Az idei Buda­pest Pride nem csak egy egy­sze­rű fel­vo­nu­lás, hanem a sza­bad­ság és az egyen­lő­ség jel­ké­pé­vé vált egy olyan idő­szak­ban, ami­kor Magyar­or­szá­gon a jogi és poli­ti­kai nyo­más szin­te pél­dát­lan mér­té­kű. A kor­mány leg­újabb tör­vé­nyei — melyek között sze­re­pel az arc­fel­is­me­rő kame­rák alkal­ma­zá­sa is. Véle­mé­nyem sze­rint egy­ér­tel­mű cél­lal szü­let­nek: elle­he­tet­le­ní­te­ni azo­kat a han­go­kat, ame­lyek a sok­szí­nű­ség, sza­bad­ság és az embe­ri jogok mel­lett áll­nak ki. Rövi­den meg­sem­mi­sí­te­ni min­dent, ami nem egye­zik a reg­ná­ló hata­lom gon­do­lat­me­ne­té­vel. Mar­czin­ka Mátyás írá­sa.

Olyan sok év után Magyar­or­szág lük­te­tő szí­ve ismét a demok­ra­ti­kus ellen­ál­lás front­ján áll. Érde­kes, de mind­ezt most a 30. Buda­pest Pride is teté­zi, amit júni­us 28-ra hir­det­tek meg. Pon­to­sab­ban nem hir­det­tek meg, de aztán még­is, aztán még­sem, de végü­lis kit érde­kel?! Buda­pest Pride lesz. Leg­alább­is ezt mond­ja Kará­csony Ger­gely főpol­gár­mes­ter. Még­hoz­zá nem is akár­mi­lyen ese­ményt ígér:

„Lesz Buda­pest Pride, nagyobb és sza­ba­dabb, mint eddig.

Fővá­ros a csőd­ben van vagy nin­csen az egy tel­je­sen másik kér­dés. Azon­ban ha job­ban bele­gon­do­lok a kor­mány­nak sike­rült megint fel­köp­ni és alá­áll­ni. Hiszen a jog­ta­lan inkasszó miatt fize­tett köt­bér, talán elég lehet egy Buda­pest Pride meg­szer­ve­zé­sé­re is. Ergo most akkor még­is a hata­lom fize­ti a fel­vo­nu­lást?! Kel­le­met­len.

Hiszem, hogy az idei til­tás­so­ro­zat és az így kiala­kult igen nagy ellen­ál­lás egy új kor­sza­kot jelent a magyar­or­szá­gi köz­éle­té­ben. Ez az ütkö­zet túl­mu­tat a szi­vár­vány zász­ló­kon: az alap­jo­go­kért folyó küz­de­lem­ről szól, ami­ben mind­annyi­unk­nak van helye és fele­lős­sé­ge.

A hely­zet min­den­kép­pen aggasz­tó, hiszen a kor­mány pro­pa­gan­da­gé­pe­ze­te egy­re dur­vább esz­kö­zök­höz nyúl: nem elég a fel­vo­nu­lás til­tá­sa, rend­őr­sé­gi fenye­ge­tés, de még arc­fel­is­me­rő kame­rá­kat is bevet­né­nek a részt­ve­vők utó­la­gos azo­no­sí­tá­sá­ra. 

Men­jünk vissza egy kicsit az idő­ben. Néz­zük a tör­té­nel­met: az embe­ri­ség azon min­tá­kat örö­kí­tet­te, melyek kitar­tó­an figyel­mez­tet­nek, hogy ami­kor a hata­lom kez­di meg­fi­gyel­ni pol­gá­ra­it, tipi­ku­san dik­ta­tú­rák lép­nek műkö­dés­be. Buda­pest mos­tan­ra nem csu­pán a Pride mező­je: ez egy labo­ra­tó­ri­um is, ahol az ellen­ál­lás jogi, tech­no­ló­gi­ai és morá­lis vív­má­nya­it tesz­te­lik. Nem cso­da, hogy több­szö­rö­sen fel­me­rül:

Ha a Pride most letilt­ha­tó, akkor ki kerül a követ­ke­ző kate­gó­ri­á­ba?

