Többféleképpen éljük meg a viszonyunkat a fogadalommal: eleve elrendeltetett legyintéssel letudva: minek, ha úgysem tartom be? Másik eset, amikor összeállítok egy reális tervet majd lépésről-lépésre megvalósítom. A harmadik típusba tartozik az, amikor elkészítem a tervet – ki is ragasztom jól látható helyre, rápillantgatok, aztán nem csinálom végig vagy mindig megnézem milyen pofás elképzeléseim voltak. Füstbe ment ötlet volt. Püff neki. Újabb pofon sajátkézből, jó melegen. Mit jelent a célokra fejjel lefelé tekinteni, hogyan érdemes a testi tünetekkel is dolgozni, mit jelent pontosan az érzelmek beazonosítása? Petre Anett coach, kineziológus, tréner írása.
Amikor megszületik a változás igénye, nem jelenti azt, hogy elég motiváltak vagyunk a változtatásra vagy fáj annyira az adott helyzet, hogy eltökélten haladjunk a célig.
A változástól és bukástól való félelem pedig árnyékként követi minden balul sikerült próbálkozásunkat. A próbálkozások olyan próbatételekké válnak, amelyek láthatatlanul egyre növelik a szorongásunkat. Arról nem is beszélve, hogy ez nem csupán önmagunk előtt tett ígéret bukása. Vajon a környezetünk mit szól majd hozzá?
Fogadalom és a pszichoszomatika
A fogadalom stresszel jár. Selye János, a stresszkutatás atyja, a magyar származású kanadai vegyész, belgyógyász, endokrinológus orvos kutatásai rávilágítottak arra, hogy milyen sokrétű a szervezetünk reakciója a minket ért hatásokra és mennyire szoros és azonnali kódolásban jelenik meg mind mentális, lelki és fizikai szinten is. A stressz jó és rossz is lehet.
Az, hogy miként reagálunk rá nagymértékben függ attól, hogy tisztában vagyunk‑e azzal, hogy miből tudunk erőt meríteni, mi az, ami tovább visz és egyáltalán milyen megélésünk van az elvárásokkal szemben? Mi a viszonyunk vele?
Amikor tehát valaki olyan célt tűz ki, amely aztán a komfortzónáján kívül eső lépéseket követel tőle emeli a stresszélményt. A fogadalom önmagával és mások szemben is teljesítési kényszert von maga után. A bizonyítás, mint teher, mentális – és lelki nyomássá válik. Készenléti állapotba kerül, ami a lappangó vagy meglévő betegségeket is képes életre hívni.
#1. Testi felkészülés, mert „leeresztett kerekekkel nem lehet haladni”
Érdemes odafigyelni a testi tüneteidre; így például heves szívdobogás, szédülés, erőtlenség, reflux, bélrendszeri problémák, koncentrációs nehézség. Ezek többségében a nem megfelelő életmód és túlzott terheltség eredményei is lehetnek, de állhat a háttérben már eleve meglévő betegség is. Jobb ennek utánajárni, beleértve, hogy mennyire igaz rád: a megfelelő táplálkozás, elegendő mozgás, megfelelő ásványi anyagok és vitaminok kívánatos mennyiségének bevitele és nem utolsósorban a szükséges friss víz fogyasztása. Orvosi kivizsgálás és a kineziológia együttesen tudnak támogatni abban, hogy stabil alapokkal indulj.
#2. Mentális‑, lelki egészség: alapozás minden szinten
Amikor úgy érzed, hogy meg van a fogadalmad tárgya, hagyd, hogy az ehhez kapcsolódó gondolataid és érzéseid megmutassák magukat. Figyeld meg, hogy melyek azok, amelyek árnyaltságukban hasonlóak. Ezekkel lesz dolgod. Amennyiben úgy érzed, hogy nem látod át mi az, ami pontosan ezek mögött van, szakember bevonásával is átvilágíthatod ezt a területet. Coach vagy kineziológus szakemberrel például. Amennyiben tisztában vagy azzal, hogy mi az a fő gondolat és érzelem, ami nem engedi a továbblépést, kérdezd meg magadtól, hogy mi az, ami fenntartja bennem ezeket a gondolatokat és érzéseket? Mi táplálja? Mindezt szükséges lesz kitisztáznod ahhoz, hogy a mentális‑, lelki felkészültséged is megfelelő legyen a vágyott eredmény eléréséhez.
