A kará­csony sokak­nak a sze­re­tet és meg­hitt­ség idő­sza­ka, mások­nak csön­des túl­élés. Van­nak csa­lá­dok, ahol a féle­lem ül az asz­tal­hoz, ahol az ünnep nem békét, hanem még több kont­rollt és feszült­sé­get jelent. Ez is való­ság, csak erről keve­seb­bet beszé­lünk. Miért veszé­lyes az a nar­ra­tí­va, hogy az ünnep hoz­za ki a bán­tal­ma­zók­ból az agresszi­ót? Erdős Rená­ta life coach írá­sa.

A leg­több média ilyen­kor újra elő­ve­szi a meg­szo­kott kli­sé­ket, hogy kará­csony­kor meg­ug­rik a csa­lá­don belü­li erő­szak, elszáll­nak a gát­lá­sok, az alko­hol miatt pedig min­den hely­zet dur­váb­bá válik. Első­re talán figye­lem­fel­kel­tő­nek tűn­nek, való­já­ban azon­ban káro­sak, fel­men­tő­ek és veszé­lye­sek.

Nem az ünnep okoz­za az erő­sza­kot. Az elkö­ve­tő okoz­za. A csa­lá­don belü­li erő­szak nem rossz han­gu­lat, nem türel­met­len­ség és nem az ünne­pi stressz követ­kez­mé­nye. A bán­tal­ma­zó kap­cso­la­tok­ban nem az egy-egy düh­ki­tö­rés a lényeg, hanem a folya­ma­tos hata­lom­gya­kor­lás, a kont­roll és az áldo­zat kiszol­gál­ta­tott­sá­gá­nak fenn­tar­tá­sa.

Az erő­sza­kos cse­le­ke­de­tek és mani­pu­lá­ci­ók csak esz­kö­zök ennek a hatal­mi rend­szer­nek a működ­te­té­sé­re. A nar­ra­tí­va, amely az alko­holt vagy a kará­cso­nyi feszült­sé­get teszi meg kivál­tó oknak, való­já­ban eltol­ja a fele­lős­sé­get a körül­mé­nyek­re. Mint­ha a bán­tal­ma­zó nem len­ne ugyan­az az ember az ünne­pek alatt, mint más­kor. A prob­lé­ma tehát nem az ünnep, hanem az ember, aki meg­sér­ti a hatá­ro­kat, aki a másik fölé helye­zi magát és aki féle­lem­ben tart. Ezt nem a kará­csony hoz­za ki belő­le, hanem a hata­lom­mal való vissza­élés.

Miért nő meg az erő­szak koc­ká­za­ta ünne­pek alatt?

Nem a türe­lem fogy el, hanem a sza­bad­ság.
Az ünne­pek alatt a csa­lá­dok töb­bet van­nak együtt kény­szer­kö­zel­ség­ben. A mun­ka­he­lyek leáll­nak, az isko­lák zár­va van­nak, keve­sebb a kifo­gás arra, hogy vala­ki elmen­jen ott­hon­ról. Az áldo­zat moz­gás­te­re beszű­kül, miköz­ben a bán­tal­ma­zó figyel­me és kont­roll­ja fel­erő­sö­dik.

Több idő kény­szer­kö­zel­ség­ben

A bán­tal­ma­zó kap­cso­lat alap­ja a kont­roll. Ha napo­kig nincs külön tér, nincs lehe­tő­ség a saját tem­pó­ra, az áldo­zat folya­ma­to­san a bán­tal­ma­zó jelen­lé­té­ben van. Ez nem egy­sze­rű­en feszült­sé­get jelent, hanem azt, hogy a bán­tal­ma­zó­nak több tér jut a meg­fi­gye­lés­re, ellen­őr­zés­re, kri­ti­ká­ra, leér­té­ke­lés­re. Minél keve­sebb a „csend”, annál nagyobb a veszély.

Keve­sebb mene­kü­lé­si lehe­tő­ség

Ünne­pek alatt zár­va van­nak azok a helyek, ame­lyek ürü­gyet adhat­ná­nak a kimoz­du­lás­ra: bol­tok, hiva­ta­lok, ügy­in­té­ző helyek. A bará­tok is csa­lá­di kör­ben van­nak, kevés­bé érhe­tők el. Az áldo­zat sok­szor egy­sze­rű­en nem tud­ja elhagy­ni a lakást anél­kül, hogy fel­tű­nést kel­te­ne – és ez a kiszol­gál­ta­tott­ság gyor­san fokoz­za a veszélyt.