Az ellen­ál­lás még­sem csak a saját közös­sé­gért zaj­lik. A hazai szer­ve­ze­tek mel­lett több mint 30 nagy­kö­vet­ség és kul­tu­rá­lis inté­zet tet­te le vok­sát a Pride mel­lett. Köz­tük az Egye­sült Király­ság, Fran­cia­or­szág, Német­or­szág, Kana­da és Spa­nyol­or­szág. Azon­ban az USA maradt ki a támo­ga­tók közül. Ami még színt visz a dip­lo­má­ci­ai állás­fog­la­lás­ba, hogy 70 euró­pai par­la­men­ti kép­vi­se­lő készül Buda­pest­re — ez nem csu­pán szo­li­da­ri­tás, hanem sokat elárul a jövő­be vetett biza­lom­ról.

A kor­mány­za­ti nyo­más és a til­tá­sok — Miért?

Idén már­ci­us­ban hatály­ba lépett az a tör­vény, amely lehe­tő­vé teszi az arc­fel­is­me­rő tech­no­ló­gia alkal­ma­zá­sát a köz­te­rü­le­ti ren­dez­vé­nye­ken, és „gyer­mek­vé­del­mi” indok­ra hivat­koz­va szi­go­rú­an kor­lá­toz­za, illet­ve akár meg is tilt­hat­ja a Buda­pest Pride meg­tar­tá­sát. Ez a jog­sza­bály jelen­tős vissza­lé­pés az alap­ve­tő gyü­le­ke­zé­si jog és a magán­szfé­ra védel­mé­nek terén.

Nem vélet­len, hogy a hata­lom az LMBTQ+ közös­sé­get és a Pride-ot vet­te cél­ba: a kor­mány­za­ti kom­mu­ni­ká­ci­ó­ban a „gyer­mek­vé­de­lem” ürü­gye mögött vél­he­tő­en poli­ti­kai moti­vá­ció áll. A Pride betil­tá­sa az egyik leg­dur­vább lépés a tár­sa­dal­mi szo­li­da­ri­tás és a plu­ra­liz­mus kor­lá­to­zá­sá­ra. A kor­mány ezzel az intéz­ke­dés­sel azt üze­ni, hogy nem tole­rál­ja a más­sá­got, és a nyil­vá­nos véle­mény­nyil­vá­ní­tás sza­bad­sá­gát is igyek­szik meg­nyir­bál­ni.

Azon­ban mind­ez elle­ne megy a Buda­pest Pride való­di kül­de­té­sé­nek, vala­mint ez nem gyer­mek­vé­de­lem, hanem para­no­ia, és olyan lép­té­kű beavat­ko­zás az alap­ve­tő joga­ink­ba, ami nem csu­pán jogi igény, de eti­kai kér­dés is: med­dig tart a magán­ügy és hol kez­dő­dik a köz­ügy?!

Mind­ezek köz­ben Kará­csony Ger­gely nem­csak véde­ke­zik, hanem támad: az ő Pride-ja stra­té­gi­a­i­lag vissza­vesz a város­ból, mint sza­bad­ság-labor­ból, annak érde­ké­ben, hogy a jogi csap­dák elle­né­re újból defi­ni­ál­ja Buda­pes­tet, mint fel­lé­pő közös­sé­get – nem csu­pán a mele­gek­nek, hanem min­den­ki­nek. Ez a jogi cso­da és poli­ti­kai játék azon­ban csak addig műkö­dik, amíg ele­gen vagyunk és az állam­ap­pa­rá­tus kény­te­len meg­tűr­ni. Ebben rej­lik a Pride iga­zi ere­je.

Buda­pest, mint egy egy­re job­ban élhe­tő és ellen­ál­ló szi­get

A fővá­ro­si veze­tés azon­ban nem hagy­ja magát meg­fé­lem­lí­te­ni. Kará­csony Ger­gely több­ször hang­sú­lyoz­ta, hogy Buda­pest nem enge­di elnyom­ni a sza­bad­sá­got és a sok­szí­nű­sé­get. A főpol­gár­mes­ter már a til­tás előtt beje­len­tet­te, hogy a Pride alter­na­tív, enge­dély nél­kü­li, de min­den eddi­gi­nél lát­vá­nyo­sabb és szé­le­sebb tár­sa­dal­mi támo­ga­tott­sá­gú ren­dez­vény lesz. Ez a poli­ti­kai kre­a­ti­vi­tás és kitar­tás a fővá­ros részé­ről egy­ér­tel­mű állás­fog­la­lás az alap­jo­gok mel­lett.

