Az alapítvány és az egyesület két, a magyar jogrendben elterjedt jogi személyiséggel rendelkező szervezet. Mindkettő nonprofit jellegű szervezet, de jelentős különbségek vannak a működésükben, céljaikban és a jogi szabályozásukban. Dr. Szoboszlai Anita ügyvéd összehasonlítása következik, hogy mikor melyik szervezetet érdemes alapítani.
Sokszor találkozom a kérdéssel, hogy az ügyfelek nincsenek tisztában vele, hogy egy adott cél megvalósításához milyen szervezetre van szükségük. Magyarországon több lehetőségünk is van, ha szeretnénk közösségi összefogással létrehozni valamit.
A két legnépszerűbb talán az egyesület és az alapítvány, amelyek között számos különbség van.
A különbségek már a működés meghatározásának fogalmánál és céljánál is kiütköznek, de az alapítás menete, a működés formájából adódó döntéshozatal, valamint vagyon és gazdálkodás, továbbá mindezek ellenőrzése is más lehet. Az alábbiakban összefoglalom pontról pontra, hogy mi a különbség.
Mindkét esetben az első lépés a célmeghatározás
Az alapítvány az alapító által az alapító okiratban meghatározott tartós cél folyamatos megvalósítására létrehozott jogi személy. Az alapító az alapító okiratban meghatározza az alapítványnak juttatott vagyont és az alapítvány szervezetét. Alapítvány nem alapítható gazdasági tevékenység folytatására. Több személy együttesen is létesíthet alapítványt.
Az egyesület a tagok közös, tartós, alapszabályban meghatározott céljának folyamatos megvalósítására létesített, nyilvántartott tagsággal rendelkező jogi személy.Egyesület nem alapítható gazdasági tevékenység céljára.Az egyesület létrehozásához alapszabály elfogadása, az alapszabály elfogadásához legalább tíz személy egybehangzó akaratnyilatkozata szükséges.
Az alapítás és jogi formába öltés
Az alapítvány létrehozása az alapító okirat elkészítésével történik. Az alapító okiratnak tartalmaznia kell az alapítvány céljait, vagyonát, a szervezet működésére vonatkozó szabályokat, és az alapítvány irányítási struktúráját. Az alapítvány létrehozásához nem szükséges tagság, tehát az alapítók után a működést kizárólag az alapítvány céljainak megfelelően kell végrehajtani. A bírósághoz benyújtott és bejegyzett alapítvány jogi személyiséget nyer.
Az egyesület létrehozása alapszabály révén történik, de itt a tagok közötti viszony és az egyesület céljainak meghatározása is alapvető. Az egyesületben tagság van, így az egyesület a tagok közösségi akarata alapján működik, és az egyesületi formát a tagok közvetlen részvétele határozza meg. Az egyesület működését az alapszabályban kell meghatározni, amelynek tartalmaznia kell a tagok jogait és kötelezettségeit is.
Alapítvány vagy egyesület: Hány ember kell az alapításhoz és mi alapján történik a döntéshozatal?
Az alapítványban nincs tagság, hanem kizárólag a kuratórium vagy más irányító testület irányítja. Az alapítvány döntéseit a kuratórium hozza meg, amely lehet egy vagy több személyből álló testület. Az alapítvány irányítását az alapító okirat szabályozza, és a döntéshozatal az alapítvány céljaival összhangban történik. Az alapítvány esetében az alapító(k) nem vesz(nek) részt a napi irányításban, mivel az alapítvány a létrehozása után önálló jogalanyként működik. A kuratórium három természetes személyből áll, akik közül legalább kettőnek állandó belföldi lakóhellyel kell rendelkeznie. A kuratóriumi tagok maguk közül elnököt választanak. Az alapító és közeli hozzátartozói nem lehetnek többségben a kuratóriumban. Az alapító okirat eltérő rendelkezése semmis. Egy személyes vezetés is lehetséges, akkor kurátornak nevezzük. Összefoglalva egy vagy több személy alapíthatja, illetőleg egy kurátor vagy többszemélyes (minimum három és mindig páratlan létszámú) kuratórium iránytja. Az alapításhoz nem jogszabályi feltétel ügyvéd igénybevétele, azonban annak érdekében, hogy a szándékunknak megfelelő módon kerüljön megalapításra az alapítvány javasolt jogi segítséget igénybe venni.
