végrehajtási joggal terhelt ingatlan öröklés,

Az örök­lés elfo­ga­dá­sa vagy vissza­uta­sí­tá­sa vég­re­haj­tá­si jog­gal ter­helt ingat­lan ese­té­ben

Mit tehet az örökös, ha végrehajtási joggal terhelt ingatlant örököl? Hogyan védheti meg érdekeit? Ebben a cikkünkben szakértőnk bemutatja mindennek a jogi hátterét és teendőit.
Hirdetés

A vég­re­haj­tá­si ügyek önma­guk­ban is sok­szor szer­te­ága­zó­ak lehet­nek. Koráb­ban már kör­be­jár­tuk, hogy mi tör­té­nik akkor, a vég­re­haj­tás alá vont ingat­la­nun­kat elaján­dé­koz­nánk, vala­mint az is, hogy érdemes‑e vég­re­haj­tás alatt álló ingat­lant vásá­rol­ni. Ebben a cikk­ben azt jár­juk körül, hogy mi tör­té­nik akkor, ha vala­ki vég­re­haj­tá­si jog­gal ter­helt ingat­lant örö­köl. Nem rit­ka eset, hogy vala­ki ter­helt ingat­lant örö­köl, azon­ban azt keve­sen tud­ják, hogy mi ennek a mene­te és egy­ál­ta­lán mit lehet ten­ni ilyen ese­tek­ben. Ami­kor egy örö­kös ilyen ingat­lant örö­köl, szá­mos jogi kér­dés és kihí­vás merül­het fel. Mit is jelent ez a való­ság­ban? Dr. Szo­bosz­lai Ani­ta az ügy­vé­din­gat­la­nos szak­ér­tő írá­sa.

A vég­re­haj­tá­si jog álta­lá­ban olyan hely­ze­tek­ben kerül alkal­ma­zás­ra, ami­kor az ingat­lan tulaj­do­no­sa tar­to­zást hal­mo­zott fel, és a hite­le­zők jogi lépé­se­ket tet­tek a köve­te­lé­sük behaj­tá­sá­ra. Az örö­kös szá­má­ra ez külö­nö­sen bonyo­lult hely­ze­tet jelent­het, hiszen az örök­lés nem­csak jogo­kat, hanem köte­le­zett­sé­ge­ket is magá­val hoz. Mind­ez nem jelen­ti azt szük­ség­sze­rű­en, hogy nincs kiút az adós­ság­csap­dá­ból, és sok eset­ben még idő­ben elke­rül­he­tő a nagyobb baj. Az aláb­bi­ak­ban bemu­tat­juk, mit érde­mes ten­ni, ha vég­re­haj­tá­si jog­gal ter­helt ingat­lant örö­köl vala­ki, és hogyan véd­he­ti meg érde­ke­it.

Mi az a hagya­té­ki teher és hogyan hat az örök­lés­re?

A hagya­té­ki teher alatt olyan tar­to­zá­so­kat és köte­le­zett­sé­ge­ket értünk, ame­lyek az örök­ha­gyó halá­la után az örö­kö­sök­re száll­nak. Ezek lehet­nek pénz­ügyi tar­to­zá­sok, mint pél­dá­ul ban­ki hite­lek, köl­csö­nök, adók, stb., vala­mint egyéb köte­le­zett­sé­gek, ame­lye­ket az elhunyt sze­mély vál­lalt, pél­dá­ul bér­le­ti díjak, szol­gál­ta­tói tar­to­zá­sok, és még szá­mos más egyéb kiadás, melyek fel­hal­mo­zód­tak és nem kerül­tek ren­de­zés­re éle­té­ben. Az ilyen jel­le­gű tar­to­zá­so­kat nevez­zük a jog­ban hagya­té­ki teher­nek. Így az ingat­la­non elhe­lye­zett vég­re­haj­tá­si jog is leg­több eset­ben elma­ra­dá­sok­ból adód­hat.

