szomorú iskolás
Szomorú iskolás. Kép forrása: Canva Pexels by Karola G.

A fél­évi érte­sí­tő nem íté­let, hanem jel­zés: hogyan segít­sük gyer­me­kün­ket tovább?

A félévi értesítő és a felvételi nem végső ítélet. Megmutatjuk, hogyan segíthet a szülő empátiával, kérdésekkel és valódi támogatással.
Másolás
Másolás
Facebook
Email
WhatsApp
Telegram
LinkedIn



Bár az első fél­év vége már néhány hete elmúlt, a fél­évi érte­sí­tők és a közép­is­ko­lai fel­vé­te­li tapasz­ta­la­tai sok csa­lád­ban még min­dig erős érzel­me­ket és kér­dé­se­ket hoz­nak fel­szín­re. A jegyek és az eset­leg kevés­bé jó tel­je­sít­mény nem­csak a gye­re­kek­ben kelt­het­nek szo­ron­gást, hanem a szü­lők­ben is kér­dé­se­ket vet­het­nek fel. Vajon ele­get tet­tünk, jól halad a gyer­mek, és mit árul­nak el ezek az ered­mé­nyek a jövő­ről?

Kol­lé­ga­nőnk, Kál­mán­né Péli Ibo­lya gyógy­pe­da­gó­gus sze­rint a fél­évi ered­mé­nyek és a fel­vé­te­li tapasz­ta­la­tok első­sor­ban jel­zé­sek, nem pedig minő­sí­té­sek. Azt mutat­ják meg, hol tart most a gyer­mek, és milyen irá­nyú támo­ga­tás segít­he­ti leg­in­kább a fej­lő­dé­sét. Hang­sú­lyoz­za, hogy a szü­lői elfo­ga­dás és a reá­lis, báto­rí­tó vissza­jel­zés ilyen­kor sok­kal töb­bet szá­mít, mint bár­mely jegy vagy rang­sor.

A szak­em­be­rek sze­rint fon­tos tuda­to­sí­ta­ni: a fél­évi érté­ke­lés és a fel­vé­te­lin elért pont­szám nem vég­ső íté­let, hanem egy adott idő­szak pil­la­nat­ké­pe.

HIRDETÉS

A fél­évi érte­sí­tő és fel­vé­te­lin nyúj­tott tel­je­sít­mény nem mutat­ja meg tel­jes egé­szé­ben a gyer­mek tudá­sát, képes­sé­ge­it és fej­lő­dé­sét. Nem lát­szik ben­ne, mennyit vál­to­zott a gyer­mek magá­hoz képest, hogyan tanult meg alkal­maz­kod­ni az isko­lai elvá­rá­sok­hoz, vagy mennyi ener­gi­át fek­te­tett a min­den­na­pok­ba” – mond­ja Gál Beat­rix, a Bene­det­to Gyer­mek­vé­del­mi Szol­gá­lat igaz­ga­tó­ja.

A fél­évi érte­sí­tő után: hogyan segít­sük a gyer­me­ket ítél­ke­zés helyett?

Egy sta­bil csa­lá­di hát­tér­rel ren­del­ke­ző gyer­mek­nél is elő­for­dul­hat, hogy egy-egy meg­mé­ret­te­tés gyen­géb­ben sike­rül. Ilyen­kor a túl­zott szá­mon­ké­rés vagy a bün­te­tés gyak­ran töb­bet árt, mint hasz­nál. A szak­ér­tők inkább azt java­sol­ják, hogy a szü­lők pró­bál­ják meg­ér­te­ni az oko­kat. Vajon túl­ter­helt­ség, moti­vá­ció­hi­ány, szo­ron­gás vagy épp egy iskolai‑, családi‑, bará­ti konf­lik­tus is áll a hát­tér­ben?

PROGRAMAJÁNLÓ

A leg­fon­to­sabb az, hogy a szü­lők figyel­je­nek a gyer­me­kük­re, arra, hogy az érzel­mi álla­po­ta miként ala­kul, mert ez min­den­re hatás­sal van. Egy konf­lik­tu­sok­kal teli idő­szak – akár tanár­ral, osz­tály­társ­sal, akár csa­lád­tag­gal – is oka lehet a tel­je­sít­mény­rom­lás­nak, hiszen a rosszabb tel­je­sít­mény sok­szor annak a tüne­te, ami a gyer­mek­ben zaj­lik. Ha a szü­lő kel­lő figye­lem­mel for­dul felé, akkor idő­ben meg tud­ják beszél­ni a prob­lé­más hely­ze­tet, és javí­ta­ni tud­nak raj­ta

– hang­sú­lyoz­za a gyer­mek­vé­del­mi szak­em­ber. A hely­zet külö­nö­sen érzé­keny lehet a neve­lő­szü­lői csa­lá­dok­ban, ahol a gye­re­kek álta­lá­ban bizony­ta­la­nok, hiszen olyan meg­ter­he­lő élet­hely­ze­tek­ből érkez­nek, ami hosszú idő­re hatás­sal lehet rájuk és az isko­lai ered­mé­nye­ik­re is.

