Magyarbánhegyes egy aprócska, alig 2000 lelkes község Békés vármegyében. Kevés ilyen kistelepülés mondhatja el magáról, hogy egy sikeres sportklubbal büszkélkedhet. A Magyarbánhegyesi Corvin Taekwon-do Klub az évek alatt a régió egyik legsikeresebb sportcsapatává nőtte ki magát. Kolléganőnk, Kálmánné Péli Ibolya a klub vezetőjével, Castillo-Tamás Tímeával, IV. Dan mesterrel beszélgetett sportról, a klub mindennapjairól, nehézségekről, győzelmekről és a jövőbeni tervekről.
Évtizedekkel ezelőtt (sőt az ismétléseknek köszönhetően később is) a Linda ‑sorozat kapcsán egy ország ismerte meg a Taekwon-do‑t. Azóta sokat változott a világ, de a Taekwon-do napjainkban is népszerű.
A kézzel és lábbal való harc művészete, útja
Harminc-negyven éve különösen sokan szánták rá magukat, hogy beiratkozzanak taekwon-do edzésre. Ismerőseim közül többen, sőt, a családból is kerültek ki néhányan, akik valamelyik színes öv megszerzéséig eljutottak. Magyarbánhegyesre kerülve a Magyarbánhegyesi Corvin Taekwon-do Klub sikereiről is egyre többet hallottam, sőt, a klub volt vezetője, Tamás József kollégám, és a jelenlegi vezető, Castillo-Tamás Tímea kolléganőm által szinte testközelből van szerencsém látni ezt az általam csodált sportágat.
K.P.I.: Talán a laikusok is tudják, hogy a Taekwon-do egy koreai harcművészet. Miben tér el egy hagyományos küzdősporttól?
C‑T. T.:A Taekwon-do szó szerinti fordításban “a kézzel és lábbal való harc művészete, útja”(tae=láb, kwon-kéz, do=út, művészet, módszer).
Szerintem az “út” szó az, ami a legjobban kifejezi azt, hogy itt egy nemcsak egy sima sportról van szó, hanem egy távol-keleti filozófián alapuló életformáról.
Öt alaptanunk van: Udvariasság, Becsületesség, Állhatatosság, Önuralom, Rettenthetetlen küzdőszellem. Úgy tanuljuk és tanítjuk, hogy ezekhez az alapelvekhez nemcsak az edzések és versenyek során, hanem a hétköznapi életben is hűnek kell lennünk. A testünk mellett tehát a lelkünket és a jellemünket is erősítjük.
K.P.I.: Hogyan kerültél kapcsolatba ezzel a sportággal?
C‑T.T.: Édesapám, Tamás József ismertette és szerettette meg velem ezt a harcművészetet. Ő szülőfalumban, Békéssámsonon kezdett ITF Taekwon-dót oktatni még a nyolcvanas évek elején, színes övesként. Akkoriban ez hatalmas újdonságnak számított, kevés fekete öves mester volt az országban.
Én gyakorlatilag “beleszülettem” a taekwon-dóba, ha szabad ilyet mondani. Amint megtanultam járni, ott totyogtam apukám mellett az edzőteremben. Szüleim mesélték később, hogy néhány testrész nevét hamarabb megtanultam koreaiul, mint magyarul.
Apukám 1988-ban, én pedig 1995-ben lettem I. danos mester.
A klub megalakulása
K.P.I.: Néhány éve vetted át a sportegyesület vezetését. Mikor alakult meg a Magyarbánhegyesi Corvin Taekwon-do Klub?
C‑T.T.: A magyarbánhegyesi klubot 1997-ben alapította meg Tamás József mester, miután családunk a településre költözött. Az évek során több nemzetközi bajnokot nevelt ki, itt említeném meg Oravecz Diánát, Süli Tamarát, húgomat, Tamás Boglárkát, Barta Dorinát, Priskin Ferencet, De Nusso Ricardót, akik mindannyian EB, illetve VB-érmekkel büszkélkedhetnek. Jómagam még a békéssámsoni csapat színeiben lettem szabad küzdelemben nyílt, kick ‑box Európa-bajnok. Békéssámsonon, ami szintén egy kicsiny Békés vármegyei település, előzőleg ugyanolyan sikeresen működött a sportegyesületünk. Édesapám 2019-ben sikeresen vizsgázott V. dan fokozatra, így a régió egyik rangidős mestere lett. 2022-ben sajnos váratlanul elhunyt, hatalmas űrt hagyva maga után. Ekkor vettem át én a csapat irányítását, ami azóta is hatalmas feladat és egyben megtiszteltetés számomra.

