Szerintem gyerekkorom óta azt hallom, hogy nincsen könnyű helyzetben ma senki aki a fővárosban szeretne ingatlant vásárolni. Azonban a budapesti ingatlanhelyzet talán még soha nem volt ennyire távol a valóságtól. Legalábbis ami a valós fizetéseket és ingatlanárak összehasonlítását illeti. Már egy panellakás ára is átlépte az egymillió forintos négyzetméterárat. Mi jöhet még?
A panellakások a szocialista korszak tipikus lakóépületei, amelyek javarészt a 20. század közepén épültek Magyarországon. Költséghatékony megoldásként alakították ki őket, és gyors építkezést biztosítottak. A panelházak sokáig a modernitás szimbólumai voltak, ma azonban sokak számára elavultnak tűnnek.
A helyzet azonban azt mutatja, hogy az ingatlanpiacon a felújított panellakások iránti kereslet nőtt az évek során még akkor is, ha a panellakások előnyei és hátrányai egyaránt vitatottak szakmai körökben is.
Az előnyök közé tartozik, hogy a panelépületek gyorsan és olcsón építhetők, így a szocialista korszak urbanizációs igényeit jól szolgálták. A legtöbb panelház 10–12 emeletes, sok esetben jól megtervezett közlekedési rendszerekkel és közösségi terek kialakításával, mint például játszóterek, parkok vagy közös parkolók. A panellakások mérete általában kisebb, mint a családi házaké, de a rendelkezésre álló tér jól kihasználható, így ideális választás lehet egy kisebb család számára.
Bár a panellakások az építési technológia szempontjából nem képviselnek kiemelkedő innovációt, az idő múlásával és a folyamatos felújításoknak köszönhetően a mai napig népszerűek maradtak. Az elmúlt évtizedekben a panellakások energiatakarékosabbá tételére is számos próbálkozás történt: a szigetelés javítása, a nyílászárók cseréje és az elektromos rendszerek korszerűsítése mind hozzájárultak ahhoz, hogy a lakások kényelmesebbé váljanak a modern elvárásoknak megfelelően.
A hátrányok között említést nyer, hogy a panelházak a kezdeti építkezések idején nem minden esetben feleltek meg a korszerű építési normáknak.
Az olcsóbb alapanyagok és az egyszerűbb technológia hosszú távon csökkenthetik az épületek élettartamát, ha nem történik meg a megfelelő karbantartás. Az elavult szigetelés, a zajos falak és az alacsonyabb komfortfokozat miatt sokan a panelházakat nem tartják ideálisnak.
A panelházak hangulatát sokan a szürkeséggel és a monotonitással azonosítják, mivel a legtöbb épület hasonló külsejű és elrendezésű. Azonban a modern lakberendezési trendeknek köszönhetően egyre több panellakás válik esztétikailag vonzóbbá, az újrafestett homlokzatok és a kreatív belső átalakítások révén. A felújítások növekvő népszerűsége egyes panellakások piaci értékét is növeli, különösen a nagyobb városok központi területein.
A panelépületek egyik jellemzője, hogy a lakások gyakran olcsóbbak, mint az új építésű társasházak vagy családi házak, így az alacsonyabb költségvetésű vásárlók számára vonzó alternatívát kínálnak. Ugyanakkor a panelházak vásárlásakor a fenntartási költségek, a közös költségek és az esetleges karbantartási munkálatok figyelembevételével érdemes alaposan mérlegelni a döntést.
Pont úgy, mint annak idején a Szomszédok Lenke nénije és Taki bácsija, sokan előítéletekkel kezelik a panellakásokat, a 21. században egyre többen ismerik fel azok előnyeit, különösen, ha a lakás felújítása és korszerűsítése megtörténik. A panelházak tehát nemcsak a múlt örökségei, hanem a jövő lakáspiaci trendjeihez is alkalmazkodni képes, rugalmas építkezési formák lehetnek.
Lengyel kutatások szerint tovább bírják a régi panellakások
Most, hogy a fővárosban átlépte a panellakások ára a négyzetméterenkénti egymilliós határt, érdemes jobban megnézni mit is kap a pénzéért, aki panelt vásárol és mire számíthat a jövőben. A befektetők vakon veszik meg, a piaci hatásokra gyorsan reagál az ára és nagyjából minden tizedik magyar ilyen ingatlanban él. A panellakásokkal kapcsolatos kérdéseket járjuk körbe.
