Még

órád és
perced

van szavazni!

A geo­po­li­ti­ka nem csak a fér­fi­a­ké: Miért kell a nők­nek is érte­ni­ük a 2026-os világ­ren­det?

Új világrend és a nők szerepe: 2026 válságaiban a geopolitika nem csak a férfiaké. Anyaként látni kell a változást, hogy védjük a család és Európa jövőjét.
Nőnap, geopolitika
Kép forrása: Gyenge-Rusz Anett fotója/WakeUp Magazin

Író­ként és két gyer­mek any­ja­ként nem tehe­tem meg, hogy homok­ba dugom a fejem. A világ­rend átala­ku­lá­sa nem­csak az állam­fér­fi­ak (ha még van­nak ilye­nek…) és poli­ti­ku­sa­ik ügye — a nők­nek is érte­ni­ük kell, milyen világ szü­le­tik körü­löt­tünk. Gyen­ge-Rusz Anett nőna­pi gon­do­lat­me­ne­te a világ­po­li­ti­ka 2026-os tör­té­né­sek­ről.

A tör­té­ne­lem rit­kán jelen­ti be elő­re, hogy kor­szak­vál­tás­ra készül.

Nem kon­dít­ja meg a közel­gő vész harang­ját, csak az egy­re sűrű­sö­dő hírek, vál­sá­gok, bel- és kül­ügyi konf­lik­tu­sok sej­te­tik, hogy vala­mi más lett. Már ha ezek­re oda­fi­gye­lünk. A vál­to­zás ész­re­vét­le­nül kúszik be hét­köz­nap­ja­ink­ba, mi pedig — aho­gyan az idők során min­dig tet­tük — alkal­maz­ko­dunk. Jóval később, ami­kor a jele­nünk­ből nem marad más, mint néhány évszám, vala­ki vissza­te­kint és meg­ne­vez egy napot. Egy új kor­szak, egy más­faj­ta világ­rend kez­de­tét.

Egy­re biz­to­sab­ban érzem úgy, hogy éppen egy ilyen kor­szak­ba lépünk, mi több, talán már ben­ne is vagyunk.

A világ több pont­ján egy­szer­re zaj­la­nak fegy­ve­res konf­lik­tu­sok, gaz­da­sá­gi hábo­rúk és geo­po­li­ti­kai erő­pró­bák.

A 2014 óta tar­tó orosz-ukrán ellen­té­tek ered­mé­nye­ként, 2022 feb­ru­ár­já­ban hábo­rú tört ki a két ország között. A Közel-Kele­ten már rég­óta a fegy­ve­rek nyel­vén folyik a kom­mu­ni­ká­ció(?) Ázsi­á­ban pedig egy­re nyíl­tabb a nagy­ha­tal­mi riva­li­zá­lás. Ezt teté­zi az USA inter­ven­ci­ó­ja Vene­zu­e­lá­ban, és a néhány nap­pal ezelőt­ti táma­dás Irán ellen.

A világ­gaz­da­ság kezd blok­kok­ra sza­kad­ni, a tech­no­ló­gia stra­té­gi­ai fegy­ver­ré válik, a geo­po­li­ti­kai tér­kép pedig a sze­münk lát­tá­ra raj­zo­ló­dik újra.

Egyes tör­té­né­szek ma már nem­csak álta­lá­nos pár­hu­za­mo­kat emle­get­nek, hanem konk­rét, éles meg­ál­la­pí­tá­so­kat is tesz­nek arra vonat­ko­zó­an, hogy a jelen­le­gi nem­zet­kö­zi rend­szer mennyi­re emlé­kez­tet a 20. szá­zad vál­sá­gos idő­sza­ka­i­ra. A brit tör­té­nész, Niall Fer­gu­son egy 2023-as elem­zés­ben figyel­mez­te­tett, hogy a glo­bá­lis nagy­ha­tal­mi ver­sen­gés — külö­nö­sen az Egye­sült Álla­mok és Kína között — sok tekin­tet­ben az új hideg­há­bo­rú logi­ká­ját köve­ti. Ezzel olyan geo­po­li­ti­kai hely­ze­tet hozott lét­re, amely „szin­te már világ­rend­sze­ri konf­lik­tus­hoz” hason­ló szer­ke­ze­tet mutat.