Mind­ez hatás­sal van az örök­ség­re. Ami­kor egy örö­kös vég­re­haj­tá­si jog­gal ter­helt ingat­lant örö­köl, az örök­ség nem­csak az ingat­lant, hanem az ahhoz tar­to­zó tar­to­zá­so­kat is magá­ban fog­lal­ja. Ez a jog azt jelen­ti, hogy a hite­le­zők jogo­sul­tak lehet­nek az ingat­lan kény­szer­ér­té­ke­sí­tés­nek kéré­sé­re, hogy a vétel­ár­ból kielé­gít­sék a köve­te­lé­se­i­ket. Ennek követ­kez­mé­nye­ként az örö­kös több jogi kér­dés­sel is szem­be­sül­het melyek­re mielőb­bi választ kell talál­nia.

Hir­de­tés

Ha ter­helt ingat­lant örö­költ vala­ki, akkor ebben az eset­ben az örö­kös jogi­lag fele­lős­sé válik az ingat­lan­nal örök­lött tar­to­zá­so­kért, azon­ban több lehe­tő­ség is van a hely­zet keze­lé­sé­re. Az ügy­fe­lek­nél a leg­gyak­rab­ban elő­for­du­ló gon­do­lat az örök­ség vissza­uta­sí­tá­sa, azon­ban ennél több min­dent tehet­nek.

Az örök­ha­gyó halá­lát köve­tő­en fősza­bály­sze­rint az örök­ha­gyó lakó­he­lye sze­rint ille­té­kes jegy­ző ún. hagya­té­ki lel­tárt készít. Ebben a lel­tár­ban kerül rögíz­tés­re az örök­ha­gyó vala­mennyi vagyo­na. A jegy­ző a hagya­té­ki lel­tárt, annak elké­szül­té­vel az ille­té­kes köz­jegy­ző részé­re továb­bít­ja, aki majd a lel­tár alap­ján lefoly­tat­ja az eljá­rást. A hagya­té­ki eljá­rás során kerül tájé­koz­ta­tás­ra az örö­kös a tekin­teb­ne, hogy pon­to­san mit is tar­tal­maz a hagya­té­ki leltr, milyen vagyon­nal (pozi­tív, nega­tív) ren­de­le­ke­zett az örök­ha­gyó. Aki attól tart, hogy nem tud min­den tar­to­zás­ról, kér­he­ti a köz­jegy­zőt, hogy tegyen köz­zé hir­det­ményt, így a hite­le­zők már a hagya­té­ki eljá­rás alatt beje­lent­hes­sék a hite­le­zői igé­nye­i­ket.

Olyan ese­tek­ben, ami­kor nin­csen biz­to­sí­ték a köve­te­lés mögött (pl ingat­lan) sok­kal nehe­zebb fel­de­rí­te­ni a hite­le­ző­ket. Azt sem sza­bad elfe­lej­te­ni, hogy sok­szor elő­áll az az eset, hogy a hagya­té­ki eljá­rás lezá­rá­sa után derül ki, hogy tar­to­zá­sa volt az örök­ha­gyó­nak. Nem sza­bad azt figyel­men kívül hagy­ni, hogy a hite­le­zők­nek álta­lá­nos elévü­lé­si időn belül ‑5év- lehe­tő­sé­gük van érvé­nye­sí­te­ni a köve­te­lé­sü­ket.

önbizalomhiány,
Kép for­rá­sa: Can­va — Pexels by Timur Weber

Az örö­kös első lépé­se az, hogy el kell dön­te­nie, elfogadja‑e vagy vissza­uta­sít­ja az örök­sé­get. Ha vissza­uta­sít­ja, nem örök­li meg sem a pozi­tí­vu­mo­kat, sem a nega­tí­vu­mo­kat, tehát men­te­sül a tar­to­zá­sok meg­fi­ze­té­se alól. Ha elfo­gad­ja, köte­les a tar­to­zá­sok­kal együtt átven­ni a hagya­té­kot.