K.P.I.: Hány fős a tagság?
C‑T.T.: 55–60 fő között mozog a tagságunk, ebbe beleszámítanak a szülők, a patronáló és tiszteletbeli tagok is. 23–25 aktív sportolónk van most, köztük második osztályos kisgyerekek, válogatott sportolók és megtalálható nálunk a “veterán” korosztály is.

K.P.I.: Hányan vagytok a válogatott keret tagjai?
C‑T.T.:Idén négyen kerültünk be a magyar ITF Taekwon-do válogatottba: Cseresznyés Lea ifjúsági korosztályban, Tamás Boglárka, Priskin Ferenc és jómagam felnőtt kategóriában képviselhetjük hazánkat a nemzetközi megmérettetéseken.
Küzdelem az esélyegyenlőségért
K.P.I.:Mi az egyesületetek fő célkitűzése?
C‑T.T.:Édesapám szavaival élve, az egyesületnek három alappillére van: tömegsport, tehetséggondozás és az SNI‑s tanulók fejlesztése, integrációja. Magyarbánhegyesen és környékén nem túl sok sportolási, rekreációs lehetősége van az embernek sajnos. A Corvin igyekszik ezt a hiányt pótolni.
Amit szerintem fontos tudni rólunk, az az, hogy közös összefogással, önkéntes munkával működünk azért, hogy minél több sportolni, mozogni vágyónak tudjunk segíteni. Igyekszünk az edzéseken kívül, különböző rendezvények(bemutatók, emlékfutás) által változatos programokat biztosítani a helyi családok, fiatalok számára.Kiválóan képzett mestereink a biztosíték arra, hogy ha valaki versenyezni szeretne, a legjobb helyre kerül.
Apukám éveken át a helyi speciális iskolában tanított, ezért szívügye volt a sajátos nevelési igényű gyermekek sorsa. Mesterpedagógiai programjában az SNI‑s és hátrányos helyzetű gyermekek integrációját kívánta segíteni a sport, jelen esetben a Taekwon-do segítségével. Nem sokkal halála előtt jelentős összeget nyert egy állami pályázaton ennek megvalósításához, amiből felszerelést vásárolhattunk, és egy fantasztikus, integrált edzőtáborban vehettünk részt. Az SNI‑s fiatalok segítése számomra is nagyon fontos, hiszen én is több szempontból is érintett vagyok nevelésükben.

Legfőbb célom édesapám örökségét továbbvinni, és ehhez természetesen hozzátenni saját tudásomat, elképzeléseimet, egyéniségemet. Mestertársaimmal próbáljuk a hagyományt az “újjal” ötvözni, hogy a mai fiatalok számára is vonzóvá tehessük a harcművészetet.
K.P.I.:Mit adhat egy hátrányos helyzetű, SNI‑s tanulónak a sport, a taekwon-do?
C‑T.T.: Úgy hiszem, a közös, integrált edzések mindenképpen segítik a tanulók beilleszkedését a társadalomba. Önfegyelmet, kitartást tanulnak. Fejlődik a mozgásuk, a gondolkodásuk. A már sikereket elért sportolók példaképek lehetnek számukra.
A versenyzés egyfajta kiugrási lehetőségként is működhet. Egy barátságos sportolói közösség tagjai lehetnek, és itt jön egy másik nagyon fontos dolog: az ő jelenlétük is pozitívan hathat a többségi iskolás vagy tipikus fejlődésű sportolókra: megtanulják tisztelni és elfogadni a másságot, toleránsabbak lesznek.
Taekwon-do kicsiknek-nagyoknak
K P.I.: Hogyan zajlik az utánpótlás nevelése? Miként sikerül megnyerni a családokat, hogy írassák be a gyermeküket az edzésekre?
