A szomszéd kertje mindig zöldebb, kivéve akkor, amikor háború dúl mellettünk. Ilyenkor a magyar fű tűnik zöldebbnek, főleg akkor, ha olyan emberek művelik, mint Tóth Ákos, aki az Age Of Hope Gyermekvédelmi Alapítvány alapító elnöke. Ákos elmondása alapján az alapítvány már készült rá, hogy családok menekülnek majd Záhony felől Magyarországra, de remélte, hogy mindez csak később következik be. Az interjút Pagonyi Adrienn készítette.
Hogy telt a hétvégétek?
Vegyes érzelmeim vannak ezzel kapcsolatban. Amint jöttek a hírek, azonnal elindultam Záhonyba, ott volt – a hírek szerint – a legnagyobb nyomás a határon. Felvettem az önkormányzat alkalmazottaival a kapcsolatot, láttam, hogy egy gyönyörű szép, hatalmas kultúrházat már át is alakítottak erre a célra. Gyorsan felmértük a készleteiket, hogy lássuk, miben tudunk segíteni azonnal. Az önkormányzat felkészült, amit javasoltam még, hogy alakítsanak ki egy baba-mama szobát, mert várható volt, hogy inkább nők érkeznek majd gyerekekkel, hiszen addigra tudható volt, hogy a 18-60 éves férfiakat nem engedik át.
Arra is fel lehetett készülni, hogy a zöldhatáron próbálkoznak majd ezek a férfiak. Esetükben kalkulálni lehet akár sérülésekkel is, hiszen ki tudja milyen állapotban érkeznek majd Magyarországra. Az ő ellátásukról ugyanúgy gondoskodni kell.
Mi volt a helyzet a térség egyéb településein?
Bejártam még egy-két kis falvat, Barabást, Lónyát. Ezek a települések a saját lehetőségeikhez mérten odarakták magukat és kialakították a maguk kis menedékét. Nekik is jeleztem, hogy bármire is szükségük van, jelezzék, mivel nagy kampány előtt álltunk és az “adományturnéból” ők is részesülhetnek.
Fontos tudni, hogy az Ukrán határőrség is komoly teher alatt áll, tizenöt-húsz kilométeres sorok vannak, 70 órás a várakozási idő. Ilyenkor már nem számít, hogy ki, mennyire tehetős, a módosabbaknak is szükségük van egy törlőkendőre, hogy felfrissítsék magukat, a gyerekeiknek pelenkára. A kevésbé szerencsésekről nem is beszélve. Ezeket az igényeket – köszönhetően a hétvégi felajánlásoknak – most azonnal ki tudjuk elégíteni, de ha esőkabátra, tábori ágyra van szükség, már nem tudunk mit tenni. Ezek beszerzése van most folyamatban.
Hogyan zajlott az általad említett adományturné?
A Budapest Bike Maffiával indítottuk el a hétvégi kampányt, akikkel már nagyon régóta dolgozunk együtt. És a közös kampány az eredménye ez a “horror”, amit itt most jól kell érteni. Öt-hatszázszoros mennyiségű adomány érkezett, mint amit vártunk. Előzetesen két-három furgonra számítottunk, amivel az adományokat el tudjuk juttatni a térségbe. Ehhez képest megtöltöttünk egy 14 tonnás, három 3,5 tonnás teherautót, nyolc kisbuszt és számolatlanul a személyautókat. Egy hozzáértő húsz- és harminc tonnára tette az összadomány mennyiségét. Ami nagyon fontos, hogy szinte csak hasznos holmi érkezett. Rengeteg készétel jött, több raklapnyi, ahogy kértük és volt friss szendvics is persze, a Budapest Bike Maffia egyik védjegye. Mindez olyan nagy mennyiségben, ami sokkal többszöröse, mint a most érkező menekültek száma, viszont – a friss ételeken kívül – mindent készleteztünk és így bármikor fel tudunk készülni egy nagyobb hullámra. A lényeg, hogy az adomány már Záhonyban van, ott ahol a legnagyobb szükség van rá és ebből a kisebb önkormányzatok is le tudnak hívni bármit, amire szükségük van.
Mit gondolsz az emberek hozzáállásáról?
Folyamatosak az álhírek, amik a közösségi médiába felbukkannak. És ezen a fórumon is kérem a kedves olvasókat, hogy nagyon alaposan tájékozódjanak. Nem logikus Nagykanizsáról elindulni hat pelenkával meg wc-papírral a mai benzinárak mellett. Ami képek keringenek nem mindig valósak, vagy elvesztették aktualitásukat. Az Age of Hope Alapítvány vezetőjeként minden esetben személyesen tájékozódom és így nagyon gyorsan tudunk reagálni.
