• Kérdezz! Felelünk!
matematika oktatás,

Pí-nap: vész­hely­zet a mate­ma­ti­ka okta­tás­ban, de nincs min­den vesz­ve

A matematika oktatás sokaknak egy nehéz és érthetetlen dolog. A legtöbben nem is értjük és nem is tudjuk, miért tanuljuk a tantárgyat. Azonban érdekes adatokat közölt az Európai Bizottság.

Drá­ma­i­an rom­lik a diá­kok mate­ma­ti­kai tel­je­sít­mé­nye az Euró­pai Unió tag­ál­la­ma­i­ban – derül ki az Euró­pai Bizott­ság friss jelen­té­sé­ből. Esze­rint az alul­tel­je­sí­tők ará­nya rekord­ma­gas­ság­ba emel­ke­dett, míg a kivá­ló­an tel­je­sí­tők szá­ma csök­kent – írja az Edu­ca­ti­on and Train­ing Moni­tor 2024 című jelen­tés. A hely­zet külö­nö­sen aggasz­tó Magyar­or­szá­gon, ahol az elmúlt évek­ben szin­tén nőtt az alul­tel­je­sí­tők ará­nya, ami hosszú távon veszé­lyez­tet­he­ti az ország gaz­da­sá­gi ver­seny­ké­pes­sé­gét.

Ez a ten­den­cia foly­ta­tó­dott a közép­is­ko­lá­ban is, annyi különb­ség­gel, hogy ott egy pálya­kez­dő mate­ma­ti­ka tanárt kap­tunk, aki véle­mé­nyem sze­rint a taní­tás­sal csak sze­ret­te vol­na meg­bosszul­ni saját közép­is­ko­lás énjét ért bán­tal­ma­zá­so­kat. Ez a ten­den­cia tovább­ra is foly­ta­tó­dik, ugyan­is szá­mos szü­lő mesé­li el hason­ló élmé­nye­it gye­re­ke­i­vel kap­cso­lat­ban. Azon­ban ez eddig csak egy Magyar­or­szá­gi pél­da, de ezek sze­rint a mate­ma­ti­ka okta­tás más Euró­pai Uni­ós tag­ál­lam­ban is köhög.

Hir­de­tés

Mi is az a Pí-nap? A nem­zet­kö­zi π‑nap a mate­ma­ti­ka egyik leg­hí­re­sebb szá­má­nak, a π (pí) szám­nak az ünne­pe. A π‑napot 1988 óta már­ci­us 14-én ünnep­lik, mivel az azna­pi dátum (03.14.) szám­je­gyei két tize­des­je­gyig meg­egyez­nek a mate­ma­ti­kai π érté­ké­vel (3,14…). Ez alka­lom­ból egy­re szé­le­sebb kör­ben világ­szer­te külön­bö­ző ren­dez­vé­nyek­kel, vetél­ke­dők­kel és kon­fe­ren­ci­ák­kal ünnep­lik a napot. Így hát mikor is len­ne aktu­á­li­sabb egy mate­ma­ti­ká­ról szó­ló cikk, mint ma?

Egy­re több diák marad le

Négy év alatt 6,6 szá­za­lék­kal nőtt az Euró­pai Uni­ó­ban a mate­ma­ti­ká­ban alul­tel­je­sí­tők ará­nya a jelen­tés sze­rint. A leg­rosszab­bul tel­je­sí­tő orszá­gok között van Bul­gá­ria, Cip­rus, Romá­nia és Görög­or­szág – ezek­ben az álla­mok­ban az alul­tel­je­sí­tők ará­nya meg­ha­lad­ja a 45%-ot. Magyar­or­szág ugyan nincs a leg­rosszabb hely­zet­ben, de a tren­dek itt is ked­ve­zőt­le­nek: egy­re több diák küzd az alap­ve­tő mate­ma­ti­kai kész­sé­gek elsa­já­tí­tá­sá­val.

Mind­eköz­ben a leg­job­ban tel­je­sí­tő diá­kok ará­nya is csök­ken: a kivá­ló­an tel­je­sí­tők szá­ma 11%-ról 7,9%-ra esett vissza négy év alatt az Euró­pai Uni­ó­ban. Míg Hol­lan­dia és Észt­or­szág kiemel­ke­dik a tehet­sé­ges diá­kok ará­nyát tekint­ve, addig Magyar­or­szág a közép­me­zőny­ben stag­nál.

Miért veszé­lyes mind­ez hosszú távon?