C‑T.T.: Egyelőre közös edzéseken, részben együtt, részben csoportbontásban folyik az oktatás. Fontos, hogy a kezdők lássák, hogyan dolgoznak a haladók és a mesterek. Az is lényeges, hogy saját tempójuknak, koruknak, szintjüknek megfelelően eddzenek, ezért haladunk gyakran csoportbontásban.
Sokszor veszünk részt bemutatókon, vagy rendezünk nyílt edzéseket, hogy a szülők és a gyermekek megismerkedhessenek a sportággal.
Ilyenkor próbáljuk megmutatni, hogy az ITF Taekwon-do milyen sokrétű: a bázistechnikák, formagyakorlatok, szabad küzdelmek, töréstechnikák(speciáltechnikai vagy erőtörések), tradicionális küzdelem gyakorlása közben akár a hobbisportolók, akár a versenyezni vágyók megtalálhatják kedvencüket. Jelen vagyunk a közösségi média felületein, hogy minél többek számára elérhetőek legyünk. Ezúton szeretném neked ezt az interjút megköszönni, hiszen ez is egy szuper lehetőség arra, hogy minél többen megismerhessék kis csapatunkat és tevékenységünket.
K.P.I.: Milyen kiemelkedő eredményekkel büszkélkedhet a csapat?
C‑T.T.: A legszebben természetesen a VB-és EB aranyaink csillognak, ezek Süli Tamara és Oravecz Diána nevéhez fűződnek. Gyönyörű eredmény Tamás Bogi és Süli Tami ifi csapat formagyakorlatban nyert bronzérme a 2016-os, budapesi világkupáról, de Barta Dorina, Cseresznyés Lea és Priskin Feri is állt már többször dobogón Európa-bajnokságon.
Utánpótlás versenyzőink közül Málik Csaba és Forgó Fruzsina is többszörös nemzetközi kupagyőztes, ők legjobban a speciáltechnikai és az erőtörést kedvelik. Nagy küzdőnk Castillo-Tamás Joaquin, aki szintén többször szerzett országos és nemzetközi érmet már, Bihari Iringó formagyakorlatban úgyszintén.
Számomra a siker szó jelentése rengeteget változott az utóbbi időben. Akár magamról, akár a tanítványokról van szó, sokszor nem is egy érem megszerzése jelenti az igazi sikerélményt, hanem mondjuk egy nehéz technika elsajátítása hosszas gyakorlás után, vagy mondjuk a versenydrukk legyőzése.
Az is hatalmas dolog, hogy SNI‑s versenyzőink több ízben álltak már dobogón “normál” fejlődésű ellenfelek között. Ezek talán az igazi eredmények.
A Magyarbánhegyesi Corvin Taekwon-do Klub versenynaptára
K.P.I.: Említetted, hogy nemcsak edzőként, de versenyzőként is részt veszel a versenyeken. Melyik verseny lesz a következő megmérettetés?
C‑T.T.:Azt most nehéz lenne megmondani…részleges izomszakadásból lábadozok éppen. Az EB‑n a női csapat tagja lettem volna speciáltechnikai törésben, de ez most sajnos kimarad. Ha minden jól megy, az októberi világbajnokságra már nemcsak edzőként, hanem versenyzőként is visszatérhetek Porec-be, a gyönyörű horvát tengerpartra. Nálam a versenyzést fokozatosan kiszorítják az edzői feladatok.
Ugyanolyan aktívan edzek mint eddig, de mostanában inkább már csak korosztályos versenyeken indulok el. Azért, ha “összekapom magam”, még állom a sarat a fiatalok közt is.
Egyébként az én edzői és versenyzői tevékenységem mögött egy egész családi és baráti “segítő csapat” áll. Háromgyermekes anyukaként és munka mellett, a család támogatása nélkül nem tudnék sem edzeni, sem tanítani, főleg nem versenyekre utazni. Rengeteg biztatást és támogatást kapok a környezetemtől. Vannak nehéz napok, amikor úgy érzem, “sok ez nekem”, de aztán erőt veszek magamon, lemegyek a dojangba(így hívjuk az edzőtermet koreaiul), és a tanítványok szorgalma, meg persze a mozgás öröme is, mindenért kárpótol. Igazából erről szól az egész: a kitartásról.
K.P.I.: Hogyan tudjátok fenntartani a klubot? Milyen támogatásra számíthattok?