A nevelt gyer­me­kek­nél a tanul­má­nyi tel­je­sít­mény leg­több­ször szo­ro­san össze­függ az érzel­mi biz­ton­ság­gal. Ha a gyer­mek mer hibáz­ni, kér­dez­ni, és nem fél a kudarc­tól, az már komoly elő­re­lé­pés­nek szá­mít – még akkor is, ha ez ez éppen nem tük­rö­ző­dik a jegyek­ben, vagy a fel­vé­te­li pon­tok­ban

– eme­li ki Gál Beat­rix. A Bene­det­to Gyer­mek­vé­del­mi Szol­gá­lat veze­tő­je sze­rint az ilyen meg­mé­ret­te­té­sek alkal­má­val érde­mes a szá­mok mögé néz­ni. Akár már az is való­di ered­mény lehet, ha a gyer­mek rend­sze­re­sen jár isko­lá­ba, végig­csi­nál­ta a fél­évet, fej­lő­dött a figyel­me, vagy talált egy peda­gó­gust, egy osz­tály­tár­sat, aki­hez kap­cso­lód­ni tud.

Ezek azok az ala­pok, ame­lyek­re később a tanul­má­nyi siker is épül­het

– tet­te hoz­zá.

Mit tehet­nek a szü­lők és neve­lő­szü­lők a gya­kor­lat­ban?

A szak­ér­tők sze­rint fon­tos, hogy­ha bizo­nyít­vány­ról, vizs­ga­ered­mé­nyek­ről van szó, a beszél­ge­tés soha ne szá­mon­ké­rés­sel indul­jon, hanem kér­dé­sek­kel. Érde­mes meg­kér­dez­ni a gyer­me­ket, hogyan élte meg a fél­évet, mi volt szá­má­ra nehéz, és miben érzi magát sike­res­nek. Fon­tos, hogy a hang­súly az erő­fe­szí­tés elis­me­ré­sén legyen, ne kizá­ró­lag az ered­mé­nyen.

Hasz­nos lehet a vissza­jel­zé­sek közös értel­me­zé­se is: mi az, ami már jól megy, és mi az, amin a követ­ke­ző fél­év­ben együtt lehet dol­goz­ni. A szak­em­be­rek sze­rint kerül­ni kell az össze­ha­son­lí­tást más gye­re­kek­kel, test­vé­rek­kel vagy koráb­bi önma­gá­val, mert az fokoz­hat­ja a szo­ron­gást.

HIRDETÉS

„A leg­fon­to­sabb üze­net, amit ilyen­kor a szü­lők köz­ve­tít­het­nek, az az, hogy nem a jegyek hatá­roz­zák meg a gyer­mek érté­két, és nem befo­lyá­sol­ják a sze­re­te­tü­ket a gyer­mek iránt. Ha a gyer­mek érzi a biz­ton­sá­got és a fel­té­tel nél­kü­li támo­ga­tást, akkor sok­kal sike­re­seb­ben veszi majd a követ­ke­ző aka­dá­lyo­kat, legyen az a máso­dik fél­év, vagy egy szó­be­li vizs­ga”- fogal­maz Gál Beat­rix.

A fél­évi érte­sí­tő vagy a fel­vé­te­lin elért ered­mény tehát nem vég­ál­lo­más, inkább irány­tű, mer­re érde­mes tovább indul­ni, min lehet­ne javí­ta­ni. A fej­lő­dés sok­szor las­sú, hul­lám­zó és lát­ha­tat­lan – de attól még nagyon is valós. És ebben a folya­mat­ban a szü­lői jelen­lét és támo­ga­tó sze­re­tet a leg­erő­sebb kapasz­ko­dó a vér sze­rin­ti és a neve­lő­csa­lá­dok­ban egy­aránt.

Kál­mán­né Péli Ibo­lya

A szerző további írásai

HIRDETÉS

Az elmúlt 24 óra toplistája

1.

2.

3.

4.

5.

Kövess minket és gyere velünk!

HIRDETÉS

Iratkozz fel, hogy ne maradj le!