A fran­cia ant­ro­po­ló­gus, tör­té­nész, Emma­nu­el Todd is évek óta beszél arról, hogy az ukrán hábo­rú, a nagy­ha­tal­mak között folyó riva­li­zá­lás már túl­lé­pett a regi­o­ná­lis konf­lik­tus hatá­rán, és szé­le­sebb, glo­bá­lis gaz­da­sá­gi és stra­té­gi­ai össze­csa­pás­sá vált. Egyes olva­sa­tok­ban ez akár a har­ma­dik világ­há­bo­rú kez­de­te­ként is értel­mez­he­tő.

Mind­ez, per­sze nem jelen­ti azt, hogy a kuta­tók és poli­ti­kai elem­zők egy­sé­ge­sen kije­len­te­nék: egy klasszi­kus, tel­jes kiter­je­dé­sű világ­há­bo­rú zaj­lik jelen­leg.

Ugyan­ak­kor a nagy­ha­tal­mak közöt­ti struk­tu­rá­lis ver­sen­gés és a vál­sá­gos geo­po­li­ti­kai dina­mi­ka fel­is­me­ré­se arra utal, hogy a nem­zet­kö­zi rend átala­ku­lá­sa és a rend­szer­szin­tű konf­lik­tus poten­ci­ál­ja egy­re inkább a szak­mai dis­kur­zus tár­gya.

A tör­té­ne­lem nem fel­tét­le­nül ismét­li mecha­ni­ku­san önma­gát.

A 21. szá­zad hábo­rúi ugyan­is már nem had­üze­ne­tek kül­döz­ge­té­sé­vel kez­dőd­nek, sok­kal inkább jel­lem­ző­ek a szank­ci­ók, kiber­tá­ma­dá­sok, a pro­xy­há­bo­rús fel­ál­lá­sok és az infor­má­ci­ós had­vi­se­lés. A for­mák vál­toz­nak, de a tét ugyan­az marad:

Hatal­mat gya­ko­rol­ni és befo­lyá­sol­ni a világ­rend sza­bá­lya­it.

A hábo­rú ter­mé­sze­té­ről nagyon pon­tos képet ad Jász­be­ré­nyi Sán­dor, író, újság­író, a 24.hu kap­cso­ló­dó cik­ke­i­nek szer­ző­je, aki évek óta konf­lik­tus­zó­nák­ból tudó­sít. Írá­sa­i­ban vissza­té­rő gon­do­lat, hogy a hábo­rú soká­ig lát­ha­tat­lan marad azok szá­má­ra, akik távol élnek tőle. A front ese­mé­nyei elő­ször a hírek­ben jelen­nek meg, és csak később a min­den­na­pi való­ság­ban. A hábo­rú — Jász­be­ré­nyi tapasz­ta­la­ta sze­rint — alat­to­mo­san fér­kő­zik a köze­lünk­be, miköz­ben sokan még azt ismé­tel­ge­tik: ez velünk úgy­sem tör­tén­het meg.

Euró­pa éppen ebben a tör­té­nel­mi pil­la­nat­ban kere­si a helyét.

Erről, vagy­is a “szu­ve­rén Euró­pa” dilem­má­já­ról ír a HVG‑n meg­je­lent, leg­fris­sebb elem­zé­sé­ben Techet Péter. A poli­ti­kai elem­ző sze­rint, a kon­ti­nens 1945-öt köve­tő­en még nem állt ilyen össze­tett kihí­vás előtt: hábo­rú zaj­lik a szom­széd­sá­gá­ban, a glo­bá­lis gaz­da­ság új blok­kok­ra szer­ve­ző­dik, miköz­ben az euró­pai integ­rá­ció bel­ső viták­kal küzd. A cikk egyik kulcs­gon­do­la­ta sze­rint Euró­pa „talán 1945 óta nem volt ilyen vál­sá­gos hely­zet­ben”.

A kér­dés tehát a követ­ke­ző.

Lesz‑e annyi­ra erős Euró­pa, hogy képes legyen saját sor­sá­ról dön­te­ni. A szu­ve­rén Euró­pa gon­do­la­ta, amel­lett, hogy intéz­mé­nyi kér­dés és geo­po­li­ti­kai stra­té­gia, komoly dilem­mát is fel­vet.

