Tisza Kata saját irodalomterápiás könyvei sorozatában, a most megjelent Kékre szeretni című feldolgozásregény, a negyedik, lezáró kötet. Mindegyikben ugyanazt a témát járja körül, az érzelmi bántalmazást, de más és más megközelítésben. – A Kultúrfelelős könyvajánlója.
A tavaszi karantén időszaka alatt íródott kötet a Scolar Kiadó gondozásában immár kapható a kereskedelmi forgalomban. Bemutatója a MOMkultban volt, ahol Tisza Kata Consulting rajongótáborának kemény magja gyűlt össze az egészségügyi szabályok szigorú betartása mellett. Ennek következtében a dedikálás és személyes beszélgetések is elmaradtak a program végén. A szerzővel Babarczy Eszter publicista beszélgetett, előtte pedig Frenk játszott el néhányat saját dalaiból egy szál gitáron, amit hallgatva olyan érzése volt az embernek, mintha azok egyenesen ide, ehhez a kötethez íródtak volna: szövegei szabályosan előrevetítették vagy kiegészítették a regény témáját.
A mű két főszereplője ugyanannak a párkapcsolatnak a két oldalán áll. Belső monológjaikon keresztül, valamint a férfi és a nő terápiás üléseinek bemutatása segítségével vizsgálja a kötet, hogy vajon meghaladható‑e a sérült kötődésmintázat, aminek következtében összetévesztjük a szeretetet a bántalmazással. A szerző saját élettapasztalatából, illetve coach praxisában előforduló történetekből merítette azokat a tipikus motívumokat, amelyeken keresztül bemutatja a kapcsolaton belüli bántalmazás és játszmázás természetrajzát. Tisza Kata a bemutatón elmagyarázta ezeknek a játszmáknak a kialakulását, amelynek eredete általában a gyermekkorban keresendő, valamilyen átélt traumára, vagy hiányállapotra vezethető vissza és az így keletkezett ún. anyaseb, illetve apaseb az, amivel mondhatni mindenki rendelkezik valamilyen formában. Mindennek következtében a traumát felnőtt életünkben addig ismételjük, míg meg nem tudjuk haladni. Ezek kötődési problémákként jelentkeznek, személyiség típus kérdése, hogy bántalmazó, vagy bántalmazott szerepében találjuk magunkat, illetve egy személy lehet mindkettő egyszerre, a különböző viszonyaiban, hiszen a határok elmosódhatnak. A seb az sajnos nem tűnik el, legfeljebb meghaladható abban az esetben, ha az egyén hajlandó lemenni, leásni a mélybe, és feltárni a tudattalan működésének okait.
„Az én szívem már törhetetlen
Frenk: Reggel c. dalszövege
De ma éjjel is szerettem és gyűlöltem
Ma az álmom színe kék lesz
Egy telefonszám a gyűrött zakóm zsebében,
Hazabandukolok reggel,
Az árnyékom és én
De csak az árnyékom maradÚgyis a legvégén” – Frenk: Reggel
A regény célzottan bemutatja ugyanannak a viszonynak a férfi oldalát is, amit a szerző olvasói, kritikusai sokszor hiányolnak tőle, szemére vetve a női nézőpontot. A bántalmazás azonban nem ismer nemet, emberi viszonyokról van szó, bár statisztikailag a férfiak vannak többször a bántalmazó szerepében, ami a maszkulin berendezkedésű társadalmunk miatt van így. Tisza Kata szerette volna a terápiás folyamatot is bemutatni a regényben, amely saját bevallása szerint a legsötétebb és legmélyebb a „sorozat” négy kötete közül. A terápia sikeressége a terapeután, és az abban résztvevőn is nagyban múlik, van, hogy nem vezet eredményre, például, ha valaki csak kamuból, időtöltésből jár el rá. A regény értelmező keretrendszere segítségével akár saját élettörténetünk feldolgozásához is támpontokat adhat. A nehéz, katartikus feldolgozási folyamat végén eljutunk egy szabad, önálló és önszeretetre képes ember új identitásához.
„Örülök, hogy megint élek
Frenk: Egyedül az állmoáson c. dalszövege
Kiszabadult szenvedélyek
És a vonat ablakábanLátom régi önmagam”
A szerzővel legközelebb a Margó Irodalmi Fesztivál és Könyvvásáron lehet találkozni, a Várkert Bazárban október 18-án vasárnap este öttől, ahol új kötetéből lesz felolvasás, illetve zenés színház is az Anna & the Barbies tagjainak közreműködésével. A könyv a helyszínen kedvezményes áron megvásárolható lesz.
Kép forrása: Scolar kiadó