C‑T. T.: Fentebb említettem, hogy a csapat egy sikeres, önkéntes összefogásnak köszönhetően működik. Minimális tagsági díjat szedünk csak, amiből az állandó költségeinket fedezzük. Mestereink teljesen ingyen tanítanak. Sőt, ketten közülük saját költségen utaznak hozzánk edzést tartani- hetente többször is — más vidéki városokból. Emiatt mindenképpen szükségünk van anyagi támogatásra. Minden évben próbálkozunk pályázatokkal, több-kevesebb sikerrel. Az én vezetésem alatt az idei évben sikerült először állami, civil szervezetek számára kiírt pályázaton nyernünk.
A helyi önkormányzatra mindig számíthatunk, valamint fontos bevételünk származik az adó 1%-ok felajánlásából is. Volt már példa arra is, hogy sportbarátaink szerveztek gyűjtést versenyzőink támogatására.
Összességében nincs egyszerű dolgunk ezen a téren, hiszen egy sportegyesület fenntartása és a fiatalok versenyeztetése elég költséges feladat. Mivel az ITF Taekwon-do nem olimpiai sportág, állami támogatást sem kapunk.
K.P.I.: A családodban milyen szerepet játszik a sport?
C‑T.T.: Aktív, sportos életet élünk. A férjem, Nito 2.danos mester, általam ismerte meg a taekwon-dót. Sokat segít nekem a fiatalok oktatásában, emellett, szabad időnkben szívesen edzünk együtt. Nagyfiam, Joaquin szintén velünk tart az edzésekre, imád versenyezni is. A 12 éves Facundo kézilabdázik és focizik. Legkisebb gyermekünk, Kende most lesz iskolás, őt az úszás és a kézilabda vonzza. Nagyon fontosnak tartom, hogy sportoljanak, és hogy ez ne egy kényszer legyen nekik, ezért igyekszünk mindegyikük számára megtalálni azt a sportágat, ami közel áll a szívükhöz. Akár versenyezni szeretnének, akár csak hobbiként mozognak, támogatjuk őket. Szerencsére nagyon mozgékony gyerekek. Próbálunk jó példával járni előttük.
K.P.I.: Milyen versenyre készültök ebben az évben? Milyen versenyszámokban?
C‑T.T.: A magyar bajnokság az év legelső és legfontosabb hazai versenye. Márciusban rendezték meg, négy versenyzőnk hat érmet szerzett, ebből négy magyar bajnoki cím tulajdonosai lettünk. Nemrég tartották meg a Spirit Open elnevezésű nemzetközi kupaversenyt, ahonnan öt arany‑, egy ezüst- és három bronzéremmel térhettünk haza. Legutóbbi sikereinket pedig egy regionális gyakorlóversenyen(Fehér Kupa-Spárta Kupa, Gerendás) értük el, ahol nagy izgalmak közepette kezdő tanítványaink is kipróbálhatták magukat végre, és nagyon ügyesen helytálltak: öt aranyat, két ezüstöt és három bronzot zsebeltek be. Ugyanitt színes öveseink mérlege két arany‑, egy ezüst- és egy bronzérem volt.
Öröm volt végignézni a jókedvű, egységes, lelkes és már nem is olyan kis csapaton!
Két itthon megrendezett nemzetközi kupaverseny van még betervezve, melyeken haladóink és mestereink fognak remélhetőleg remekelni. Két legrangosabb megmérettetésünk ebben az évben a szarajevói Európa-bajnokság április végén Cseresznyés Lea részvételével(egyéni küzdelemben és formagyakorlatban, valamint csapat erőtörésben), valamint a horvát rendezésű világbajnokság októberben, ahol Tamás Boglárka(egyéni és csapat küzdelem, Priskin Ferenc (egyéni és csapat speciáltechnikai törés), és reményeim szerint én magam is a magyar csapatot képviseljük majd.
Szinte biztos vagyok benne, hogy a Magyarbánhegyesi Corvin Taekwon-do Klubról, az általuk elért eredményekről fogunk még hallani.
K.P.I.: Köszönöm, hogy időt szántál a kérdések megválaszolására! További versenyeitekhez sok sikert, és nagyon jó egészséget kívánok!
A fotókat és videókat Castillo-Tamás Tímea biztosította számunkra!