Vajon a kon­ti­nens meg­tud­ja véde­ni önnön ere­jé­ből a biz­ton­sá­gát, gaz­da­sá­gát és poli­ti­kai sta­bi­li­tá­sát az egy­re zor­dabb világ­po­li­ti­kai fel­té­te­lek és kihí­vá­sok mel­lett?

Ebben a tör­té­net­ben Magyar­or­szág sem figyel­he­ti páholy­ból az ese­mé­nye­ket. Az a közép-euró­pai ország, amely­nek tör­té­nel­mé­ben szám­ta­lan­szor bebi­zo­nyo­so­dott, a geo­po­li­ti­ka nem elmé­le­ti játék. A nagy­ha­tal­mi erő­te­rek moz­gá­sa nálunk min­dig is nagyon valós követ­kez­mé­nyek­kel járt. Hol gaz­da­sá­gi vál­ság for­má­já­ban, hol poli­ti­kai feszült­sé­gek­ben, hol pedig sok­kal súlyo­sabb módon. Ma jól élünk, és a kol­lek­tív tudat­ból kez­de­nek kikop­ni a hábo­rús tapasz­ta­la­tok.

Egy­re keve­seb­ben értik, vagy segít­het­nek meg­ér­te­ni, hogyan ne vegyük ezt magá­tól érte­tő­dő álla­pot­nak.

Itt is fel­ve­tő­dik a kér­dés: képe­sek vagyunk‑e emelt fővel össze­fog­ni, hogy meg­tart­suk viszony­la­gos sza­bad­sá­gun­kat, vagy ismét fejet haj­tunk, és ZS-kate­gó­ri­ás csat­lós­ként vár­juk az uta­sí­tá­so­kat, majd a ránk sza­bott íté­le­tet.

Éppen ezért író­ként, nőként és anya­ként sem tehe­tem meg, hogy ne vegyek tudo­mást arról, miként for­má­ló­dik a világ. Ha van esz­kö­zöm arra, hogy szól­jak, akkor köte­les­sé­gem hasz­nál­ni.

Mert a geo­po­li­ti­ka most még a fér­fi­ak tár­gya­ló­asz­ta­la­in dől el. A világ­rend vál­to­zá­sa­it azon­ban a csa­lá­dok­nak, az anyák­nak, a hét­köz­na­pok biz­ton­sá­gá­ért fele­lős­sé­get érző nők­nek is lát­ni és értel­me­zi kell. Ha pedig lát­juk, mi tör­té­nik körü­löt­tünk, akkor beszél­nünk is kell róla.

A tör­té­né­szek egy­szer majd nevet adnak ennek a kor­szak­nak. Akkor fel­me­rül a kér­dés:

vajon mi, akik ben­ne éltünk, idő­ben felismertük‑e…

Gyen­ge-Rusz Anett

Facebook
Email
WhatsApp
Telegram
LinkedIn
Threads

A szerző további írásai

Az elmúlt 24 óra toplistája

1.

2.

3.

4.

5.

Kövess minket és gyere velünk!

Neked ajánljuk

A Tavaszi szél - az ébredés nyitófilmként debütál a Riviera International Film Festival-on. A nézők a folytatás lehetőségéről találgatnak.
Gyógyító tű vagy energetikai blokk? Fedezd fel a fülakupunktúra valódi erejét, és tudd meg, miért lehet veszélyes a divatos piercing az egyensúlyodra.
Szipál Péter és a róla frissen megjelent könyv először mutatja meg a fotós történetet: egy életutat Budapesttől Hollywoodig, kerülőkkel, törésekkel és saját döntésekkel.

Iratkozz fel, hogy ne maradj le!

Egy tokiói virágbolt története, ahol a virágok üzenetet hordoznak, és a szereplők a múltjukon át önmagukat keresik és találják meg.
Ez a nap a könyvtárosok munkájára és a könyvtárak szerepére hívja fel a figyelmet. Kiemeli a tudás közvetítésében betöltött fontos szerepüket, valamint a könyvtárak jelentőségét mint közösségi és tanulási tereket.
Gyógyító tű vagy energetikai blokk? Fedezd fel a fülakupunktúra valódi erejét, és tudd meg, miért lehet veszélyes a divatos piercing az egyensúlyodra.