Ügy

Euró­pa jövő­je, jog­ál­la­mi­ság, demok­rá­cia — Inter­jú Ger­zse­nyi Gab­ri­el­lá­val

Gerzsenyi Gabriella európai parlamenti képviselőt az Európai Unió működéséről, jogállamiságról, esélyegyenlőségről és szépirodalomról kérdeztük.
5 perc olvasás olvasás
Európa, jogállamiság, képviselő asszony, demokrácia

Ger­zse­nyi Gab­ri­el­la útja Bereg­szász­tól Brüssze­len át Szi­get­mo­nos­to­rig veze­tett. Jogász­ként, euró­pai uni­ós szak­em­ber­ként, író­ként és euró­pai par­la­men­ti kép­vi­se­lő­ként is a közös­ség érdek­kép­vi­se­le­te áll mun­ká­ja közép­pont­já­ban. Tizen­hat évet töl­tött az Euró­pai Bizott­ság Kör­nye­zet­vé­del­mi Főigaz­ga­tó­sá­gán, ahol meg­is­mer­te az uni­ós dön­tés­ho­za­tal bel­ső műkö­dé­sét. Haza­tér­ve új sze­re­pet vál­lalt, és tapasz­ta­la­ta­it Magyar­or­szág jövő­jé­nek szol­gá­la­tá­ba állí­tot­ta. Gyen­ge-Rusz Anett kér­dé­se­i­re a jog­ál­la­mi­ság­ról, az esély­egyen­lő­ség­ről, Euró­pa jövő­jé­ről és saját alko­tói ter­ve­i­ről is vála­szolt.

Gyen­ge-Rusz Anett: Volt olyan konk­rét pil­la­nat, vagy tapasz­ta­lat, amely Önt arra ösz­tö­nöz­te, hogy jogi isme­re­te­it Magyar­or­szág euró­pai par­la­men­ti kép­vi­se­lő­je­ként kama­toz­tas­sa?

Ger­zse­nyi Gab­ri­el­la: Nem pil­la­nat volt, hanem hosszabb folya­mat. 2014-től már meg­le­he­tő­sen kri­ti­kus szem­mel figyel­tem a magyar poli­ti­kai éle­tet és a Fidesz-kor­mány tevé­keny­sé­gét. Az Euró­pai Bizott­ság tiszt­vi­se­lő­je­ként támo­ga­tás­po­li­ti­ká­val fog­lal­koz­tam, bete­kin­tést kap­hat­tam, hogyan hasz­nál­ják fel az uni­ós for­rá­so­kat, nem rit­kán a magyar embe­rek érde­két és a jog­sza­bá­lyo­kat is figyel­men kívül hagy­va. 2021-es haza­köl­tö­zé­sem után aztán “test­kö­zel­ből” is meg­ta­pasz­tal­tam a magyar való­sá­got, és amint erre alka­lom adó­dott – azaz Magyar Péter szín­re lépé­sét köve­tő­en – a tudá­so­mat, az EU‑s tapasz­ta­la­to­mat és ener­gi­á­mat a vál­to­zás szol­gá­la­tá­ba állí­tot­tam.

HIRDETÉS

GyRA: Az Euró­pai Par­la­ment sokak szá­má­ra távo­li és bonyo­lult intéz­mény­nek tűn­het, mert nem lát­ják, hogyan hat­nak az ott meg­ho­zott dön­té­sek Magyar­or­szág éle­té­re, és milyen elő­nyö­ket jelent­het­nek az uni­ós együtt­mű­kö­dés­ből szár­ma­zó lehe­tő­sé­gek. Ön sze­rint mely dön­té­sek, ügyek befo­lyá­sol­ják köz­vet­le­nül a magyar embe­rek min­den­nap­ja­it?

GG: Az EP az egyi­ke a két társ­jog­al­ko­tó­nak (a Minisz­te­rek Taná­csa mel­lett), ily módon bele­szó­lá­sa van köte­le­ző ere­jű jog­sza­bá­lyok elfo­ga­dá­sá­ba is, töb­bek között a kör­nye­zet­vé­de­lem, a köz­le­ke­dés, az ener­ge­ti­ka vagy az esély­egyen­lő­ség terü­le­tén. Jelen­leg az EP-nek komoly sze­re­pe van a követ­ke­ző hét­éves költ­ség­ve­tés ter­ve­zé­sé­ben és elfo­ga­dá­sá­ban, vagy­is hogy az uni­ós pén­zek­ből milyen terü­let­re mennyi jus­son, milyen pri­o­ri­tá­so­kat támo­gas­sa­nak a tag­ál­la­mok.

