Még

órád és
perced

van szavazni!

Egy fel­mé­rés sze­rint magya­rok 98 szá­za­lé­ka hasz­nál­ja a vissza­vál­tó rend­szert

Azonban az nem derül ki a felmérésből, hogy a magyarok anyagi gondok miatt használják-e ilyen nagy előszeretettel a visszaváltó rendszert vagy más okai vannak.
DRS, visszaváltás, flakonvisszaváltás
Forrás: Every Can Counts

Magyar­or­szág élen jár a köte­le­ző vissza­vál­tá­si rend­szer (DRS) hasz­ná­la­tá­ban egy friss, 16 ország­ra kiter­je­dő nem­zet­kö­zi kuta­tás sze­rint. Az Every Can Counts meg­bí­zá­sá­ból készült „Glo­bal Recyc­ling Habits and Atti­tu­des 2025” fel­mé­rés kimu­tat­ta, hogy a magyar válasz­adók 98 szá­za­lé­ka hasz­nál­ja a DRS‑t, 82 szá­za­lé­kuk pedig rend­sze­re­sen hasz­nál­ja azt. A kuta­tás sze­rint a magya­rok a fenn­tart­ha­tó cso­ma­go­lás fogal­mát is az átlag­nál tuda­to­sab­ban értel­me­zik. Míg 66 szá­za­lé­kuk (szem­ben az 57 szá­za­lé­kos glo­bá­lis átlag­gal) azt tekin­ti való­ban fenn­tart­ha­tó­nak, amit újra és újra ugyan­ab­ba a ter­mék­tí­pus­ba lehet vissza­ve­zet­ni.

Egy friss, 16 ország­ra kiter­je­dő nem­zet­kö­zi kuta­tás sze­rint Magyar­or­szág ma már a kör­for­gá­sos cso­ma­go­lás és a köte­le­ző vissza­vál­tá­si rend­szer egyik leg­si­ke­re­sebb pia­ca.

A több mint 16 ezer fő bevo­ná­sá­val készült fel­mé­rés azt mutat­ja, hogy világ­szer­te 71 szá­za­lék támo­gat­ja a vissza­vál­tá­si rend­sze­re­ket (Depo­sit Return Sche­me azaz DRS). Továb­bá 88 szá­za­lék hisz abban, hogy a vissza­vál­tott ital­cso­ma­go­lá­sok való­ban újra­hasz­no­sul­nak. Magyar­or­szág ebben a kör­nye­zet­ben is kiemel­ke­dő. A hazai válasz­adók 98 szá­za­lé­ka már hasz­nál­ja a vissza­vál­tá­si rend­szert, és a fenn­tart­ha­tó cso­ma­go­lás fogal­mát is az átlag­nál tuda­to­sab­ban értel­me­zi. A kuta­tást az Every Can Counts nem­zet­kö­zi tuda­tos­sá­gi prog­ram meg­bí­zá­sá­ból, a Made with Insight készí­tet­te, Magyar­or­szá­gon 1015 ember rész­vé­te­lé­vel. 

Magyar­or­szág az élme­zőny­ben a vissza­vál­tás hasz­ná­la­tá­ban

A fel­mé­rés­ben sze­rep­lő, a DRS‑t már alkal­ma­zó orszá­gok – Íror­szág, Romá­nia, Hol­lan­dia és Magyar­or­szág – ada­tai alap­ján a rész­vé­tel szin­te azon­nal töme­ges lesz, amint a rend­szer elin­dul. A fel­mé­rés sze­rint ezek­ben az orszá­gok­ban a meg­kér­de­zet­tek 90 szá­za­lé­ka vesz részt a vissza­vál­tás­ban. Magyar­or­szág még ebből a szűk kör­ből is kiemel­ke­dik:

a magyar válasz­adók 98 szá­za­lé­ka nyi­lat­ko­zott úgy, hogy hasz­nál­ja a vissza­vál­tá­si rend­szert. Amíg mind­össze 2 szá­za­lék mond­ta azt, hogy soha nem vesz ben­ne részt.