Buda­pest így egy­faj­ta szim­bo­li­kus ellen­ál­ló köz­pont­tá válik, amely meg­mu­tat­ja, hogy a sza­bad­sá­gért foly­ta­tott harc nem hiá­ba­va­ló. Ez a város azt az üze­ne­tet kül­di, hogy a poli­ti­kai elnyo­más elle­né­re van helye a jogok érvé­nye­sí­té­sé­nek, és hogy a tár­sa­da­lom egy része nem haj­lan­dó bele­tö­rőd­ni az igaz­ság­ta­lan­ság­ba. Úgy vélem ezzel a stra­té­gi­á­val nem csu­pán logi­kai csű­rés tör­té­nik, hanem poli­ti­kai kije­len­tés is: nin­csen két­har­ma­dos demok­rá­cia.

A sze­mé­lyes tét: miért fon­tos ez nekünk?

Nem vagyok LMBTQ+ akti­vis­ta, még­is azt gon­do­lom, hogy a Buda­pest Pride har­ca mind­annyi­unk ügye. Az alap­ve­tő embe­ri jogok, a véle­mény­nyil­vá­ní­tás és a gyü­le­ke­zé­si sza­bad­ság olyan érté­kek, ame­lye­ket akkor is véde­nünk kell, ha nem köz­vet­le­nül érin­tet­tek vagyunk.

Ami­kor a hata­lom azt mond­ja, hogy egy cso­port­nak nincs joga kife­jez­ni magát, azzal azt is üze­ni: bár­ki lehet a követ­ke­ző.

Szá­mom­ra a Pride nem­csak a szi­vár­vány­zász­lók­ról szól, hanem a bátor­ság­ról, hogy kiáll­junk a sza­bad­ság mel­lett, még akkor is, ha az nehéz és koc­ká­za­tos. Ez az ese­mény arról szól, hogy meg­mu­tas­suk: a magyar ember már nem hagy­ja magát elnyom­ni, és nem enge­di elven­ni az alap­ve­tő embe­ri jogo­kat.

Mit tehe­tünk és mit tehetsz Te?

A rész­vé­tel nem fel­tét­le­nül a fizi­kai jelen­lét­ről szól — bár nyil­ván a ren­dez­vé­nye­ken való meg­je­le­nés a leg­erő­tel­je­sebb üze­net. A támo­ga­tás kinyil­vá­ní­tá­sa online, a véle­mény­for­má­lás, az isme­rő­sök, csa­lád­ta­gok tájé­koz­ta­tá­sa is fon­tos. A Pride mel­lett kiáll­ni azt jelen­ti, hogy eluta­sít­juk a félel­met, a meg­kü­lön­böz­te­tést és a gyű­lö­le­tet.

Nem sza­bad hagy­nunk, hogy az állam szű­kít­se a sza­bad­sá­ga­in­kat és betilt­sa a sze­re­tet és elfo­ga­dás ünne­pét. A tár­sa­dal­mi nyo­más, a közös kiál­lás sok­szor töb­bet ér min­den tör­vény­nél.

Egy nyílt város­ban min­den pol­gár része ennek az iden­ti­tás­nak – nem­csak azok, akik ott vonul­nak. A Pride az utcán, a médi­á­ban, a par­la­ment­ben zaj­lik – és mér­kő­zés a sza­bad­sá­gun­kért. A kér­dés ma már nem az, hogy lesz‑e Pride – hanem, hogy mi lesz utá­na, ha a szí­nek elhal­vá­nyul­nak, és csak a jogi értel­me­zés marad?

Mi a Wake­Up Net­work csa­pa­tá­val ott leszünk az idei ese­mé­nyen. Ha sze­ret­nél velünk tar­ta­ni, akkor írj nekünk egy emailt a hello@wakeupnetwork.hu cím­re és talál­junk egy­más­ra!

Mar­czin­ka Mátyás

_{For­rás: itt, itt, itt, Kiemelt kép for­rá­sa: Can­va — Getty Ima­ges Sig­na­tu­re by Gra­fis­si­mo}