• Logo
  • Kereső
  • Kérdezz! Felelünk!

Már csak

nap
óra
perc

választásig!

A fél­évi érte­sí­tő nem íté­let, hanem jel­zés: hogyan segít­sük gyer­me­kün­ket tovább?

A félévi értesítő és a felvételi nem végső ítélet. Megmutatjuk, hogyan segíthet a szülő empátiával, kérdésekkel és valódi támogatással.
szomorú iskolás



Bár az első fél­év vége már néhány hete elmúlt, a fél­évi érte­sí­tők és a közép­is­ko­lai fel­vé­te­li tapasz­ta­la­tai sok csa­lád­ban még min­dig erős érzel­me­ket és kér­dé­se­ket hoz­nak fel­szín­re. A jegyek és az eset­leg kevés­bé jó tel­je­sít­mény nem­csak a gye­re­kek­ben kelt­het­nek szo­ron­gást, hanem a szü­lők­ben is kér­dé­se­ket vet­het­nek fel. Vajon ele­get tet­tünk, jól halad a gyer­mek, és mit árul­nak el ezek az ered­mé­nyek a jövő­ről?

Kol­lé­ga­nőnk, Kál­mán­né Péli Ibo­lya gyógy­pe­da­gó­gus sze­rint a fél­évi ered­mé­nyek és a fel­vé­te­li tapasz­ta­la­tok első­sor­ban jel­zé­sek, nem pedig minő­sí­té­sek. Azt mutat­ják meg, hol tart most a gyer­mek, és milyen irá­nyú támo­ga­tás segít­he­ti leg­in­kább a fej­lő­dé­sét. Hang­sú­lyoz­za, hogy a szü­lői elfo­ga­dás és a reá­lis, báto­rí­tó vissza­jel­zés ilyen­kor sok­kal töb­bet szá­mít, mint bár­mely jegy vagy rang­sor.

A szak­em­be­rek sze­rint fon­tos tuda­to­sí­ta­ni: a fél­évi érté­ke­lés és a fel­vé­te­lin elért pont­szám nem vég­ső íté­let, hanem egy adott idő­szak pil­la­nat­ké­pe.

Hir­de­tés

A fél­évi érte­sí­tő és fel­vé­te­lin nyúj­tott tel­je­sít­mény nem mutat­ja meg tel­jes egé­szé­ben a gyer­mek tudá­sát, képes­sé­ge­it és fej­lő­dé­sét. Nem lát­szik ben­ne, mennyit vál­to­zott a gyer­mek magá­hoz képest, hogyan tanult meg alkal­maz­kod­ni az isko­lai elvá­rá­sok­hoz, vagy mennyi ener­gi­át fek­te­tett a min­den­na­pok­ba” – mond­ja Gál Beat­rix, a Bene­det­to Gyer­mek­vé­del­mi Szol­gá­lat igaz­ga­tó­ja.

A fél­évi érte­sí­tő után: hogyan segít­sük a gyer­me­ket ítél­ke­zés helyett?

Egy sta­bil csa­lá­di hát­tér­rel ren­del­ke­ző gyer­mek­nél is elő­for­dul­hat, hogy egy-egy meg­mé­ret­te­tés gyen­géb­ben sike­rül. Ilyen­kor a túl­zott szá­mon­ké­rés vagy a bün­te­tés gyak­ran töb­bet árt, mint hasz­nál. A szak­ér­tők inkább azt java­sol­ják, hogy a szü­lők pró­bál­ják meg­ér­te­ni az oko­kat. Vajon túl­ter­helt­ség, moti­vá­ció­hi­ány, szo­ron­gás vagy épp egy iskolai‑, családi‑, bará­ti konf­lik­tus is áll a hát­tér­ben?

A leg­fon­to­sabb az, hogy a szü­lők figyel­je­nek a gyer­me­kük­re, arra, hogy az érzel­mi álla­po­ta miként ala­kul, mert ez min­den­re hatás­sal van. Egy konf­lik­tu­sok­kal teli idő­szak – akár tanár­ral, osz­tály­társ­sal, akár csa­lád­tag­gal – is oka lehet a tel­je­sít­mény­rom­lás­nak, hiszen a rosszabb tel­je­sít­mény sok­szor annak a tüne­te, ami a gyer­mek­ben zaj­lik. Ha a szü­lő kel­lő figye­lem­mel for­dul felé, akkor idő­ben meg tud­ják beszél­ni a prob­lé­más hely­ze­tet, és javí­ta­ni tud­nak raj­ta

– hang­sú­lyoz­za a gyer­mek­vé­del­mi szak­em­ber. A hely­zet külö­nö­sen érzé­keny lehet a neve­lő­szü­lői csa­lá­dok­ban, ahol a gye­re­kek álta­lá­ban bizony­ta­la­nok, hiszen olyan meg­ter­he­lő élet­hely­ze­tek­ből érkez­nek, ami hosszú idő­re hatás­sal lehet rájuk és az isko­lai ered­mé­nye­ik­re is.