Eltű­nik a kül­ső kont­roll

Hét­köz­na­po­kon az áldo­za­tot lát­ják kol­lé­gák, taná­rok, szom­szé­dok, bol­to­sok – ezek mind olyan kon­takt­pon­tok, ahol ész­re­ve­he­tő, ha vala­mi nincs rend­ben. Kará­csony­kor ez meg­szű­nik. Nin­cse­nek rutin­sze­rű talál­ko­zá­sok, nin­cse­nek „biz­ton­sá­gi pil­la­na­tok”. A bán­tal­ma­zás sok­kal könnyeb­ben marad rejt­ve.

A bán­tal­ma­zó figyel­me non-stop jelen van

Az ünnep a bán­tal­ma­zó szá­má­ra ide­á­lis terep: min­den moz­du­la­tot lát, min­den üze­ne­tet, hívást, sóhajt figyel­het. A kont­rol­lá­ló sze­mé­lyi­ség ilyen­kor tel­je­sen rááll az áldo­zat­ra. A „sem­mi sem tör­té­nik” napok való­já­ban folya­ma­tos ellen­őr­zést jelen­te­nek.

Meg­nő az érzel­mi és pszi­cho­ló­gi­ai kiszol­gál­ta­tott­ság

Sokan nem akar­nak konf­lik­tust kará­csony­ra. Az áldo­za­tok sok­szor magu­kat hibáz­tat­ják, vagy úgy érzik, „most tény­leg nem ront­hat­ják el az ünne­pet”. A csa­lá­di béke fenn­tar­tá­sá­nak illú­zi­ó­ja sok­szor még nagyobb csen­det kény­sze­rít rájuk, miköz­ben a bán­tal­ma­zás éppen ezek­ben a napok­ban válik kiszá­mít­ha­tat­la­nab­bá.

Mit tehe­tünk és hová for­dul­hat, aki segít­sé­get keres?

Beszél­jünk a valós dina­mi­kák­ról, arról, hogy az erő­szak nem han­gu­lat kér­dé­se, hanem hata­lom­mal való vissza­élés. Mutas­sunk utat azok­nak, akik csap­dá­ban van­nak, mert az ünne­pek alatt külö­nö­sen magá­nyos­nak és esz­köz­te­len­nek érez­he­ti magát bár­ki, aki bán­tal­ma­zás­ban él.

NANE Egye­sü­let – NANE segély­vo­nal: 06–80-505–101

Az egyet­len éjsza­kai segély­vo­nal. Az egyet­len hely, ahol érdem­ben érte­nek a bán­tal­ma­zás dina­mi­ká­já­hoz, a koc­ká­zat­ér­té­ke­lés­hez és a biz­ton­sá­gi ter­ve­zés­hez.

Krí­zis­ke­ze­lő Köz­pont – ingye­ne­sen hív­ha­tó tele­fon­szám: +36 80 20 55 20.

A csa­lád gyak­ran baga­tel­li­zál (ne rontsd el az ünne­pet, biz­tos csak sokat ivott), a bará­tok sok­szor jó szán­dék­kal, de veszé­lye­sen taná­csol­nak (beszélj vele nyu­god­tan). A szak­mai vona­lak azok, ahol való­di tudás, való­di támo­ga­tás van.

Az ünne­pek nem írják felül a való­sá­got. A bán­tal­ma­zás nem áll meg attól, hogy kará­csony van, de a segít­ség­ké­rés lehe­tő­sé­ge sem szű­nik meg. A rend­őr­ség, a krí­zis­vo­na­tok, a segí­tő szak­em­be­rek ilyen­kor is működ­nek. Fon­tos tud­ni, hogy nincs rossz idő­pont kilép­ni egy veszé­lyes hely­zet­ből, és nincs olyan ünnep, ami­ért bár­ki­nek el kel­le­ne visel­nie a bán­tal­ma­zást. Aki most ezt a cik­ket olvas­sa, talán éppen erőt gyűjt, és már ez is egy lépés. Az ünnep akkor lehet való­ban békés, ha biz­ton­ság van mögöt­te. Ha pedig ezt egye­dül nem lehet meg­te­rem­te­ni, akkor igen­is sza­bad és szük­sé­ges segít­sé­get kér­ni.

Erdős Rená­ta