Konk­rét pél­da­ként említ­he­tő, hogy a gaz­dák támo­ga­tá­sa ne csök­ken­jen, kiemelt sze­re­pet kap­ja­nak a váro­sok, és hasz­nál­ja­nak fel uni­ós for­rást a fogya­té­kos­ság­gal élő embe­rek önál­ló élet­vi­te­lé­nek segí­té­sé­re, szem­ben a hagyo­má­nyos, nagy­lét­szá­mú intéz­mé­nyek léte­sí­té­sé­vel.

Emel­lett saját kez­de­mé­nye­zé­sű jelen­té­se­i­vel és állás­fog­la­lá­sa­i­val az EP poli­ti­kai állás­fog­la­lást tesz és elkö­te­le­ző­dik az uni­ós és az álta­lá­nos embe­ri jogi nor­mák, pl. a jog­ál­la­mi­ság mel­lett. Leg­utóbb a szlo­vák jog­ál­la­mi­ság­ról szó­ló jelen­tés­ben a kép­vi­se­lők elítél­ték a Fel­vi­dé­ken élő magya­ro­kat hát­rá­nyo­san meg­kü­lön­böz­te­tő Beneš-dek­ré­tu­mo­kat is.

GyRA: Melyek a leg­gya­ko­ribb tév­hi­tek az Euró­pai Unió műkö­dé­sé­vel kap­cso­lat­ban, és mit vála­szol ezek­re?

GG: Magyar­or­szá­gon a Fidesz-kor­mány súlyos káro­kat oko­zott a Brüsszelt folya­ma­to­san szi­dal­ma­zó és ellen­ség­nek beál­lí­tó pro­pa­gan­dá­ja miatt. Ezzel szem­ben az igaz­ság az, hogy az EU dön­té­se­it nem a Bizott­ság, vagy annak elnö­ke, nem is az EP hoz­za, hanem közö­sen dön­te­nek a Minisz­te­rek Taná­csá­ban, vagy az állam- és kor­mány­fő­ket tömö­rí­tő Euró­pai Tanács csúcs­ér­te­kez­le­te­in, ahol a magyar kor­mány kép­vi­se­lői is részt vesz­nek.

GyRA: Hogyan fogal­maz­ná meg egy mon­dat­ban, mit jelent ma a jog­ál­la­mi­ság Euró­pá­ban?

HIRDETÉS

GG: Demok­ra­ti­kus beren­dez­ke­dés, amely­ben nem az állam­pol­gá­rok feje felett, hanem az ő bevo­ná­suk­kal, meg­kér­de­zé­sük­kel dön­te­nek, tisz­te­let­ben tart­ják az embe­ri jogo­kat, szét­vá­laszt­ják a kor­mány­za­ti, a tör­vény­ho­zá­si és a bírói tevé­keny­sé­get, az igaz­ság­szol­gál­ta­tás füg­get­len, és a kor­rup­ci­ó­val szem­ben zéró tole­ran­cia érvé­nye­sül.

GyRA: Az Euró­pai Par­la­ment Nőjo­gi és Esély­egyen­lő­sé­gi Bizott­sá­gá­ban vég­zett mun­ka során mely intéz­ke­dést tart­ja jelen­leg a leg­ége­tőbb­nek Euró­pá­ban?

GG: A bér- és nyug­díj­sza­ka­dék fel­szá­mo­lá­sát, és a nők szá­má­ra egyen­lő esé­lyek meg­te­rem­té­sét – nem pusz­tán jog­sza­bá­lyok szint­jén, hanem a gya­kor­lat­ban is.

Hogy a nők – élje­nek egy adott ország bár­mely pont­ján – tud­ja­nak meg­fe­le­lő okta­tás­ban része­sül­ni, mun­kát vál­lal­ni, vál­lal­ko­zást indí­ta­ni, legye­nek meg az alap­ve­tő szol­gál­ta­tá­sok, mint gyer­me­ke­ket befo­ga­dó intéz­mé­nyek, kór­ház, köz­le­ke­dés stb. Így tud­nak hoz­zá­já­rul­ni a ver­seny­ké­pes­ség és a gaz­da­ság növe­ke­dé­sé­hez.