A rend­szer nem­csak ismert, hanem rend­sze­res szo­kás­sá vált. A magyar válasz­adók 54 szá­za­lé­ka mond­ta, hogy min­dig vissza­vált­ja az üres ital­cso­ma­go­lá­so­kat, továb­bi 28 szá­za­lék pedig gyak­ran teszi ezt meg. Ez azt jelen­ti, hogy a lakos­ság 82 szá­za­lé­ka rend­sze­re­sen, a min­den­nap­ja­i­ba beépít­ve hasz­nál­ja a rend­szert. A DRS irán­ti biza­lom is illesz­ke­dik a nem­zet­kö­zi trend­hez. Világ­szin­ten 88 szá­za­lék hiszi, hogy a vissza­vál­tott cso­ma­go­lá­sok­ból tény­le­ge­sen újra nyers­anyag lesz, és Magyar­or­szág a magas bizal­mi szin­tű orszá­gok közé tar­to­zik.

A kor­osz­tá­lyos ada­tok arra utal­nak, hogy a vissza­vál­tás külö­nö­sen az idő­seb­bek szá­má­ra magá­tól érte­tő­dő. A Baby Boo­mer gene­rá­ció köré­ben a DRS támo­ga­tott­sá­ga 80 szá­za­lé­kos, míg a Gen Z (16–28 éve­sek) köré­ben 59 szá­za­lék. Az idő­seb­bek szá­má­ra a vissza­vál­tás nem új jelen­ség, inkább egy isme­rős gya­kor­lat vissza­té­ré­se. Addig a fia­ta­lab­bak­nál nagyobb súlya van annak, hogy ért­he­tő magya­rá­za­tot és sze­mé­lyes élményt kap­ja­nak az újra­hasz­no­sí­tás­ról.

Mit jelent a fenn­tart­ha­tó­ság a magya­rok­nak?

A fel­mé­rés egyik leg­ér­de­ke­sebb ered­mé­nye, hogy a magya­rok hogyan defi­ni­ál­ják a fenn­tart­ha­tó cso­ma­go­lást. Glo­bá­li­san a válasz­adók 57 szá­za­lé­ka úgy írja le a való­ban újra­hasz­no­sít­ha­tó cso­ma­go­lást, hogy eze­ket újra és újra ugyan­ab­ba a ter­mék­tí­pus­ba lehet vissza­ve­zet­ni. Magyar­or­szá­gon ez az arány 66 szá­za­lék, maga­sabb a nem­zet­kö­zi átlag­nál. Ezzel hazánk Bra­zí­li­á­val, Romá­ni­á­val, Görög­or­szág­gal és Len­gyel­or­szág­gal együtt az élme­zőny­ben sze­re­pel. 

A magyar válasz­adók 41 szá­za­lé­ka szá­má­ra az is fon­tos szem­pont, hogy a cso­ma­go­lás tar­tal­maz­zon újra­hasz­no­sí­tott anya­got. A kuta­tás arra is rámu­tat, hogy a DRS‑t alkal­ma­zó orszá­gok­ban – így Magyar­or­szá­gon is – sokan azo­no­sít­ják a fenn­tart­ha­tó­sá­got az újra­hasz­nál­ha­tó­ság­gal, vagy­is azzal, hogy egy cso­ma­go­lást több­ször lehes­sen hasz­nál­ni. A min­den­na­pi gon­dol­ko­dás szint­jén tehát a fenn­tart­ha­tó­ság már jóval töb­bet jelent, mint pusz­tán a sze­lek­tív gyűj­tés.

A fenn­tart­ha­tó­ság nem kell, hogy bonyo­lult szak­mai kife­je­zé­sek­ről szól­jon.