A digi­tá­lis átál­lás és a mes­ter­sé­ges intel­li­gen­cia meg­je­le­né­se miatt egy­re nagyobb az igény a mate­ma­ti­kai kri­ti­kus gon­dol­ko­dás­mód­ra, ráadá­sul a STEM-terü­le­te­ken (ter­mé­szet­tu­do­mány, tech­no­ló­gia, mér­nö­ki tudo­má­nyok és mate­ma­ti­ka) egy­re nagyobb a mun­ka­erő­hi­ány. Így ha a jelen­le­gi tren­dek foly­ta­tód­nak, veszély­be kerül­het az Euró­pai Unió tech­no­ló­gi­ai ver­seny­ké­pes­sé­ge, és a gaz­da­sá­gi növe­ke­dés is las­sul­hat.

„Az isko­lai mate­ma­ti­ka­órán nem iga­zán derül ki a diá­kok­nak, hogy miért kell mate­ma­ti­kát tanul­ni­uk. Ha ez meg­vál­toz­na, akkor len­ne esély arra, hogy köze­lebb kerül­jön a mate­ma­ti­ka az embe­rek­hez.”

– osz­tot­ta meg tapasz­ta­la­ta­it Mosó­czi And­rás mate­ma­ti­ka­ta­nár. A mate­ma­ti­kai kész­sé­gek hiá­nya nem­csak az isko­la­pad­ban okoz prob­lé­mát, hanem az egész tár­sa­da­lom­ra kihat. 

Az ala­csony mate­ma­ti­kai kom­pe­ten­ci­ák a min­den­na­pi élet­ben is hát­rányt jelen­te­nek. Egy friss elem­zés sze­rint a pénz­ügyi tuda­tos­ság – pél­dá­ul a hite­lek kamat­költ­sé­ge­i­nek kiszá­mí­tá­sa vagy a ház­tar­tá­si költ­ség­ve­tés ter­ve­zé­se – szo­ros össze­füg­gés­ben áll a mate­ma­ti­kai kész­sé­gek­kel. A mateking.hu okta­tá­si plat­form készí­tői sze­rint a mate­ma­ti­kai gon­dol­ko­dás fej­lesz­té­se segí­ti a prob­lé­ma­meg­ol­dó képes­sé­get, ami min­den szak­má­ban ver­seny­előnyt jelent­het, legyen szó ügy­vé­dek­ről, köz­gaz­dá­szok­ról vagy mér­nö­kök­ről.

Miért ilyen mumus tan­tárgy a mate­ma­ti­ka és mit lehet ten­ni, hogy ez más­képp legyen?

Nin­cse­nek könnyű hely­zet­ben sem a diá­kok sem a taná­rok a mate­ma­ti­ka tanu­lá­sá­ban és taní­tá­sá­ban – ismer­te el a szak­ér­tő. 

„Míg a tör­té­ne­lem vagy a bio­ló­gia tanu­lá­sa­kor a gye­re­kek az osz­tály­ban nagy­já­ból azo­nos tem­pó­ban tud­nak halad­ni, addig a mate­ma­ti­ká­ban a diá­kok­nak gon­dol­kod­ni­uk kell, fel­ada­to­kat kell meg­ol­da­ni­uk, amit min­den­ki a saját tem­pó­já­ban végez. Éppen ezért a mate­ma­ti­ka tanár­nak lénye­gé­ben 10–15 rész­re kéne sza­kad­nia a matek­órán, hogy min­den diák elé­ge­dett legyen a tem­pó­val. Ráadá­sul a mate­ma­ti­ka egy nagyon abszt­rakt és elvont tárgy is. Ez az egyet­len olyan tan­tárgy, ahol olyan dol­go­kat tanul­nak a diá­kok, amik a való­ság­ban nem is létez­nek, hiszen már maguk a szá­mok is egy abszt­rak­ció, és a tör­tek, az egyen­le­tek, a hat­vá­nyo­zás mind mind abszt­rakt foga­lom. Ez egyéb­ként egy álta­lá­nos prob­lé­ma, ami miatt nem­csak Magyar­or­szá­gon, hanem az egész vilá­gon nehéz a mate­ma­ti­ka taní­tá­sa és tanu­lá­sa” 

– emel­te ki Mosó­czi And­rás, a mate­king e‑learning plat­form ala­pí­tó­ja.

matematika oktatás,
Kép for­rá­sa: mateking.hu

„Mi lehet a meg­ol­dás? Az egyik lehet­sé­ges válasz erre a prob­lé­má­ra a minél gya­kor­la­ti­a­sabb fel­ada­tok meg­je­le­né­se a mate­ma­ti­ka­órá­kon. Ez két­ség­te­le­nül egy ked­ve­ző irány, de azért nem sza­bad túl­tol­ni.” 