GyRA: Ön sze­rint milyen lépé­sek szük­sé­ge­sek még ahhoz, hogy a nők tény­le­ges esély­egyen­lő­ség­hez jus­sa­nak a poli­ti­ká­ban és a mun­ka vilá­gá­ban?

GG: A fen­ti kér­dé­sem­re adott válasz­hoz hoz­zá­té­ve, alap­ve­tő szem­lé­let­vál­tás és tudat­for­má­lás szük­sé­ges. A fér­fi­a­kat is be kell von­ni a nők­ről folyó közös gon­dol­ko­dás­ba és dön­tés­ho­za­tal­ba. A TISZA ebben is jó pél­dá­val jár elöl, mert nem­csak az EP-dele­gá­ci­ó­ban és a Fővá­ro­si Frak­ci­ó­ban, de az Ország­gyű­lés­ben és a kor­mány­ban is soha nem látott arány­ban van­nak nők.

GyRA: Adó­dott olyan hely­zet az Euró­pai Par­la­ment­ben, amely rámu­ta­tott, mennyi­re nehéz komp­ro­misszu­mot talál­ni 27 ország között?

GG: Az EP-ben nem annyi­ra a 27 tag­ál­lam közöt­ti komp­ro­misszum-kere­sés zaj­lik, hanem inkább a poli­ti­kai frak­ci­ók, pár­tok közöt­ti egyez­te­tés. Sok eset­ben a komp­ro­misszum lehe­tet­len, mert túl­sá­go­san átitat­ják ideo­ló­gi­á­val pl. a nemek közöt­ti egyen­lő­ség vagy a mig­rá­ció kér­dé­sét.

Konk­rét pél­da okán, a gyer­me­kek online és off­line erő­szak­kal szem­be­ni védel­mét min­den EP-kép­vi­se­lő fon­tos­nak tart­ja, azon­ban a jelen­ség okát és a meg­ol­dás módo­za­ta­it tekint­ve nincs fel­tét­le­nül egy­sé­ges állás­pont.

GyRA: Mit tanult az euró­pai poli­ti­ká­ban arról, hogyan lehet külön­bö­ző világ­né­ze­tű embe­rek­kel együtt dol­goz­ni?

GG: Pár­be­széd­re, nyi­tott­ság­ra, a másik fél meg­hall­ga­tá­sá­ra van min­de­nek­előtt szük­ség. Ezek­re kerül sor az oly­kor éjsza­ká­ba nyú­ló egyez­te­té­sek alatt. Magán a Nép­pár­ton belül is elő­for­dul, hogy lel­ki­is­me­re­ti kér­dé­sek­ben (pl. abor­tusz) nincs szi­go­rú irány­vo­nal, min­den kép­vi­se­lő a saját meg­győ­dő­dé­se sze­rint sza­vaz­hat.

GyRA: Ha egy közép­is­ko­lás vagy egye­te­mis­ta meg­kér­dez­né, miért érde­mes fog­lal­koz­ni euró­pai közé­let­tel, mit felel­ne?

GG: Euró­pa és az Euró­pai Unió jelen­ti a jövőt. Egy olyan közös­sé­get, amely­hez tar­to­zás a pár­be­széd­re, az együtt­mű­kö­dés­re épül,

ahol alap­elv, hogy sen­kit nem hagyunk hát­ra,

és amely – okul­va a múlt hibá­i­ból és tra­gi­kus tör­té­né­se­i­ből – alkal­mas arra, hogy békét és biz­ton­sá­got jelent­sen a hatá­ra­in belül.

GyRA: A jogi és köz­éle­ti pálya mel­lett az iro­da­lom is fon­tos helyet fog­lal el az Ön éle­té­ben. Három önál­ló köte­te is bizo­nyít­ja, hogy az alko­tás nem csu­pán hiva­tá­sai mel­lett vég­zett tevé­keny­ség, hanem azok­kal szo­ro­san össze­fo­nó­dó önki­fe­je­zé­si for­ma. Milyen új szép­iro­dal­mi meg­je­le­né­sek­re szá­mít­hat­nak a közel­jö­vő­ben az olva­sók?

GG: Néhány novel­lám még az idén meg­je­le­nik iro­dal­mi lapok­ban, mint az ÉS, For­rás, Moz­gó Világ és Látó. Ha min­den jól ala­kul, jövő­re újabb kötet­tel is büsz­kél­ked­he­tek.

Gyen­ge-Rusz Anett

További cikkek