés
Akkor jelentkezik, ha tartósan alacsony hőmérsékletű környezetben tartózkodunk és a testünk több hőt ad le, mint amennyit meg tud termelni. A testhőmérséklet jelentősen 36-37 Celsius-fok alá esik. Az agy működésében zavar lép fel, az érintett nem tudja felmérni, hogy kihűléstől szenved, ezért segítséget sem képes kérni. Fontos kiemelni, hogy akár plusz 4 fokban is kihűlhet valaki, ha éppen megázott. Tünetei: hidegrázás; gyengeség; sápadt, színtelen bőr; elmosódott beszéd vagy motyogás; gyenge koordináció; zavarodottság; csecsemőknél vörös, hideg bőr; eszméletvesztés.
Amit tehetünk: alanyunkat helyezzük biztonságos, meleg helyre, szabadítsuk meg nedves ruházatától, fedjük le takarókkal és használjunk erre az esetre használható hőcsomagokat, adjunk meleg folyadékot. Amennyiben az adott személyt állóhelyzetbe helyezzük ügyeljünk arra is, hogy a talpa alatt is meleg anyagok, takarók legyenek, amelyekre – fekhely híján – később ráfektetjük.
Amit NE tegyünk: ne dörzsöljük a testét és nem mozgassuk hirtelen, mert szívmegállást okozhatunk. Közvetlenül a bőrfelület ne érintkezzen hővel.
#5 Égési sérülések
Az égés típusa és súlyossága alapján tehetünk lépéseket a sérült érdekében.
Elsőfokú égés: A bőr felszínét érinti, hámrétegére terjed ki. Duzzanat és pír jellemzi.
Másodfokú égés: Részleges mélységű – a bőr hám-, valamint irharétegét roncsolja. A bőr hólyagos és duzzadt.
Harmadfokú égés: olyan mély is lehet, hogy az idegvégződések megsemmisülnek ezért a már nincs fájdalomérzet. A seb fehéres vagy megfeketedett színű.
Negyedfokú égés: ekkor megtörténik a szövetek elszenesedése, amely magában fogalja a bőr alatti kötőszövet, az izomszövet és a csontszövet égését.
Égési súlyosság szerint a kisebb -, és a nagyobb égési sérülést szükséges beazonosítani a megfelelő ellátás érdekében.
Kisebb égési sérülések: elsőfokú égési sérülések és enyhe másodfokú égési sérülések. Általában nem igényelnek kiterjedt kezelést. Hideg vizet folyassunk az érintett területre, semmiképp nem jeges vagy nagyon hideget. Amennyiben hólyagosodott a bőrfelület, a hólyagokat hagyjuk érintetlen. Hidratálóval pl. Aloe Vera kezelhetjük a felületet. Az érintettet tartsuk távol a napfénytől. Fájdalomcsillapítás gyógyszeres vagy természetes formáját is alkalmazhatjuk.
Súlyos égés: mérsékelt másodfokú égési sérülések negyedfokúig. Orvosi segítséget igényel. Amíg a sérült a megfelelő egészségügyi intézménybe kerül vagy orvosi ellátásba részesül addig a sebet fedjük le laza anyagokkal, megelőzve a fertőzésveszélyt.
#6 Allergiás reakciók
Rovarcsípések vagy rovarmarások, ételek, gyógyszerek vagy egyéb allergének, valamint fizikai terhelés is kiválthatja a súlyos allergiás reakciót (anafilaxia).
Súlyos allergiás reakció tünetei például: bőrviszketés, kidudorodó bőrkiütés, kipirulás; az ajkak, a torok, a nyelv, a kezek és a lábak duzzadása; zihálás; rekedtség; hányinger; hányás; hasi görcsök, és néhány esetben eszméletvesztés.
A fentieken túl ismeretlen eredetű anafilaxia kezelésére is használják az EpiPent. Sürgősségi esetben ellenjavaslat nincs a használatára.
# 7 Törések kezelése
A törött végtagot semmi esetre se akarjuk kiegyenesíteni! A mozgás megakadályozására használható sín vagy párna. Az érintett részt tartsuk magasan és hűtsük. Gyulladáscsökkentő gyógyszer – allergia vagy érzékenység nemléte esetén – adható.
#8 CPR azaz kardiopulmonális újraélesztés
Hihetetlenül fontos, hogy az újraélesztéssel kapcsolatban napi szinten tisztában legyünk. Életet mentünk vele és lehet, hogy a mi életünk is egyszer azon fog múlni, hogy valaki tudja a szükséges lépéseket. Számos oktatóanyag áll rendelkezésre a témában, de bizonyos tevékenységekhez kötelező az egésznapos képzést is elvégezni. Életmentő kattintás: itt és itt.
Forrás: itt, itt, itt, itt és itt, kiemelt kép: Canva – Getty Images by bymandesign
