Talán mindannyiunkkal előfordult, hogy idegességünkben felsóhajtottunk: felment a cukrom, holott elképzelhető, hogy csak egy túlzó kifejezést használunk. Ilyenkor bele sem gondolunk, hogy milyen sok ember napi problémája lehet mindez. Szinte valamennyiünk családjában, környezetében van cukorbetegséggel érintett ember, ugyanakkor mégsem árt a figyelemfelhívás. Kálmánné Péli Ibolya gyógypedagógus írása következik.
A cukorbetegség egy olyan krónikus betegség, ami minden 10. felnőtt embertársunkat érinti. A Nemzetközi Diabétesz Szövetség (IDF) és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 1991. június 27-én rendezte meg először a Cukorbetegek Világnapját. 2006-ban az ENSZ a Diabétesz Világnapját hivatalos világnappá nyilvánította, napját az inzulin társfelfedezője, Sir Federick Banting születésének évfordulójára jelölte ki. Így a Cukorbetegség világnapja november 14-re esik.
Sokat tudunk róla, de nem eleget
A cukorbetegség (diabetes mellitus) szénhidrát-anyagcserezavarral járó krónikus betegség. A betegség oka lehet az inzulin viszonylagos vagy teljes hiánya, az inzulinhatás elmaradása. Az utóbbi néhány évben egy új orvosi szakkifejezés is kezd terjedni a köztudatban, az inzulinrezisztancia, ami nem más, mint a szervezet inzulinnal szembeni érzéketlensége.
A cukorbetegség latin elnevezése (diabetes mellitus) utal a betegség egyik tünetére, miszerint a vizeletben cukor jelenhet meg. Lehet, hogy furcsán hangzik, de középkori orvosok a vizelet megkóstolásával diagnosztizálták a cukorbajt.
Az 1‑es típusú cukorbetegség esetén a szervezet nem termel elegendő inzulint. Ez egy autoimmun folyamat következménye, mégpedig úgy zajlik, hogy a szervezet immunrendszere a hasnyálmirigy inzulint termelő bétasejtjei ellen fordul, így zavart okoz a működésükben, ezáltal a glükóz sejtekbe való beépülését megzavarja. Nem ritka, hogy már gyermekkorban jelentkezik.
A 2‑es típusú cukorbetegségnél a termelődő inzulint a szervezet nem képes megfelelően hasznosítani. Kialakulása főként életmódbeli tényezőkre vezethető vissza. A túlsúly, a nem megfelelő étkezés, a mozgásszegény életmód, a stressz jelentősen emeli az előfordulási esélyeket. A pajzsmirigy alul-és túlműködése is szintén kockázati tényező.
A két alaptípus mellett speciális típusokat, mint pl. az inzulinhatás genetikai zavarai miatt, fertőzések, illetve gyógyszerek és kémiai anyagok kiváltotta típusokat és terhességi diabéteszt is elkülönítünk. (GDM)Növelik a kockázatot egyes gyógyszerek is, pl. a tartósan, nagy dózisban szedett szteroidok, egyes pszichiátriai gyógyszerek.
A diabétesz a várandóssághoz is társulhat. Ez a kóros állapot az esetek kb. 10 %-ában a várandósságot megelőzően is jelentkezhetett az édesanyáknál, de 90%-ban csak a terhesség alatt alakul ki.
A terhesség 24–28. hetében a méhlepény termel olyan hormonokat, amelyek a magzat védelme miatt fontosak, de az inzulin ellen dolgoznak. Aki hajlamos a cukorbetegségre, azoknál gyakrabban előfordulhat.
A szülést követően a szénhidrát-anyagcsere normalizálódik, de minden esetben fennmarad a diabéteszre fokozottan veszélyeztetettség. Fontos az orvosi utasítások betartása, a rendszeres vércukorszint-ellenőrzés.
A felsoroltakon kívül van olyan genetikailag meghatározott diabétesz is, amelynél tartósan jelen van az enyhe vércukor-emelkedés, akár egész élethosszig kitart, de a rendszeres ellenőrzésen kívül más kezelést nem igényel.
Mik a cukorbetegség tünetei?
A szervezetünk eltérő működésére minden esetben fontos odafigyelnünk. A jellegzetes tünetek a cukorbetegség egyes típusánál másképpen jelentkezhetnek.
Figyelmeztető jel lehet a vizelet mennyiségének a megnövekedése, az állandó szomjúságérzés, az acetonszagú lehelet, a más okkal nem magyarázható fogyás. Gyakori lehet a bőrszárazság, bőrviszketés, fáradtság, átvágytalanság, homályos látás, a kéz zsibbadása. Lassabb sebgyógyulásnál, nehezen gyógyuló fertőzésnél is lehet gyanakodni cukorbetegségre. Ezzel szemben a 2‑es típusú diabétesznél gyakran csak a szövődmények megjelenésekor fedezik fel a betegséget. Nem csoda, hiszen tünetei legtöbbször nem markánsak, lappangva alakul ki.
