A munkavállaló beillesztése a dolgozói életpálya és a munkaerő áramlás egyik, ha nem a legfontosabb lépése. Egy folyamat része. Előtte található a toborzás, kiválasztás, utána pedig minden egyéb, ami a munkahelyhez kapcsolódik, mint például a bér, képzés-fejlesztés, teljesítményértékelés, motiváció, csoportdinamika, főnök-beosztott viszony, karrier és még sorolhatnám. Kovács Bálint írása.
Nagy az öröm, amikor egy cég és egy jelölt megállapodnak abban, hogy keresztezik egymás útjait. Felemelő érzés, amikor mind a két fél úgy érzi: igen, ez az, megtaláltam! Ebből az állapotból két lehetséges irány rajzolódhat ki. Az egyik a kölcsönös elköteleződés és pozitív szemléletű ismerkedés. A másik a csalódás.
Marázi Judit HR szakértő gondolatmenete alapján nézzük is hogyan kezdődik a munkavállaló beillesztése. A legtöbb helyen ugyanazon négylépéses beillesztési folyamaton mennek keresztül a leendő munkavállalók, így nagy meglepetés nem érheti azokat, akik korábban dolgoztak már valahol. Az újonnan belépő munkavállalók ezekkel a kulcslépésekkel találkozhatnak:
- a kiválasztási folyamat végén kölcsönös kimondott: IGEN.
- belépési dokumentumok aláírása az első napon vagy azt megelőzően.
- munkavégzés megkezdése próbaidő alatt.
- próbaidőt követően határozott vagy határozatlan idejű munkaszerződés.
A lényeg mindig a részletekben rejlik, ahogy az ördög vagy az angyal is. Alap kiindulási helyzetként a munkaadó és a munkavállaló közös érdeke, hogy egymás irányába elkötelezettek legyenek. Kiépülhessen a kölcsönös bizalom, amely alapot szolgáltat a hosszútávú együttműködéshez. Az alábbiakban összegyűjtöttem pár olyan sarokpontot, ahol tapasztalataim alapján a kommunikáció mind munkavállalói és munkáltatói szemszögből elindulhat egy kedvezőtlen irányba.
Miért csalódhatnak egymásban a felek a munkavállaló beillesztése során?
Elsődlegesen a kommunikáció hiánya vagy nem megfelelősége miatt. A túl kevés vagy túl sok információ, esetleg egy rosszul feltett vagy félreértett kérdés/válasz is okozhat homlokráncolást, bizonytalanságot mind a két félnek.
A munkáltatókat képviselő toborzók nagy része, a kiválasztási folyamat során kedves és együttműködő. Azonban az interjú végén történő szóbeli megegyezést, mint boldogító igent követően ugyanakkor vannak cégek, akik hangnemet váltanak és szigorúak lesznek. Ennek többek között egyik oka lehet, hogy nem ugyanaz a személy végzi a beléptetést, mint aki a kiválasztást. Mentségükre legyen, hogy sok esetben a törvényi megfeleltetés és a határidők tartása miatt gyorsan kell adatot gyűjteni az érkező kollégától és a különböző belsős folyamatokon is át kell vezetni a jelentkezőket ezeknek az ügyintézőknek. A munkavállaló beillesztése minden esetben egy komplex folyamat.
Azonban az erőszakos vagy mogorva hangnem és a „már a mienk vagy” attitűd megjelenése bizonytalanságot és a kezdeti lelkesedést letörő megéléseket alakíthat ki a leendő munkavállalóban.
Mindkét félnek őszintének és rugalmasnak kell lenni, még akkor is, ha a belépő munkavállaló egy másik munkahelyen felmondását tölti. Az átmenet, egy nagyon stresszes és bizonytalan időszak, mind a két fél számára.
Munkáltatói oldalról jogosan merül fel ezidő alatt a kérdés, hogy mi van, ha kap másik ajánlatot a várva várt kollega és előröl kezdődhet a keresési folyamat. Mindeközben a munkavállaló is joggal morfondírozik, hogy mi van, ha a cég csődbe megy vagy ha külföldre költöztetik az osztályt, ahova felvettek. Ezernyi belső monológ, kérdés, merül fel a munkavállaló beillesztése során, amire nincs egyértelmű válasz.
Milyen a közel tökéletes folyamat a munkavállaló beillesztése közben?
Joggal kérdezheted meg, hogy egyáltalán létezik‑e tökéletes munkavállaló beillesztése folyamat a gyakorlatban. Talán nem. Mert ami papíron jól mutat sok esetben kivitelezhetetlen a való életben, de apró trükkökkel közelebb hozhatjuk a két dolgot egymáshoz.
#1 Megerősítés, visszaigazolás vagy éppen visszautasítás
Interjú után mindkét fél részéről előfordulhat, hogy gondolkodási időre van szükség. Ritka esetek egyike amikor már az interjún megszületik a döntés és elkezdődik a munkavállaló beillesztése. A döntésről protokoll szerint a leendő munkaadó tájékoztatja az interjúzott jelentkezőt, amely történhet szóban, írásban vagy telefonon. A megerősítés tartalmazza az interjún elhangzott részleteket, mint például bér, kezdés dátuma, pozíció, munkaidő, egyéb juttatások, stb.. Az, hogy a HR-es kolléga interjú után milyen formában jelez vissza leendő munkavállalónak azt cége és pozíciója válogatja.