“Mivel ezek a lakások egységes jellemzőkkel bírnak, jól összehasonlíthatóak, ráadásul a tervezésük során ügyeltek arra, hogy ne legyenek bennük felesleges terek, így a lakás minden négyzetmétere hasznos, alkalmassá teszi őket arra, hogy megmutassák merre indul a piac. Évek óta figyeljük az árak mozgását és kijelenthető, hogy a panellakások valódi ingatlanpiaci barométerként működnek”
- jelentette ki a GDN Ingatlanhálózat alapító-tulajdonosa, Gadanecz Zoltán.
Vakon veszik
A GDN Ingatlanhálózat újpesti irodájának értékesítési vezetője, Gombár János, aki 25 éve foglalkozik ingatlanokkal, szintén a lakások jó elosztására és egyformaságára hívja fel a figyelmet:
“Ma az sem ritka, hogy a befektetők vakon vesznek meg panellakásokat. Ismerik a típust, tudják mennyibe kerül felújítani és azt is mennyiért lehet kiadni, tudnak kalkulálni. A nyolcvanas években rossz híre volt a paneleknek, de a panel program, a felújítások és az árak emelkedése miatt, mára megváltozott a megítélésük. Ha valaki több tízmilliót kifizet egy lakásra, akkor arra vigyáz is. Emiatt egyre rendezettebbek a lépcsőházak és egyre körültekintőbbek azok a vásárlók, akik a saját otthonukat keresik. Náluk felmerül az a kérdés is, hogy meddig állnak még ezek a házak.”
Lengyel kutatás
Nemcsak a magyar vásárlók teszik fel ezt a kérdést, hanem a lengyel kutatók is. A lengyel Épületkutató Intézet tavaly végzett vizsgálta elbontott panelházak anyagát és arra az eredményre jutott, hogy az ötvenes, hatvanas években létesített épületek még ma is jó állapotban vannak. Az intézet kutatói szerint az építéskor becsült élettartamnál évtizedekkel tovább lesznek használhatóak a panelek. Az intézet egy átfogó vizsgálatba kezd, ami a szerkezetek és az anyagok vizsgálatát is magában foglalja majd és ennek alapján pontosan meg tudják majd mondani, hogy mennyi ideig állhatnak a falunyi embernek otthont adó házak.
Hazai helyzet
Az ötvenes évek végétől egészen a kilencvenes évek elejéig épültek panelek a szocialista tömb országaiban, így Magyarországon és Lengyelországban is. Hazánkban 30 év alatt 788 ezer lakás létesült ilyen technológiával, a lengyel emberek közül pedig közel 12 millióan élnek panelban. Nagyon lényeges kérdés hát mindkét országban, hogy mennyi az ilyen technológiával épült házak élettartama. Idehaza egyelőre nem indult átfogó felmérés a házakról, csupán azt tudjuk, hogy a panel program, ami a kétezres évek második felében lehetőséget adott a hő- és hangszigetelésre valamint az épületgépészeti megoldások modernizációjára, sokat javított a házak korszerűségén és lakhatóságán. A panelházak közel negyede volt érintett a programban.
Mi a panellakás jövője?
Nyugat-Európában már zajlottak olyan városrehabilitációs projektek, melyek érintettek olyan tömböket, például a Párizs környéki vagy az egykori NDK területén található lakótelepeken, melyek panel technológiával épültek. Ezek technikai megoldásait ugyan érdemes tanulmányozni, de alapjaiban eltérő a helyzet ezeken a területeken. Egyfelől gyakori, hogy a lakótelepeken nemcsak építészeti, hanem társadalmi problémák is felhalmozódnak (migráció, slumösödés), ezek együttes kezelését tűzték célul a EU 15-ök programjai. Könnyítette ugyanakkor a döntéshozók helyzetét, hogy ezek a negyedek jobbára állami és önkormányzati kézben voltak, elenyésző magántulajdonnal, így a megszületett határozatok végrehajtása egyszerűbb volt, mint a sok tulajdonossal bíró hazai környezetben.
Kiemelt kép forrása: Canva — Getty Images by Dmytro Falkovskyi