A nevelt gyer­me­kek­nél a tanul­má­nyi tel­je­sít­mény leg­több­ször szo­ro­san össze­függ az érzel­mi biz­ton­ság­gal. Ha a gyer­mek mer hibáz­ni, kér­dez­ni, és nem fél a kudarc­tól, az már komoly elő­re­lé­pés­nek szá­mít – még akkor is, ha ez ez éppen nem tük­rö­ző­dik a jegyek­ben, vagy a fel­vé­te­li pon­tok­ban

– eme­li ki Gál Beat­rix. A Bene­det­to Gyer­mek­vé­del­mi Szol­gá­lat veze­tő­je sze­rint az ilyen meg­mé­ret­te­té­sek alkal­má­val érde­mes a szá­mok mögé néz­ni. Akár már az is való­di ered­mény lehet, ha a gyer­mek rend­sze­re­sen jár isko­lá­ba, végig­csi­nál­ta a fél­évet, fej­lő­dött a figyel­me, vagy talált egy peda­gó­gust, egy osz­tály­tár­sat, aki­hez kap­cso­lód­ni tud.

Ezek azok az ala­pok, ame­lyek­re később a tanul­má­nyi siker is épül­het

– tet­te hoz­zá.

Mit tehet­nek a szü­lők és neve­lő­szü­lők a gya­kor­lat­ban?

A szak­ér­tők sze­rint fon­tos, hogy­ha bizo­nyít­vány­ról, vizs­ga­ered­mé­nyek­ről van szó, a beszél­ge­tés soha ne szá­mon­ké­rés­sel indul­jon, hanem kér­dé­sek­kel. Érde­mes meg­kér­dez­ni a gyer­me­ket, hogyan élte meg a fél­évet, mi volt szá­má­ra nehéz, és miben érzi magát sike­res­nek. Fon­tos, hogy a hang­súly az erő­fe­szí­tés elis­me­ré­sén legyen, ne kizá­ró­lag az ered­mé­nyen.

Hasz­nos lehet a vissza­jel­zé­sek közös értel­me­zé­se is: mi az, ami már jól megy, és mi az, amin a követ­ke­ző fél­év­ben együtt lehet dol­goz­ni. A szak­em­be­rek sze­rint kerül­ni kell az össze­ha­son­lí­tást más gye­re­kek­kel, test­vé­rek­kel vagy koráb­bi önma­gá­val, mert az fokoz­hat­ja a szo­ron­gást.

„A leg­fon­to­sabb üze­net, amit ilyen­kor a szü­lők köz­ve­tít­het­nek, az az, hogy nem a jegyek hatá­roz­zák meg a gyer­mek érté­két, és nem befo­lyá­sol­ják a sze­re­te­tü­ket a gyer­mek iránt. Ha a gyer­mek érzi a biz­ton­sá­got és a fel­té­tel nél­kü­li támo­ga­tást, akkor sok­kal sike­re­seb­ben veszi majd a követ­ke­ző aka­dá­lyo­kat, legyen az a máso­dik fél­év, vagy egy szó­be­li vizs­ga”- fogal­maz Gál Beat­rix.

Hir­de­tés

A fél­évi érte­sí­tő vagy a fel­vé­te­lin elért ered­mény tehát nem vég­ál­lo­más, inkább irány­tű, mer­re érde­mes tovább indul­ni, min lehet­ne javí­ta­ni. A fej­lő­dés sok­szor las­sú, hul­lám­zó és lát­ha­tat­lan – de attól még nagyon is valós. És ebben a folya­mat­ban a szü­lői jelen­lét és támo­ga­tó sze­re­tet a leg­erő­sebb kapasz­ko­dó a vér sze­rin­ti és a neve­lő­csa­lá­dok­ban egy­aránt.

Kál­mán­né Péli Ibo­lya

Facebook
Email
WhatsApp
Telegram
LinkedIn
Threads

A szerző további írásai

Az elmúlt 24 óra toplistája

1.

2.

3.

4.

5.

Kövess minket és gyere velünk!

Neked ajánljuk

Betiltották egy gimnáziumban az Itt érzem magam otthon filmet, majd ELTE-n tananyag lett. Egy a sztori, ami a cenzúráról és szólásszabadságról szól.
Mi marad a függetlenek után? Elemzés a kényszerű visszalépésekről, a kétharmad csapdájáról és a hiányzó fékekről. Jó ötlet vagy újabb teljhatalmi bukás?
Fúziós ízek találkoznak hazánk nagymárkáinál, így eshetett meg, hogy bejelentették a húsgolyós nyalóka, és a kolbászos Túró Rudi érkezését. A LIDL pedig kirobbant magából és vallomást tett.

Iratkozz fel, hogy ne maradj le!

A Bolondok napja nem csak tréfa, hanem tükör is: mit kezdünk azzal, ha másnak látszunk. Néha éppen a „bolondság” jelzi, hogy jó irányba indultunk.
A húsvéti italok világa a nagymamai tojáslikőr és a modern long drinkek között egyensúlyoz. A klasszikus, hat hétig érlelt likőr időhiányban gyakran háttérbe szorul.
Március 26-án van a Purple Day, az epilepsziával élők iránti szolidaritás világnapja.