Anyák napja. Számomra ebben a napban gyakorlatilag minden benne van: a gyereknap, a nők napja, az apák napja is. Női minőség a feminin és maszkulin energiák, nem csupán az életre hívás és a születés szimbólumaként. Vegyes érzelmekkel teli kapcsolat, kapcsolódás vagy épp vágyódás az anyai szerep, az anyához fűződő viszony iránt. Veszteségtől való félelem, bizonytalanság, meg nem értettség, generációs különbségek adta heves viták, ajtócsapkodások sora. Vagy maga a vágy, hogy „legyen anyukám”; „magam is anya lehessek”; „csak olyan ne, mint az enyém” vagy „én nem akarok gyermeket”. Petre Anett coach, kineziológus írása.
Anya, édesanya, anyuci, anci, mama, mami, anyu – annyiféleképpen szólítjuk őt, aki az életet adta nekünk, hídként és védelemként az örökkévaló és a földi lét között. Nekünk az anyukánk: vérszerinti, örökbefogadó, nevelő vagy fogadott. Misztikum lengi körül. Isteni erőt adunk neki, a világot jelenti, minta, követendő, elrettentő vagy vágyott. Mégis.
Több és kevesebb, mint anya. Teremtő, áramló és termékeny erő és mindezek felett: ember. A maga bizonytalanságával, törékenységével, félelmeivel, hibáival, gyönyörűségével és gyarlóságával együtt.
Erre csak később, felnőtti életünk megfelelő érettségi fokán van lehetőségünk rálátni, ha ugyan sikerül. Olykor egyedül nem megy. Olykor szakemberrel együtt tekintünk arra rá, hogy valójában mit jelent az anyaság, mint a női minőség megélésének egyik formája. Mit jelent nekünk nőként, női minőségünk szempontjából vagy mit jelent férfiként a nő valamennyi árnyalatának felismerésében. Amennyire egyszerű annyira sokrétű rátekintést igényel. Mert a szerep nemes, méltó – legfőképp a mögötte rejtőző és mindent átölelő női minőség.
Anyák napja – az Anyaság, mint a női misztérium egyik formája
Anyák napja alkalmából nehéz nem csupán szépet, felemelőt írni arról, hogy mint jelent valójában az a szó, hogy ANYA. Talán pont ezért elkerülöm az egyoldalú megközelítést, hiszen az, aki ezt szép és nehéz szerepet betölti, vállalja vagy épp bevállalja, ember. Sorsa, múltja, tapasztalásai, hiedelmei és félelmei mind része ennek a szerepnek. Nem tökéletes. Hibázik. Olykor elbukik. Próbálkozik. Aztán valami sikerül. Legkevéssé úgy, ahogy készült rá, hogy majd milyen lesz.
Sokszor megfáradt és maga sem találja helyét szerepében. Tapogatózik, ismerkedik vele. A teste, a lelke és minden idegszála megváltozik. Átalakul. Szokták mondani, hogy miután anyává válik valaki a szívét testén kívül hordja. Menthetetlenül összeforr azzal a lélekkel, akit behívott az életébe.
Hogy mit jelent megérni az anyaságra? Mit jelent gyermeket vállalni? Talán azt tudja leginkább, aki mindennapjaiban, zsigereiben érzi, tapasztalja ezt. Az anyaság, nem csupán egy szerep, hanem egy olyan energia, ami táplál, gondoskodik, biztonságot nyújt, gyengéd és mégis olyan erő, ami hegyeket képes megmozgatni. A világot sarkából kipördítve.
Az anyaság, az anyai minőség így túlmutat azon, hogy valakinek van-e gyermeke vagy nincs. Egyetemleges. Misztikus, termékeny, áradó erő, energia. Létforma.
A női lét misztikuma sokszor nem csupán egy biológiai vagy társadalmi szerep, hanem egy spirituális síkon is megjelenő aspektus, amely összekapcsolja valamennyi nőt egymással és az univerzum teremtő erejével. Ez az energia átöleli, formálja az élet különböző szakaszaiban megjelenő transzformációkat, miként az anyaságét is.
Női minőség a traumák árnyékában
Betölteni a női aspektus szerepeit, méltó módon, megengedve azt, hogy az kiteljesedjen önmagában, a feminin energia kevés. A másik oldal, a másik fontos oszlop nélkül. Férfi és női minőség egyazon személyben és két személy együttes jelenlétében, gyógyult, magasabb rendű minőségében tud egyensúlyban létezni, megteremtve, hogy mindkét oldal megmutatkozzon. Egymást támogatva, építve, felemelve, biztonságban tartva.
Amikor sérül valakinek az alap lényegét és létezését legfőképp uraló teremtő ereje nem tud kiteljesedni annak minden árnyalatában. Ez azt jelenti, hogy saját erejét és megmutatkozásait nem tudja megélni. Sem anyaszerepében, sem női szerepeiben.
Anyaság szép, szent és nehéz út. Nem anyának lenni szép, szent és nehéz út. Nincs különbség. Ugyanazon létező egy másik oldala.
Anyaszerep – anyakép
Nem mindenkinek adatik meg a gondoskodó, a háttérben kitárt karokkal a végtelent is lefedő szabadjára engedő szeretetháló. Olykor az, aki számunkra a világ és rá vagyunk utalva bánt, olyat tesz velünk, ami egy életen át nyílt sebként lüktet bennünk.
A környezetünkben mindig lesznek olyan emberek, akik, bár nem szüleink – de meg tudunk merítkezni a bennük lakozó szeretetből és képesek lehetünk arra, hogy ezt a tiszta, új élményt megéljük és tovább adhassuk.
Ismerd meg!
Amennyiben még lehetőség nyílik rá, mert él az édesanyánk (vagy akit annak választunk), ismerjük meg. A szülői szerepükön túl KIK Ő? Honnan indult, mi érte őt, milyen örömök, kudarcok, félelmek, vágyak?
Akármilyen minőségben is kapcsolódunk édesanyánkkal, egy valamit a földi síkon megkaptunk: a lehetőséget. Arra, hogy akár tovább vigyük azt, amit értéknek tartunk vagy épp magunk mögött hagyjuk ami nem szolgál és megteremtsük a saját valóságunkat. Női minőségünkben. Valamennyi szerepünkben.
Kiemelt kép forrása: Canva – Pexels by Polina Tankilevitch