Nem szabad félvállról venni, mert számos szerv működését károsíthatja, és több betegség kockázatát jelentősen növeli, elég, ha csak a szívinfarktust és a stroke-ot emeljük ki. Ne várjuk meg a tünetek jelentkezését, egy rutin vérvételnél kiderülhet a már kezdődő cukorbetegség is. Az éhgyomri vércukorszint eltérése után a háziorvos terheléses vércukorszint-mérést is javasolhat.
Civilizációs betegség
Szokás civilizációs betegségnek is nevezni, a világ egyik legjelentősebb népegészségügyi problémája lett, az alacsony és közepes jövedelmű országokban gyorsabb ütemű növekedést mutat évről évre a betegszám.
Diabetesre utaló tünetek jelentkezésekor indokolt a vércukor meghatározás. Kialakult cukorbetegségnél fontos a szövődmények kizárása. Különösen oda kell figyelni az egészséges életmódra és a rendszeres testmozgásra. Elképzelhető, hogy mindezek mellett gyógyszert is kell szedni. Mindig a szakorvos dönti el, hogy milyen kezeléssel állítható be a normális vagy legalábbis elfogadható vércukorszint. A rendszeres vércukormérés elengedhetetlen.
Amennyiben a betegnek inzulin beadására is szükség van, injekciós tollal, inzulinpumpával adagolható. Az utóbbi években az inzulinpumpák is egyre korszerűbbekké váltak, és a szenzornak köszönhetően az inzulinadagolás a vércukorszintnek éppen megfelelő dózisban történik.
Bár a cukorbetegség nem gyógyítható, de életmóddal, szükség esetén gyógyszerekkel vagy inzulinnal jól karban tartható.
A cukorbetegség megelőzése
Kialakulásáért sokszor mi magunk is felelősek lehetünk. Akinek a családjában már előfordult, és a várható öröklési listán szerepel ez az egészségügyi probléma, még nagyobb odafigyelést igényel. Megfelelő étrenddel, elegendő mozgással már tehetünk azért, hogy remélhetőleg elkerüljük a diabéteszt.
Fontos, hogy az esetleges pajzsmirigy-betegségeket kezeltessük, meg figyeljünk oda az epekövességre is. Nem árt tudni, hogy a rendszeres alkoholfogyasztás is növeli a kialakulásának kockázatát.
Az 1‑es típusú cukorbetegség nehezebben megelőzhető. A tudomány mai állása szerint egyes vírusfertőzések, mint pl. a Rota is növelik a kockázatot, ezért ajánlatos ellene a gyermekeknél a védőoltás. Oda kell figyelni a gyerekek D‑vitamin szintjére is, mert a D‑vitaminhiány. is hajlamosító tényező lehet.
Szövődmények
A cukorbetegséget sem, de a szövődményeit pedig különösen nem szabad elhanyagolni. Gyakran együtt járnak vele bőrfertőzések, gombásodások, általában lassabb a sebgyógyulás. Szív-és érrendszeri problémákhoz, veseelégtelenséghez is vezethet, sőt vaksághoz, vagy idegrendszeri bántalmakhoz (neuropáthia). A diabétesz súlyos szövődménye miatt végtag-amputációra is sor kerülhet.
Az 1‑es típusú diabétesz akut szövődménye a vércukorszint hirtelen leesése, amely akár eszméletvesztéshez vagy epilepsziás görcsökhöz is vezethet, a túl magas vércukorszint pedig a szervezet finom érhálózatára van rossz hatással, éppen ezért a megfelelő orvosi kezelés, az előírt diéta betartása kifejezetten ajánlatos. Maga a betegség nem örökletes, de vannak genetikai hajlamosító tényezők is. Ebben az esetben bizonyos környezeti feltételek kiválthatják, mint pl. vírusfertőzések, étkezési szokások.
Mit tehetünk?
Szerencsére egyre többen felismerik, hogy mennyire fontos a mozgás, a sport egészségünk megóvása érdekében. Szóval mozogjunk!
Természetesen nagyobb túlsúllyal nem kell rögtön kilométereket futni, de sétákat tehetünk hetente többször, szabad időnkben kerékpározhatunk, túrázhatunk a szabadban.
Még egészséges állapotban is érdemes odafigyelni a táplálkozásra. Kerüljük a cukrozott élelmiszereket, üdítőitalokat. A fehér kenyerek, péksütemények helyett fogyasszunk teljes kiőrlésűt. A cukor, fehér liszt fogyasztása a magas glikémiás index miatt inzulincsúcsot okoz. A rendszeresen magas inzulinszint miatt a sejtek védekeznek a túl sok cukor miatt, és inzulinrezisztencia alakul ki. A tartósan magas vércukorszintnek vakság, lábamputáció, érelmeszesedés, infarktus és impotencia lehet a következménye.
A cukorbetegségnél is a megelőzésre helyezzük a hangsúlyt. Ha odafigyelünk egészségünkre, táplálkozásunkra, eljárunk szűrővizsgálatokra, akkor valószínűleg kisebb eséllyel lehetünk krónikus betegek. Életmódot váltani nem holnap vagy a jövő héten kell, hanem már lehetőleg ma!
Kálmánné Péli Ibolya
Forrás: itt, itt és itt kiemelt kép forrása:Canva-by Pexels Pavel Danilyuk