Hir­de­tés

Ez azt jelen­ti, hogy ha a hagya­ték érté­ke kisebb, mint a tar­to­zá­sok össze­ge, az örö­kös csak a hagya­ték érté­ké­ig fele­lős a tar­to­zá­so­kért. Azon­ban, ha a hagya­ték­ban sze­rep­lő vagyon­tár­gyak érté­ke­sí­tés­re kerül­tek vagy egyéb okok miatt nem áll­nak ren­del­ke­zés­re, az örö­kös a saját vagyo­ná­val ezen vagyon­ele­mek érté­ké­ig felel.

A hagya­té­ki eljá­rás során is van lehe­tő­ség meg­ál­la­po­dást köt­ni a hagya­té­ki hite­le­ző­vel, akár úgy­is, hogy az örök­ha­gyó hagya­té­ká­ból egy rész vagy egy vagy több vagyon­elem áten­ge­dés­re került a hagya­té­ki hite­le­ző részé­re a tar­to­zás ren­de­zé­se érde­ké­ben.

Milyen jogi lépé­se­ket tehet a vég­re­haj­tá­si jog­gal ter­helt ingat­lan örö­kö­se?

Az örök­lést köve­tő­en a vég­re­haj­tá­si eljá­rás­ban meg­ál­la­pí­tás­ra kerül a jog­utód­lás, így az örök­ha­gyó helyé­be az örö­kös lép. Ezt köve­tő­en az örö­köst meg­il­le­ti mind az a jog, ami az adóst meg­il­le­ti a vég­re­haj­tá­si eljá­rás során. Itt is kiemel­ném, hogy az örö­kös helyt­ál­lá­si köte­le­zett­sé­ge azon­ban nem kor­lát­lan, mint az örök­ha­gyó adó­sé volt, hanem csak és kizá­ró­lag a hagya­ték­ban sze­rep­lő vagyon­ele­mek­kel felel (vagy azok érté­ké­vel, lásd fele­jebb) a vég­re­haj­tá­si eljá­rás­ban.

Lehe­tő­ség lehet a vég­re­haj­tást kérő­vel meg­ál­la­pod­ni, és rész­le­tek­ben tel­je­sí­te­ni a követ­lés össze­gét, azon­ban ha nem sike­rül meg­ál­la­po­dás­ra jut­ni a vég­re­haj­tást kérő­vel, az az eljá­rás­ban kér­he­ti a lefog­lalt vagyon­ele­mek (ingó­ság, ingat­lan) kény­sze­rét­éke­sí­té­sét. Ahogy már fel­jebb is emlí­tet­tem, amennyi­ben a hagya­ték­át­adó vég­zés­ben fog­lalt vagyon­ele­mek kény­szer­ér­té­ke­sí­tés­re kerül­tek, azon­ban a vég­re­haj­tást kérő­nek tovább­ra is fenn­áll a köve­te­lé­se a vég­re­haj­tá­si eljá­rás akkor sem foly­tat­ha­tó, tekint­ve, hogy csak a vég­zés­ben fel­tün­te­tett vagyon­ele­mek­kel felel az örö­kös.

Összeg­zés

Ha vég­re­haj­tá­si jog­gal ter­helt ingat­lant örö­köl vala­ki, fon­tos, hogy gyor­san és körül­te­kin­tő­en cse­le­ked­jen. Az örök­ség elfo­ga­dá­sa előtt érde­mes mér­le­gel­ni a tar­to­zá­sok mér­té­két és a ren­del­ke­zés­re álló lehe­tő­sé­ge­ket. Mivel az örök­lött ingat­lan adós­sá­gai is az örö­köst ter­hel­he­tik, cél­sze­rű jogi taná­csot kér­ni annak érde­ké­ben, hogy elke­rül­je a nem kívánt pénz­ügyi és jogi követ­kez­mé­nye­ket.

Dr. Szo­bosz­lai Ani­ta

Kép for­rá­sa: Can­va by Pixelshot

Facebook
Email
WhatsApp
Telegram
LinkedIn
Threads
Hirdetés
Hirdetés

KEDVENCEINK

Hirdetés

Kövesd oldalunkat!

Ahhoz, hogy ne maradj le semmiről kövesd a WakeUp Magazin oldalait Facebook-on és Instagram-on is! Így elsőként vehetsz részt nyereményjátékainkon is!