Az egyesületben tagság van, és a döntéshozatal a tagok kezében van. Az egyesület legfontosabb döntéseit az éves közgyűlés hozza, amelyet a tagok szerveznek és tartanak meg. Az egyesület irányítását általában elnök és elnökség végzi, akik a tagok választásával kerülnek pozíciójukba. Az elnökség három tagból áll. Az egyesület működése tehát demokratikusabb és közvetlenebb, mivel a tagok aktívan részt vesznek az irányításban. Egyszemély is elláthatja az egyesület vezetését, az ügyvezető. Az egyesület létrehozásához minimum 10 fő szükséges. Ahogy az alapítványnál itt sem jogszabályi feltétel ügyvéd igénybevétele, azonban itt is érdemes lehet jogi segítséget igénybe venni.
Mind az alapítványnál mind az egyesületnél szükséges székhelyet meghatározni, a székhelyen a szervezetnek elérhetőnek kell lennie -postai küldemények átvétele-.
Vagyon és gazdálkodásbeli különbségek
Az alapítványok célja a vagyon felhasználása, amelyet az alapító adományozott. Az alapítványok esetében a vagyon kezelésére szigorú szabályok vonatkoznak, és azt kizárólag az alapító okiratban meghatározott céloknak megfelelően lehet felhasználni. Az alapítvány az alapítványi cél megvalósításával közvetlenül összefüggő gazdasági tevékenység végzésére jogosult. A céljaik megvalósítása érdekében különféle tevékenységeket végezhetnek, például adománygyűjtés, programok szervezése, vagy más közhasznú célok érdekében.
Az egyesület az egyesületi cél megvalósításával közvetlenül összefüggő gazdasági tevékenység végzésére jogosult. Az egyesület vagyonát céljának megfelelően használhatja, vagyonát nem oszthatja fel tagjai között, és a tagok részére nyereséget nem juttathat.
Mindkettő forma esetén főszabály szerint a tagok/alapító, illetve tisztségviselők a szervezet tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek. A civil szervezetek elsődlegesen vállalkozási tevékenyésget nem végezhetnek, amennyiben profitot termelnek, azt nem oszthatják fel. Egy kivételel azonban akad, mégpedig a céljaik elérése érdekében, -véljukat nem veszélyeztetve- végezhetnek bármilyen céljukkal, tevékenységükkel közvetlenül össze nem függő vállalkozási tevékenységet – ezen a területen rájuk is a versenyszféra szabályai vonatkoznak.
A cilvil szervezetek lehetnek munkáltatótk, így nem kizárt civil szervezettel munkaviszonyt létesíteni. Mind az alapítvány mind az egyesület vonatkozáásban szükséges könyvelőt alkalmazni, már csak amiatt is, mert a civil szervezetekre eltérő jogszabályok is vonatkoznak.
Jogosultságok és ellenőrzés menete
Az alapítványokat a bíróságok, illetve az illetékes hatóságok (NAV, ügyészség,stb.) felügyelik, és biztosítják, hogy azok működése megfeleljen a jogszabályoknak és az alapító okiratban meghatározott céloknak. Az alapítványoknak évente közzé kell tenniük beszámolóikat, amelyekből látható, hogy a működésük és a vagyongazdálkodásuk átlátható és szabályos-e.
Az egesületeket is ellenőrizheti a fent felsorolt hatóságok, azonban az egyesületek a tagok felügyelete alatt működnek, és az éves közgyűlés döntései irányítják őket. Az egyesületek is kötelesek évente beszámolni tevékenységükről, és a gazdálkodásuknak is átláthatónak kell lennie. Az egyesület működése jogszabályi keretek között zajlik, és az alapszabálynak megfelelően kell biztosítaniuk a tagok érdekeit és a közösség céljainak megvalósulását.
Mik a legfőbb különbségek és mit tegyek elsőre?
Az alapítvány és az egyesület közötti legfőbb különbség az, hogy míg az alapítványban nincs tagság, és a döntéshozatal az alapítók és a kuratórium kezében van, addig az egyesület tagjai aktívan részt vesznek a döntéshozatalban és a szervezet működésében. Az alapítványok elsősorban vagyonkezelő szerepet töltenek be, és közhasznú célokat szolgálnak, míg az egyesületek inkább a tagjaik közös érdekeit és céljait képviselik. Mindkét jogi forma nonprofit jellegű, de az irányítási struktúrájuk és a céljaik megvalósításának módja eltérő. Alapítványt végintézkedéssel vagy meghagyással is lehet létrehozni. Megszüntetésükben is jelentős különbség van.
Kiemelt kép forrása: Canva – Getty Images Signature by skynesher