– fej­ti ki Mosó­czi And­rás. A cél az, hogy magát a mate­ma­ti­kai gon­dol­ko­dást és az algo­rit­mu­sok­ban való eliga­zo­dást tanít­suk meg a diá­kok­nak, nem pedig egy butí­tott mate­kot. Egy hason­lat­tal élve, ami­kor ver­se­ket taní­ta­nak az isko­lá­ban, azt sem azért teszik, hogy majd ami­kor állás­in­ter­jú­ra megyünk, akkor elsza­val­juk – hacsak vala­ki nem szí­nész lesz. Azért tanu­lunk ver­se­ket, hogy ezzel fej­lesszük a memó­ri­án­kat, a szó­kin­csün­ket, a nyel­vi érzé­kün­ket és köze­lebb kerül­jük az iro­da­lom­hoz. Ugyan­ez a hely­zet a matek­fel­ada­tok­kal. Csak ott a prob­lé­ma­meg­ol­dó képes­sé­günk, az algo­rit­mi­kus gon­dol­ko­dá­sunk, a sémák fel­is­me­ré­se és az abszt­rak­ci­ós kész­sé­günk fej­lő­dik. Egy­sze­rűb­ben fogal­maz­va oko­sab­bak leszünk. Mosó­czi And­rás hoz­zá­tet­te: 

„A mate­ma­ti­ká­nak van­nak szá­raz részei, ami­kor meg kell tanul­nunk azo­kat az algo­rit­mu­so­kat, amik­kel aztán már izgal­ma­sabb és szí­ne­sebb prob­lé­má­kat is képe­sek vagyunk meg­ol­da­ni. Az álta­lam kép­vi­selt okta­tá­si mód­szer egyik tit­ka az, hogy a szá­raz algo­rit­mu­so­kat ele­ve izgal­ma­san és nagyon szem­lé­le­tes pél­dák­kal mutat­juk be a diá­kok­nak. Ezért is ekko­ra siker­tör­té­net az álta­lam veze­tett okta­tá­si plat­form, amely negyed­mil­lió fel­hasz­ná­ló mel­lett már 700-nál is több hazai isko­lá­ban került be 2024/25-ös tan­év­től az isko­lai mate­ma­ti­ka­órák­ra. Jelen­leg is folya­ma­tos az isko­lák csat­la­ko­zá­sa, és azt vár­juk, hogy egy olyan segít­sé­get tudunk adni a hazai mate­ma­ti­ka­ok­ta­tás­nak, ami­től szem­mel lát­ha­tó vál­to­zá­sok kez­dőd­nek majd el. Fon­tos­nak tar­tom a tabuk dön­tö­ge­té­sét a mate­ma­ti­ka­ok­ta­tás terén, ugyan­is azt hiszem csak így lehet való­di for­du­la­tot elér­ni. Hiszek ben­ne, hogy a jelen­le­gi mate­ma­ti­ka tan­anyag bőven meg­ta­nít­ha­tó a jelen­le­gi­nél sok­kal kisebb erő­fe­szí­tés­sel és a jelen­le­gi­nél sok­kal több diák szá­má­ra. Úgy lát­juk, hogy ebben a vál­to­zás­ban a mate­ma­ti­ka­ta­ná­rok is part­ne­rek, ezt mutat­ja az is, hogy rend­kí­vül nyi­tot­tak a műkö­dő új meg­ol­dá­sok­ra. Az álta­lunk fej­lesz­tett mateking.hu okta­tá­si plat­for­mot már több mint 3450-en hasz­nál­ják az isko­lai okta­tás­ban. 

Miért kell tanul­nunk mate­ma­ti­kát?

Két fő oka van annak, ami­ért nagyon fon­tos mate­ma­ti­kát tanul­nunk. Az egyik ok, hogy a mate­ma­ti­ka olyan, mint egy men­tá­lis edzés, amely segít fej­lesz­te­ni a logi­kus gon­dol­ko­dást és a prob­lé­ma­meg­ol­dó kész­sé­get. Aho­gyan a test­moz­gás az izma­in­kat erő­sí­ti, a mate­ma­ti­ka az agyun­kat edzi. És aho­gyan a moz­gás segít a beteg­sé­gek meg­elő­zé­sé­ben a jobb köz­ér­zet kiala­ku­lá­sá­ban és még sok-sok dolog­ban, úgy a mate­ma­ti­ka a men­tá­lis álla­po­tunk fej­lő­dé­sé­ben ját­szik hatal­mas sze­re­pet.

