A nyá­ri diák­mun­ka már régen nem egyen­lő a zseb­pén­zért vég­zett könnyű fel­ada­tok­kal. A 2025-ös sze­zon­ban a fia­tal mun­ka­vál­la­lók tuda­to­sab­ban keres­nek állást: rugal­mas mun­ka­vég­zést, értel­mes fel­ada­to­kat és kor­rekt bére­zést vár­nak el. A vál­la­la­tok pedig egy­re gyak­rab­ban tekin­te­nek rájuk nem­csak alkal­mi segít­ség­ként, hanem mint jövő­be­li kol­lé­gák­ra.

A diá­kok ma már nem érik be pusz­tán azzal, hogy „dol­goz­hat­nak vala­mit a nyá­ron”. Egy­re töb­ben kar­ri­ert épí­te­nek már az isko­lai évek alatt, tapasz­ta­la­tot és kap­cso­la­to­kat keres­nek.

A jól fel­épí­tett diák­mun­ka-prog­ram így mára HR-stra­té­gi­ai esz­köz­zé vált a cégek kezé­ben.

Diák­mun­ka, diák­bér? Mire elég?

A bérek is lépést tar­ta­nak a trend­del: az átla­gos óra­bér 2025 nya­rán elér­he­ti a 2100–2200 forin­tot, sőt, bizo­nyos szak­mai terü­le­te­ken – mint az infor­ma­ti­ka vagy mér­nö­ki mun­ka – a 2500 forint felet­ti bérek sem rit­kák.

Ezzel pár­hu­za­mo­san azon­ban a fia­ta­lok elvá­rá­sai is emel­ked­nek.

„A diá­ko­kat az moti­vál­ja, ha értel­mes, nem kizá­ró­lag mono­ton fel­ada­to­kat kap­nak. Vágy­nak a fele­lős­ség­re, az önál­ló­ság­ra és az elis­me­rés­re”

– mond­ta Czim­mer Csa­ba, a MŰISZ Isko­la­szö­vet­ke­zet üzlet­ág­ve­ze­tő­je.

Az isko­la­szö­vet­ke­ze­ti fog­lal­koz­ta­tás tovább­ra is a leg­nép­sze­rűbb for­ma. Rugal­mas, admi­niszt­rá­ció­men­tes lehe­tő­sé­get kínál a cégek­nek, a diá­kok pedig így biz­ton­sá­gos és legá­li­san sza­bá­lyo­zott kere­tek között vál­lal­hat­nak mun­kát.

Kik dol­goz­hat­nak, és milyen fel­té­te­lek­kel?

Magyar­or­szá­gon a diá­kok már 15 éves kor­tól dol­goz­hat­nak a nyá­ri szü­net alatt, szü­lői hoz­zá­já­ru­lás­sal. A fel­té­tel az aktív nap­pa­li jog­vi­szony, de akár passzív hall­ga­tó­ként is vál­lal­hat­nak mun­kát 25 éves korig. A vég­ző­sök is jogo­sul­tak diák­mun­ka vál­la­lá­sá­ra októ­ber végé­ig.

A jelent­ke­zés­hez elen­ged­he­tet­len a regiszt­rá­ció egy isko­la­szö­vet­ke­zet­nél, ahol szer­ző­dés­kö­tés és pro­fil­ki­töl­tés után kez­dőd­het a mun­ka­vég­zés. Kül­föl­di diá­kok – pél­dá­ul har­ma­dik ország­be­li­ek – szá­má­ra külön sza­bá­lyo­zás vonat­ko­zik a mun­ka­idő­re.

A 2025-ös év adó­vál­to­zá­sa­i­val a SZJA-men­tes­ség már nem jár auto­ma­ti­ku­san min­den 25 év alat­ti szá­má­ra: csak EU/EGT állam­pol­gá­rok és néhány szom­szé­dos ország diák­jai élhet­nek vele. Ez befo­lyá­sol­hat­ja a kül­föl­di fia­ta­lok magyar­or­szá­gi mun­ka­vál­la­lá­si ked­vét.

Hol van a leg­na­gyobb szük­ség a fia­tal mun­ka­erő­re?

