Hol­ly­woo­di világ­sztár csa­lád­já­tól érke­zik Buda­pest­re a Virág Judit Galé­ria tava­szi auk­ci­ó­já­nak egyik szen­zá­ci­ó­ja. Vas­zary János az 1930-as évek­ben fes­tet­te meg élet­vi­dám és szí­nes csend­éle­tét, és talán maga sem gon­dol­ta, hogy egy­szer egy ünne­pelt író vásá­rol­ja meg az alko­tá­sát. A Mezei virá­gok című kép több, mint 60 éven keresz­tül volt Irwin Shaw és fia, Adam tulaj­do­ná­ban. A fest­mény 2025-ben lesz újra lát­ha­tó, hiszen kiál­lít­ják a Virág Judit Galé­ri­á­ban, majd egy sze­ren­csés lici­tá­ló meg is vásá­rol­hat­ja május 19-én.

Vas­zary János fes­tő, gra­fi­kus. Hazai és nem­zet­kö­zi körök­ben is ismert és sze­re­tett volt. Irwin Shaw drá­ma­író, az Ame­ri­kai his­tó­ria és az Orosz­lán­köly­kök szer­ző­je, több világ­hí­rű film for­ga­tó­könyv­író­ja 1964 decem­be­ré­ben betért a züri­chi Semi­ha Huber galé­ri­á­ba, ahol éppen Vas­zary János műve­it állí­tot­ták ki. Shaw­nak meg­tet­szett a gyö­nyö­rű és derűt sugár­zó csend­élet, érté­két pedig növel­te a sze­mé­ben, hogy egy híres magyar fes­tő alkot­ta meg. 

Vas­zary-fest­mény a derű csend­je

Az író fele­sé­ge, Mari­anne Edwards ugyan­is magyar szár­ma­zá­sú volt, és Shaw neki akart ked­ves­ked­ni az aján­dék­kal. Edwards édes­ap­ja a magyar szár­ma­zá­sú néma­film sztár, Snitz Edwards volt, aki maga is sok­ra vit­te Hol­ly­wood­ban.

Irwin Shaw akkor már ünne­pelt író volt, de for­ga­tó­könyv­író­ként Oscar-díj­ra is jelöl­ték A vád­lott köz­be­szól című film miatt, ami­ben Cary Grant ját­szot­ta a fősze­re­pet. Az Orosz­lán­köly­kök meg­fil­me­sí­tett vál­to­za­tá­ban Mar­lon Bran­do kap­ta az egyik fősze­re­pet. Shaw haza­vit­te a Vas­zary-fest­ményt, amely azóta is a csa­lád tulaj­do­ná­ban volt.  

Fel­vet­te velünk a kap­cso­la­tot Adam Shaw, Irwin fia és kül­dött egy fotót a fest­mény­ről. Meg­ál­la­pí­tot­tuk, hogy való­ban az 1930-as évek máso­dik felé­ben készült Vas­zary csend­élet­ről van szó. Hatal­mas meg­tisz­tel­te­tés, hogy a fest­mény a tava­szi auk­ci­ónk egyik fon­tos téte­le lesz. Nem cso­da, hogy annak ide­jén Irwin Shaw figyel­mét is fel­kel­tet­te ez az alko­tás.

Mond­ta el Virág Judit művé­szet­tör­té­nész, a Virág Judit Galé­ria társ­tu­laj­do­no­sa. 

Élet­öröm az ecset­ből

Vas­zary János világ­hí­rű magyar művész éle­te utol­só sza­ká­ban az élet­öröm fes­tő­je lett. Gyö­nyö­rű tatai kert­jé­ben első­sor­ban a ter­mé­szet és a nők szép­sé­gét idéz­te meg alko­tá­sa­i­ban. A most fel­buk­kant csend­élet egy kirob­ba­nó­an vidám alko­tás, amely magán hor­doz­za Vas­zary művé­sze­té­nek esszen­ci­á­ját. A lehe­let­fi­no­man fel­hor­dott szí­nek, vir­tu­óz for­mák és a ragyo­gó kom­po­zí­ció teszi külön­le­ges­sé a fest­ményt. 

Az alko­tás 40 mil­lió forin­tos kiki­ál­tá­si árról indul. Vas­zary János szí­nek­től lük­te­tő fest­mé­nyei kere­set­tek szer­te a vilá­gon. A Virág Judit Galé­ria 2022 decem­be­ré­ben ren­de­zett auk­ci­ó­ján Vas­zary Alas­si­ói strand című fest­mé­nye 165 mil­lió forin­tért kelt el, míg a San Remo című alko­tás koráb­ban 150 mil­lió forin­tért talált új gaz­dá­ra. 

Irwin Shaw Vas­zary-fest­mé­nyét most több évti­zed után a nagy­kö­zön­ség is lát­hat­ja Buda­pes­ten. Május 5‑től két héten át ingye­nes kiál­lí­tást tar­ta­nak a Virág Judit Galé­ri­á­ban (1055 Buda­pest, Falk Mik­sa u. 30.), ahol az auk­ció töb­bi darab­ja mel­lett ez az alko­tás is meg­te­kint­he­tő. Az auk­ci­ót május 19-én tart­ják a Buda­pest Kong­resszu­si Köz­pont­ban.

Vas­zary alko­tá­sa­i­ban egyéb­iránt a  fran­cia poszt­imp­resszi­o­niz­must, art nouveau‑t és a hazai nagy­bá­nyai plein air stí­lus fedez­he­tő fel leg­in­kább. 

Művé­sze­ti elve­i­ről 1922-ben jelent meg köny­ve Ter­mé­szet­lá­tás és kép­sze­rű­ség cím­mel. Az Est-lapok szá­má­ra szá­má­ra gra­fi­ká­kat és illuszt­rá­ci­ó­kat készí­tett, egy­ben itt e lapok­nál is pub­li­kál­ta művé­szet­fel­fo­gá­sát, amely a művész és a művé­sze­ti stí­lus meg­vá­lasz­tá­sá­nak sza­bad­sá­gá­ról szólt, s a szá­zad­for­du­ló fes­té­sze­ti irány­za­ta­i­ról nyúj­tott érté­ke­lést.

Nyu­ga­lom­ba vonu­lá­sa után sem pihent: nap­pal fes­tett, este a szak­iro­dal­mat tanul­má­nyoz­ta. Ami­kor szív­be­teg­sé­ge jelent­ke­zett, elha­tá­roz­ta az 1930-as évek végén, hogy a buda­pes­ti, Atti­la kör­úti laká­sá­ból vég­leg Tatá­ra köl­tö­zik. Várat­lan halá­la – 1939. ápri­lis 19-én – ezt meg­aka­dá­lyoz­ta; itt, a Tabán­ban hunyt el. Far­kas­ré­ten rava­ta­loz­ták fel, majd Tatá­ra vit­ték, ahol ápri­lis 22-én az Almá­si úti teme­tő­ben helyez­ték örök nyu­ga­lom­ra. Fele­sé­ge, aki éle­te végé­ig hűsé­ges ihle­tő­je volt, 1942. júli­us 4‑én halt meg. Holt­tes­tét júli­us 5‑én helyez­ték fér­je mel­lé. 

_{For­rás: itt; kiemelt kép for­rá­sa: Virág Judit Galé­ria}