Többen hiányolták az országos segélyszervezetek jelenlétét a térségben, de látni kell, hogy mindenki a saját tempójában halad. Én nagyon szerencsésnek érzem magam, hogy ilyen gyorsan, ilyen sok embert meg tudtunk szólítani. Értünk hozzá és ezt a flowt most jól vagy gyorsan meg tudtuk lovagolni, hogy akkor tudjunk elsőként hiteles tájékoztatást adni, a helyről, helyzetről, amikor kell.
Bárcsak egész évben ilyen eredményesen tudnánk az alapítványt kommunikálni, akár az 1000 gyermek karácsonya kampányban, de általában is, hiszen Magyarországon van, aki egész évben hiányt szenved valamiben, ezen is próbálunk segíteni. Korábbi tapasztalaim alapján – vörösiszap katasztrófa, hóhelyzet, árvíz – a magyar embernek az kell, hogy valami akció legyen, amire hirtelen lehet reagálni, de a folyamatos érdeklődést, támogatást nem, vagy csak nehezen lehet fenntartani.
Mi újság van Budapesten, a pályaudvarokon, mire számítasz?
Fel vagyunk arra készülve, hogy ez a dolog tovább fokozódik. Szerencsére a budapesti raktáraink telítettek, de most kitérnék kicsit a hírekre, rémhírekre, egyéb igényekre, felajánlásokra. Rengetegen keresnek meg minket például, hogy szállításban, szállásban segítenének. Utóbbit a Református Szeretetszolgálathoz irányítjuk, akik ezt koordinálják. Mi nem szeretnénk abba belemenni, hogy vadidegen emberek szállítgassanak bárkit. Ha az Alapítvány szervezne ilyet és történne egy autóbaleset, akkor a felelősségi kérdés komollyá válik, inkább tesszük a dolgunkat, amihez értünk. Szállásadásnál hallottam olyat, hogy valaki felajánlott egy családnak helyet és amikor kiderült, hogy nem kárpátaljai magyarokról, hanem ukránokról van szó, hirtelen nem volt meg szállás. Ennek ellenére hiszem, hogy minden segíteni akaró megtalálja a számára hiteles segélyszervezetet, csatornát ahova felajánlhatja a támogatását.
Mire van szükségetek?
Tárgyi adományokra most nincs szükség, például ipari mennyiségű pelenka van már a határ mentén és a budapesti készleteinket is folyamatosan töltjük és szinten tartjuk. Folyamatosan monitorozzuk a helyzetet, fél óránként egyeztetünk a határmenti önkormányzatokkal, kiemelten jó kapcsolatunk a Főváros vezetőivel, így, azonnal tudomásunkra jut, ha bármire szükség lenne.
A legnagyobb segítséget és rugalmasságot természetesen a pénzadomány biztosítja, a határon fennálló krízis komoly üzemanyag költséget ró ránk. Az Alapítvány így szükség szerint tudja felhasználni a támogatást, akkor és úgy, amikor kell.
Amire nincs szükség, harckocsikra, erőfitogtatásokra. Katonákra viszont nagyon nagy szükség lett volna, a záhonyi raktárba lepakolni a kamionjainkat, ahol a helyi polgármester mellett tizenöt-tizenhat éves koleszos gyerekek segítettek éjfélig, amit ezúton is nagyon, nagyon köszönök. Oda bőven elfért volna egy húsz-harminc erős katona. Ez a humanitárius segítség, nem pompásodni a nagy vasakkal Vásárosnamény főterén. A kormányzat részéről, véleményem szerint, szükség lenne buszokra, tolmácsokra, információra, két-háromnyelvű szóróanyagra a határ mentén.
A továbbiakban teljes mértékben fel vagyunk rá készülve, ha megnyílik egy humanitárius folyosó és szabad lesz a határon az átjárás, hogy azonnal a határon túli menekülteknek is adományokat tudjunk szállítani. A határon folyó munkáról az Age Of Hope alapítvány és a Budapest Bike Maffia saját facebook oldalukon, valamint a létrehozott közös eseményben ad tájékoztatást és egyelőre arra kérnek mindenkit, hogy tárgyi adományok helyett pénzadományokat küldjenek, mert így célzottan, a helyi boltokat támogatva közvetlenül azokat tudják megvásárolni, amelyre éppen akkor szükség van.
UTALÁSHOZ SZÜKSÉGES ADATOK
Név: Remény Kora Gyermekvédelmi Alapítvány
Számlaszám: ERSTE BANK11600006-00000000-56705485
Közlemény: add meg az email címed
A fotókat a Remény Kora Gyermekvédelmi Alapítvány bocsátotta rendelkezésünkre.
Kiemelt kép: Bodnár Patrícia – index.hu