Fogadalom: szeretni azt, ami felé vágysz – érzelmek beazonosítása
Annyi írás született már arról, mi a jó cél ismérve, hogyan tervezzük meg a lépéseinket és milyen időintervallumban gondolkodjunk. Arról talán kevéssé olvashatunk mennyire fontos az, hogy szeressük azt, amire vágyunk. Amikor egy meghatározott helyzetből, állapotból szeretnénk kimozdulni a legtöbb esetben ez egy kényszerszülte döntés. Ellehetetlenedés, félelem, szenvedés, valamilyen hiány generálja. Így tehát maga a célmeghatározás is ehhez képest valósul meg, megannyi érzelemmel felvértezve. Ezen érzelmek többsége negatív pólusú. A tiszta lap azt is jelenti, hogy az érzelmeinket, érzéseinket a helyére tesszük.
„Hát, már csak képes vagyok beazonosítani a saját érzéseimet?” kérdésfeltevés abszolút jogos lehetne. Az ok, ami miatt ez nincs így a legtöbb esetben az, hogy általában egy-két jellemző kifejezésig, gondolatig és érzések szintjéig jutunk el. Azok hatásait csak utólag próbáljuk beazonosítani, amikor már az elakadás vagy tartós megrekedés állapota fennáll vagy valamilyen testi tünetté manifesztálódik az élmény. Azaz többnyire a végén kezdjük és próbáljuk felgöngyölíteni, hogy vajon mi lehet az, ami idáig elvezetett?
A másik ok pedig az, hogy nem feltétlenül ismerjük fel az egyes gondolatok és érzések árnyaltságait. Ennek kifejtéséhez, a színpalettát használom segítségként. Most találomra kiválasztok ehhez egy színt. Legyen egyik alapszínünk a kék. Ismerjük néhány árnyalatát. Valóban csak néhányat, ez alól kivétel, ha magunk is festünk, színekkel dolgozunk. Kristálykék, jégkék, kakadukék, katángkoróvirágkék, holdkék megannyi szín van a palettán, mégsem terjesztjük ki figyelmünket ilyen mélységekig.
A gondolatoknak és érzéseknek is megvannak a maguk árnyalatai és elegyük is. Amikor azt mondom, hogy beazonosítani mindezeket, akkor erre gondolok. Minden egyes árnyalathoz valami egészen más dolog kapcsolódhat, eltérő megélésekkel, mélységgel és visszatartó erővel, de ugyanígy vonatkozik ez a pozitív élmények területére is. Azokra, amelyekből erőt lehet meríteni, amelyek a vitalitás és kreatív megoldásokat rejtik magukba.
A fogadalom természete
Amikor megszületik a fogadalom gondolata, ami bizonyos cél érdekében történik, érdemes megvizsgálni, hogy valójában mi felé visz? Mi a természete? Egy passzív megélés mentsvára vagy másik talán fontosabb cél helyett beáldozott gondolat? Vagy valóban abba az irányba terel majd, amifelé haladni szeretnél?
A természete tőled is függ. Attól, aki te magad is vagy. Így tehát az önismeret egyik alappillére annak, hogy fogadalmaddal valóban szövetségre tudjál lépni. Minden, ami meghatározza annak a kulcsa te vagy, azon vonásaiddal együtt, amelyeket nem szeretsz, amelyeket megtagadsz, amelyeket nem mersz magadban meglátni.
Tótágas szemlélet
Ez egyik lehetőség arra, hogy a fogadalom számodra békésebb és barátságosabb legyen. Nem vagyunk egyformák, így mindenkinek más válik be. Neked leginkább akkor lehet hasznos a tótágas szemlélet – pontosabban megfogalmazás –, ha kiemelten stresszérzékeny vagy, azaz nagy nyomás alatt kevéssé tudsz hatékony lenni, mert inkább megbénít és a rosszabb formádat hozza elő belőled.
Fogadalom lehet például az, hogy meghúzom az énhatárimat. Tótágas szemléletben ez annyit tesz, hogy kiterjesztem magam. Így ahelyett, hogy azon görcsölnél, hogyan mondj ellent és nemet, arra fókuszálsz, hogy milyen lépéseket tegyél előre. Ez majdnem olyan, mint ahelyett, hogy egyre kisebb mozgási teret húznál magad köré sokkal inkább egyre több irányba és területen lépdelsz egyre merészebben, kíváncsian. Önmagában egy mondat átfogalmazása még nem elegendő. Ha úgy vesszük ez olyan mintha a szőlőfürt kocsánya lenne az átfogalmazott cél, amelyekre a szőlőszemek, mint például gondolatok, érzések, energetika, testérzet kapaszkodnak.
Egy próbát megér!
Kiemelt kép forrása: Canva — Pexels by Michelle Leman