Az írásbeli ajánlatot, vissza kell igazolni vagy egy szép köszönő levélben, vagy a „rendben, elfogadom” szavakkal vagy aláírással, ha előszerződést kaptunk.
Már az elején gyakori nézeteltérésre okot adó feszültség forrás lehet: ha nem az kerül a HR-es kolléga által küldött szövegbe az, amiről szóban az interjú során megállapodtak vagy éppen, ha a leendő munkavállaló nem reagál írásban 24 órán belül.
#2 A munkaszerződés megkötése, a munkavállalói beillesztés megkezdése
Az új belépőnek a munkaszerződéshez és egyéb adminisztrációhoz adatokat kötelessége a munkáltató rendelkezésre bocsátani. Ezzel támogatva a munkavállaló beillesztése procedúráját és együttműködést tanúsítani (ezzel már egy képet alkot magáról). Fontos kilépni a korábbi, rossz tapasztalatok gondolatiságából, mert egy új hely/új ember, új esély mind a két félnek jár. Erre tudatosan kell készülni, ezért is szokták javasolni, hogy 2 munkahely között legyen egy kis idő, amíg elgyászolja a munkahely váltó az előző munkahelyét és teret enged az újnak.
Amikor megtörtént a feszültségmentes vagy feszültségekkel terhelt IGEN kimondása, leírása, szerződéses adatok megküldése, onnantól a folyamat lehet gyors vagy nagyon lassú.
Egy új belépő kezdhet azonnal, szinte a munkaszerződés megkötését követő másnap (ennek a jogi és egyéb kivitelezését nem kérdőjelezzük meg) és megegyezést alapján kezdhet pár hónap múlva.
Ha a munkavállaló nem azonnal kezd, hanem pár hónap múlva, akkor a várakozási időben sem szabad megfeledkezni róla. Ilyenkor ki kell alakítani a „Hogy vagy?” kommunikációt. Ez a várakozási időszak lehetőséget ad arra, hogy ha szükséges a munkavállaló megcsináltassa az orvosi alkalmassági vizsgálatot, megismerje a különféle szabályzatokat és dokumentumokat, valamint az első nap pontos forgatókönyvét.
#3 A munkakezdés és a munkavállaló beillesztésének előkészítése
A munkaszerződés megkötése után, a kezdési időponttal összhangban a HR vagy bárki a cég részéről, aki a beléptetési folyamat koordinálásáért felel, egyeztet a társosztályokkal, és tartja a kapcsolatot az új belépővel. Ezalatt az idő alatt a leendő munkaadó gondoskodik róla, hogy legyen valaki a cégnél, aki az újonnan belépő kollégát a szárnyai alá veszi – nevezzük mentornak – és „barátkozik” az új munkatárssal.
Mentorként megválaszol minden kérdését, sőt olyanokat is elmond neki, amit az új belépő helyzeténél fogva nem tud megkérdezni (mivel nem tudja, hogy mit nem tud, így nem is tud mindenről kérdezni – ez így elég logikus). Tehát a koordináló személy, arra ösztökéli a csapatot, hogy nyitottsággal és őszinte érdeklődéssel várják az új munkatársat és szánjanak időt rá, kiemelten az új kolléga közvetlen vezetője.
A munkáltató felelőssége, hogy az érkező újonnan belépő munkavállalót a belépés pillanatában megfelelő körülmények várják.
Pozíciótól függően ez lehet asztal, szék, öltöző, irodaszerek, szerszámok, védőfelszerelés, egyszóval bármi, amit a törvény vagy a munkavállaló munkaköre megkövetel. Ahhoz, hogy minden eszköz rendelkezésre álljon elengedhetetlen a társosztályokkal, esetleg más alvállalkozókkal történő zökkenőmentes kommunikáció.
Igen, ez macerás, idegőrlő, főleg, ha egy éven belül már a sokadik kollega érkezik és nem marad ott. De miért nem marad ott? Mi hiányzott neki/nekik? Ki a felelős ezért? Erre számos választ hallhatunk – kevés a pénz, rosszak a munkakörülmények, elavult az eszközpark… biztos mind közrejátszik, de a legnagyobb megtartó erő a jó csapat és a következetes, korrekt és támogató vezető, minden ezután következik. Ahogy nincs tökéletes munkavállaló úgy nincs tökéletes cég sem. De most arra teszünk próbát, hogy minél közelebb kerüljünk a tökéleteshez és hosszútávú, kifizetődő együttműködést alakítsunk ki.
#4 Az új munkavállaló első napja
Ezzel meg is érkeztünk az első naphoz, amiről a következő cikkben írok részletesen. Ma eljutottunk a toborzás – kiválasztástól az első napig, ami lehet sokak fejében egy levélváltást jelent vagy még annyit sem. Szükséges‑e ennyire túlcizellálni a folyamatot, amikor velünk se így jártak el, amikor beléptünk? Kell‑e ennyi többlet munkát belefektetni egy ember beléptetésébe, amikor még nem is termel? Mutass valakit, aki így csinálja! Jogosak a kérdések. No, de majd folytatjuk!
… de addig is!
Tudtál/tudott azonosulni a leírtakkal? Megvalósítható vagy utópia? Milyen megélt élmenyei/élményeid vannak munkáltatóként és/vagy munkavállalóként? Érdeklődve várom a véleményeket, meglátásokat, javaslatokat és kiegészítéseket!
Forrás: itt, Kiemelt kép forrása: Canva — Getty Images Signature