– fogal­ma­zott Van Heu­verswyn, az Every Can Counts glo­bá­lis igaz­ga­tó­ja. „A fel­mé­rés azt mutat­ja, hogy az embe­rek egy­re inkább úgy gon­dol­kod­nak: a jó cso­ma­go­lás az, ame­lyet ugyan­ab­ba a ter­mék­tí­pus­ba lehet vissza­for­gat­ni újra és újra. Az alu­mí­ni­um ita­los­do­boz pon­to­san ezt tud­ja, még­is keve­sen van­nak tisz­tá­ban a tel­je­sít­mé­nyé­vel. Ez az a tuda­tos­sá­gi rés, ame­lyet be kell zár­nunk.”

Jó pél­da az alu­mí­ni­um­do­boz

A kuta­tás sze­rint világ­szer­te az alu­mí­ni­um ita­los doboz a leg­in­kább újra­hasz­no­sí­tott egy­szer hasz­ná­la­tos ital­cso­ma­go­lás. Az Euno­mia Rese­arch & Con­sult­ing és az Inter­na­ti­o­nal Alu­mi­ni­um Ins­ti­tu­te elem­zé­se alap­ján az alu­mí­ni­um­do­bo­zok glo­bá­lis újra­hasz­no­sí­tá­si ará­nya 71 szá­za­lék. Miköz­ben az üve­gé 34, a PET-palac­ko­ké 40 szá­za­lék. A begyűj­tött alu­mí­ni­um­do­bo­zok újra­hasz­no­sí­tá­si folya­ma­tá­nak haté­kony­sá­ga 90 szá­za­lék körü­li. Továb­bá a zárt körös újra­hasz­no­sí­tás – ami­kor a doboz­ból ismét doboz lesz – eléri a 33 szá­za­lé­kot.

A dobo­zok 98 szá­za­lé­ká­ból olyan ter­mék lesz, amely újra és újra újra­hasz­no­sít­ha­tó. A dobo­zok egy része akár 60 napon belül vissza­ke­rül­het a pol­cok­ra új cso­ma­go­lás­ként.

„A szá­mok pon­to­san azt mutat­ják, amit mi is látunk nap, mint nap” – össze­gez­te David Van Heu­verswyn. „Az embe­rek törőd­nek a kör­nye­zet­tel, és sze­ret­nék érez­ni, hogy része­sei a vál­to­zás­nak, meg­ér­te­ni, miért fon­tos az iga­zi újra­hasz­no­sí­tás. A vissza­vál­tá­si rend­sze­rek csak a kez­de­tet jelen­tik, nem a célt. Az Every Can Counts ma már 21 ország­ban dol­go­zik azon, hogy minél több ember­hez eljus­son az alu­mí­ni­um ita­los­do­boz külön­le­ges fenn­tart­ha­tó­sá­gi tel­je­sít­mé­nye.”

Facebook
Email
WhatsApp
Telegram
LinkedIn
Threads

A szerző további írásai

Az elmúlt 24 óra toplistája

1.

2.

3.

4.

5.

Kövess minket és gyere velünk!

Neked ajánljuk

A Tavaszi szél - az ébredés nyitófilmként debütál a Riviera International Film Festival-on. A nézők a folytatás lehetőségéről találgatnak.
Gyógyító tű vagy energetikai blokk? Fedezd fel a fülakupunktúra valódi erejét, és tudd meg, miért lehet veszélyes a divatos piercing az egyensúlyodra.
Szipál Péter és a róla frissen megjelent könyv először mutatja meg a fotós történetet: egy életutat Budapesttől Hollywoodig, kerülőkkel, törésekkel és saját döntésekkel.

Iratkozz fel, hogy ne maradj le!

Egy tokiói virágbolt története, ahol a virágok üzenetet hordoznak, és a szereplők a múltjukon át önmagukat keresik és találják meg.
Ez a nap a könyvtárosok munkájára és a könyvtárak szerepére hívja fel a figyelmet. Kiemeli a tudás közvetítésében betöltött fontos szerepüket, valamint a könyvtárak jelentőségét mint közösségi és tanulási tereket.
Gyógyító tű vagy energetikai blokk? Fedezd fel a fülakupunktúra valódi erejét, és tudd meg, miért lehet veszélyes a divatos piercing az egyensúlyodra.