Újra feltűnhetnek a klasszikus nádtetős épületek a magyar vidéken, miután a tradicionális építőanyag egy forradalmi technológiával párosítva már biztonságosan alkalmazható. Évtizedeken át a rendkívüli tűzveszély jelentette a legnagyobb visszatartó erőt a nádtetők felhasználásában.
A hagyományos magyar tájnak elválaszthatatlan eleme a nádtetős épület, különösen a Balaton-felvidéken, a Hortobágyon és más alföldi régiókban. Azonban az elmúlt évtizedekben jelentősen visszaesett az új építésű nádtetők száma, elsősorban a tűzvédelmi kockázatok, illetve a nádtetők rendszeres karbantartási igénye miatt.
„A legfontosabb, hogy már a tervezés fázisában érdemes szakértőt bevonni, és előre gondolkodni a tűzbiztonságról.”
– hangsúlyozta Vadász András. Amikor a projektet nem hozzáértő szakemberek végzik, a következmények kellemetlenek lehetnek. Beázások, szerkezeti hibák, gyorsan elhasználódó anyagok – ezek mind óriási költségeket jelentenek, és hosszú távon megkeseríthetik a tulajdonosok életét.
Hogyan lesz „nem éghető” a nádtető?
A nádtetős épületek egy időben a szépségükön túl arról voltak híresek, hogy sorra felgyulladtak. Azonban mint mindenre, ma már erre is van megoldás és egy úgynevezett lángmentesítő kezelés új távlatokat nyitott a nád felhasználásában. Így mostantól bátran visszatérhetünk gyökereinkhez és választhatunk nádtetőt otthonunk fedelének.
A nádtetőket korábban is rendszeresen kezelni kellett és karban tartani, azonban a korábbi kezelések többsége csupán felületi védelemre koncentrált, de az idő múlásával, a csapadék hatására ez az anyag lemosódhatott.
„Az új kezelés különlegessége, hogy a nád minden rostszálába behatol, így az égéshez szükséges oxigén és hő hatását lényegesen lecsökkenti. A kezelt nád nem gyullad meg lánggal, nem füstöl intenzíven, és a tűz nem terjed rajta, így valóban tűzbiztosabbá válik, vagyis egyfajta teflonszerű bevonatot képez”
– magyarázta a szakértő. Vadász András elmondta azt is, hogy a nem mérgező, környezetbarát anyag másik tulajdonsága egy impregnáló réteg, amely segíti a csapadék gyors távozását. Ennek köszönhetően a komposztálódási folyamatot is lassítja, az eredmény pedig egy hosszabb élettartamú nádtető.
A nádtetőket jellemzően ökotudatos magánépíttetők, prémium kategóriás nyaralók vagy boutique hotelek tulajdonosai, valamint műemléki felújításokat végző intézmények választják. Az állattartásban is fellelhető, hodályok tetőfedő anyagaként.
„Ma már azonban a modern építészetben sem ritka, hogy homlokzatra, de még akár mennyezetre is terveznek nád héjazatot. Tihanyban egy magánvilla volt az első, ahol lángmentesített nádat alkalmaztunk. Ma már országszerte 42 nádtető kapott ilyen védelmet.”
– idézte fel a cégvezető. Vadász András lényeges szempontnak nevezte, hogy a tűzvédelmi szakma mellett, a biztosítók is elfogadják ezt az építészeti megoldást.
A rendszeres karbantartásra is van már innovatív megoldás
Nemcsak a tűzveszély, hanem a nádtetők rendszeres gondozása, illetve az ezzel járó költségek is eltántoríthatták eddig az építtetőket. Erre a problémára is született már szintén holland innováció. A természetes nád alternatívájaként, az „Innovatív Nád” jelenthet megoldást a karbantartási igényekre.
A cégvezető a nádtető előnyei közül kiemelte a kiváló hőszigetelő képességét, nyáron hűvösen télen, melegen tartja a házat. A megújuló, természetes anyag esztétikus megjelenését, amellyel minimálisra csökken az építkezés ökológiai lábnyoma. A nádtető megfelelő kivitelezés és karbantartás mellett akár 30–50 évig is kitart.
Kiemelt kép forrása: Canva — Pixabay by WikiImages