A nyá­ri sze­zon­ban kiemel­ten kere­set­tek a műsza­ki, infor­ma­ti­kai, pénz­ügyi és HR-es hát­tér­mun­kák, külö­nö­sen nagy­vál­la­la­tok­nál. A szol­gál­ta­tó köz­pon­tok (SSC‑k) is erős keres­le­tet mutat­nak: főként nyel­ve­ket jól beszé­lő diá­kok­ra van szük­ség, pél­dá­ul ügy­fél­szol­gá­la­ti vagy admi­niszt­rá­ci­ós pozí­ci­ók­ba.

A klasszi­kus bol­ti vagy rak­tá­ri mun­kák hát­tér­be szo­rul­tak, de pél­dá­ul a divat­áru-üzle­tek tovább­ra is kínál­nak lehe­tő­sé­ge­ket. A diák­mun­ka tehát egy­re szak­ma­ibb, a vál­la­la­tok pedig gyak­ran hosszabb távon gon­dol­kod­nak a fia­tal mun­ka­vál­la­lók­ban.

A MŰISZ sze­rint a gyár­tó­cé­gek nem a futó­sza­lag­hoz keres­nek embe­re­ket, hanem pél­dá­ul fej­lesz­té­si, támo­ga­tá­si vagy mér­nö­ki pro­jek­tek­be von­ják be a hall­ga­tó­kat. Ez a szak­mai tapasz­ta­lat mind­két fél szá­má­ra érté­ket teremt.

A hib­rid mun­ka­vég­zés már alap­el­vá­rás

A COVID-idő­szak után a hib­rid mun­ka­vég­zés az új nor­ma lett a fia­ta­lok szá­má­ra. Sokan már nem haj­lan­dók kizá­ró­lag iro­dá­ban dol­goz­ni, és inkább válasz­ta­nak távo­li mun­kát ala­cso­nyabb bérért, ha cse­ré­be rugal­ma­san oszt­hat­ják be az ide­jü­ket.

A cégek rea­gál­nak erre a trend­vál­tás­ra: ahol a pozí­ció jel­le­ge enge­di, lehe­tő­sé­get biz­to­sí­ta­nak ott­ho­ni mun­ká­ra, pro­jekt­ala­pú fog­lal­koz­ta­tás­ra. Ahol ez nem lehet­sé­ges – pél­dá­ul fizi­kai mun­kák­nál –, ott maga­sabb bér­rel moti­vál­ják a diá­ko­kat.

Ezzel a koráb­bi tren­dek meg­for­dul­tak: egy rak­tá­ri vagy logisz­ti­kai pozí­ció ma már nem fel­tét­le­nül ala­cso­nyabb fize­té­sű, mint egy admi­niszt­ra­tív iro­dai mun­ka.

Diák­mun­ka, mint stra­té­gi­ai HR-esz­köz

A cégek egy­re inkább a HR-folya­ma­tok szer­ves része­ként keze­lik a diák­fog­lal­koz­ta­tást. Nem­csak a költ­ség­ha­té­kony­ság miatt – hiszen az isko­la­szö­vet­ke­ze­ti for­ma olcsóbb és egy­sze­rűbb –, hanem azért is, mert a diá­kok­ból gyak­ran lesz­nek későb­bi tel­jes állá­sú kol­lé­gák.

„A leg­jobb hall­ga­tó­kat később tel­jes állás­ba veszik át, ők azok, akik ekkor­ra már jól isme­rik a céges folya­ma­to­kat és beil­lesz­ked­tek a csa­pat­ba”

– mond­ta Czim­mer Csa­ba. A cégek­nek azon­ban érde­mes elő­re gon­dol­kod­ni: a nyá­ri csúcs­sze­zon­ban a jó diák­mun­ka­erő gyor­san „elfogy”. Egy-egy nagyobb lét­szá­mú cso­port tobor­zá­sa akár néhány nap alatt is meg­va­ló­sít­ha­tó, de a való­ban moti­vált és meg­fe­le­lő­en kép­zett jelöl­tek meg­ta­lá­lá­sa időt és ter­ve­zést igé­nyel.

A 2025-ös nyár tehát új szint­re eme­li a diák­mun­ka fogal­mát: a fia­ta­lok cél­tu­da­to­sab­bak, a cégek pedig nyi­tot­tab­bak, mint vala­ha. A siker kul­csa a köl­csö­nös alkal­maz­ko­dás – és az, hogy a mun­ká­ból mind­két fél hosszú távon pro­fi­tál­jon.

_{Kép for­rá­sa: Can­va — Getty Ima­ges Sig­na­tu­re by Phy­nart Stu­dio}