Egy hason­lat­tal élve, ami­kor a kis­gye­re­kek ját­sza­nak az épí­tő­koc­kák­kal, tor­nyo­kat és vára­kat épí­te­nek, mond­hat­nánk, hogy az egész­nek sem­mi értel­me, hiszen aztán úgy­is elpa­kol­juk a koc­ká­kat. Akkor minek épí­tet­te föl a tor­nyot? Ugyan­ez a hely­zet a matek­órán, ami­kor meg­ol­dunk egy egyen­le­tet, vagy kiszá­mol­juk egy gúla tér­fo­ga­tát. Sem­mi értel­me. A haszon ott jelent­ke­zik, hogy miköz­ben ezt a dol­got csi­nál­juk, kifej­lő­dik ben­nünk vala­mi. 

Aho­gyan az épí­tő­koc­ka fej­lesz­ti a gye­re­kek kéz­ügyes­sé­gét kre­a­ti­vi­tá­sát, úgy a mate­ma­ti­kai fel­ada­tok meg­ol­dá­sa is fej­leszt vala­mit. Ha rosszul tanít­juk a mate­ma­ti­kát, akkor a diá­kok szo­ron­gá­sát fej­lesz­ti. De ha jól tanít­juk, akkor a kre­a­ti­vi­tá­su­kat, a prob­lé­ma­meg­ol­dó-képes­sé­gü­ket, adott eset­ben pedig a mono­tó­ni­a­tű­ré­sü­ket. Mind­ezen képes­sé­gek később a min­den­na­pi élet­ben és a mun­ká­ban is elen­ged­he­tet­le­nül fon­to­sak lesz­nek. 

Hir­de­tés

„De van egy másik oka is annak, hogy miért tanu­lunk mate­ma­ti­kát. A mate­ma­ti­ka az összes tudo­mány alap­nyel­ve, ezen a nyel­ven beszél­nek egy­más­sal a köz­gaz­dá­szok, a tudó­sok, a kuta­tók, a bio­ló­gu­sok, a vegyé­szek. Ha ezt nem tanul­juk meg, akkor anal­fa­bé­ták leszünk a reál terü­le­te­ken, és így azok a diá­kok, akik reál pályán ter­ve­zik a jövő­jü­ket behoz­ha­tat­lan hát­rány­ba kerül­nek azzal, ha a mate­ma­ti­kai képes­sé­ge­i­ket csak később kez­de­nék el fej­lesz­te­ni.

– össze­gez­te Mosó­czi And­rás a mateking.hu okta­tá­si plat­form ala­pí­tó­ja és szak­mai veze­tő­je.

Kiemelt kép for­rá­sa: mateking.hu

Facebook
Email
WhatsApp
Telegram
LinkedIn
Threads
Próbáld ki a nyár és az ősz határán ezt a tökéletes szilvás–rozmaringos csirke receptet! Egészséges, szezonális és könnyen elkészíthető fogás, amely garantáltan elvarázsolja a családot és a barátokat.
A tavalyi nagy siker után idén érkezik a II. Lóbarát Fesztivál, ahol izgalmas témákkal és programokkal várják az érdeklődőket. A témában a szervezőt, dr. Tornyi Katalint kérdeztük.
Európai kutatás készült arról, milyen hatással van a munkaruha a dolgozók teljesítményére.
Az őszi fluktuáció nem törvényszerű. A fluktuáció megelőzése tudatos vezetői döntés kérdése – mutatjuk, hogyan tartsd meg legjobb embereidet!
Megérkezett az IKEA karácsonyi kollekciója! Gustaf Westman játékos és színes dizájnja új szintre emeli az ünnepi hangulatot.
Sarki fény, afrikai szafari, Camino és még sok más – 10 életre szóló utazás, amit mindenkinek érdemes legalább egyszer átélni.
Hirdetés
Mindegy, mit csinálsz – jönnek a kommentelő trollok. A közösségi média hangos, a józan hangok halkak. Látlelet 2025-ből, a képernyő mögül.
Majka új vetélkedője, a Tizenkét okos ember meglepetésekkel teli: a műsorvezetőnek egyik játékosa finoman odaszúrt egy téves megjegyzés után. Vajon Majka tényleg szakmát váltana?
Egy nap, amikor a tudatosság nem csupán szlogen, hanem a bőrödön érzed. A Tudatos Nők Napja Circle idén először hozta össze a nőket a Kimpton Hotel báltermében.
A 2026-os munkaidő naptár tartalmazza a munkaszüneti napokat, ledolgozós szombatokat és hosszú hétvégéket. Tudj meg mindent a pihenőnapokról és tervezd előre a szabadságodat!
A Caffè Vergnano kutatás szerint a magyarok 86%-a naponta kávézik. Fedezd fel, hogyan teremthet a csésze valódi énidőt és mindfulness-t.
Hűvös időben Varsó különleges hangulatot kínál: karácsonyi vásárok, fénykert, modern kilátók és történelmi séták teszik változatossá a programot.
Hirdetés