Drámaian romlik a diákok matematikai teljesítménye az Európai Unió tagállamaiban – derül ki az Európai Bizottság friss jelentéséből. Eszerint az alulteljesítők aránya rekordmagasságba emelkedett, míg a kiválóan teljesítők száma csökkent – írja az Education and Training Monitor 2024 című jelentés. A helyzet különösen aggasztó Magyarországon, ahol az elmúlt években szintén nőtt az alulteljesítők aránya, ami hosszú távon veszélyeztetheti az ország gazdasági versenyképességét.
Visszaemlékezve az én matematika oktatásomra mindez nem is csoda. Általános iskola felső tagozatában a négy év alatt négy külön matematika tanárom volt, akik lehet, hogy gyorsan tudtak számolni és értették a matematika alapjait, azonban oktatni és magyarázni egyáltalán nem tudtak.
Ez a tendencia folytatódott a középiskolában is, annyi különbséggel, hogy ott egy pályakezdő matematika tanárt kaptunk, aki véleményem szerint a tanítással csak szerette volna megbosszulni saját középiskolás énjét ért bántalmazásokat. Ez a tendencia továbbra is folytatódik, ugyanis számos szülő meséli el hasonló élményeit gyerekeivel kapcsolatban. Azonban ez eddig csak egy Magyarországi példa, de ezek szerint a matematika oktatás más Európai Uniós tagállamban is köhög.
Mi is az a Pí-nap? A nemzetközi π‑nap a matematika egyik leghíresebb számának, a π (pí) számnak az ünnepe. A π‑napot 1988 óta március 14-én ünneplik, mivel az aznapi dátum (03.14.) számjegyei két tizedesjegyig megegyeznek a matematikai π értékével (3,14…). Ez alkalomból egyre szélesebb körben világszerte különböző rendezvényekkel, vetélkedőkkel és konferenciákkal ünneplik a napot. Így hát mikor is lenne aktuálisabb egy matematikáról szóló cikk, mint ma?
Egyre több diák marad le
Négy év alatt 6,6 százalékkal nőtt az Európai Unióban a matematikában alulteljesítők aránya a jelentés szerint. A legrosszabbul teljesítő országok között van Bulgária, Ciprus, Románia és Görögország – ezekben az államokban az alulteljesítők aránya meghaladja a 45%-ot. Magyarország ugyan nincs a legrosszabb helyzetben, de a trendek itt is kedvezőtlenek: egyre több diák küzd az alapvető matematikai készségek elsajátításával.
Mindeközben a legjobban teljesítő diákok aránya is csökken: a kiválóan teljesítők száma 11%-ról 7,9%-ra esett vissza négy év alatt az Európai Unióban. Míg Hollandia és Észtország kiemelkedik a tehetséges diákok arányát tekintve, addig Magyarország a középmezőnyben stagnál.
Miért veszélyes mindez hosszú távon?
A digitális átállás és a mesterséges intelligencia megjelenése miatt egyre nagyobb az igény a matematikai kritikus gondolkodásmódra, ráadásul a STEM-területeken (természettudomány, technológia, mérnöki tudományok és matematika) egyre nagyobb a munkaerőhiány. Így ha a jelenlegi trendek folytatódnak, veszélybe kerülhet az Európai Unió technológiai versenyképessége, és a gazdasági növekedés is lassulhat.
„Az iskolai matematikaórán nem igazán derül ki a diákoknak, hogy miért kell matematikát tanulniuk. Ha ez megváltozna, akkor lenne esély arra, hogy közelebb kerüljön a matematika az emberekhez.”
– osztotta meg tapasztalatait Mosóczi András matematikatanár. A matematikai készségek hiánya nemcsak az iskolapadban okoz problémát, hanem az egész társadalomra kihat.
Az alacsony matematikai kompetenciák a mindennapi életben is hátrányt jelentenek. Egy friss elemzés szerint a pénzügyi tudatosság – például a hitelek kamatköltségeinek kiszámítása vagy a háztartási költségvetés tervezése – szoros összefüggésben áll a matematikai készségekkel. A mateking.hu oktatási platform készítői szerint a matematikai gondolkodás fejlesztése segíti a problémamegoldó képességet, ami minden szakmában versenyelőnyt jelenthet, legyen szó ügyvédekről, közgazdászokról vagy mérnökökről.
Miért ilyen mumus tantárgy a matematika és mit lehet tenni, hogy ez másképp legyen?
Nincsenek könnyű helyzetben sem a diákok sem a tanárok a matematika tanulásában és tanításában – ismerte el a szakértő.
„Míg a történelem vagy a biológia tanulásakor a gyerekek az osztályban nagyjából azonos tempóban tudnak haladni, addig a matematikában a diákoknak gondolkodniuk kell, feladatokat kell megoldaniuk, amit mindenki a saját tempójában végez. Éppen ezért a matematika tanárnak lényegében 10–15 részre kéne szakadnia a matekórán, hogy minden diák elégedett legyen a tempóval. Ráadásul a matematika egy nagyon absztrakt és elvont tárgy is. Ez az egyetlen olyan tantárgy, ahol olyan dolgokat tanulnak a diákok, amik a valóságban nem is léteznek, hiszen már maguk a számok is egy absztrakció, és a törtek, az egyenletek, a hatványozás mind mind absztrakt fogalom. Ez egyébként egy általános probléma, ami miatt nemcsak Magyarországon, hanem az egész világon nehéz a matematika tanítása és tanulása”
– emelte ki Mosóczi András, a mateking e‑learning platform alapítója.
„Mi lehet a megoldás? Az egyik lehetséges válasz erre a problémára a minél gyakorlatiasabb feladatok megjelenése a matematikaórákon. Ez kétségtelenül egy kedvező irány, de azért nem szabad túltolni.”
– fejti ki Mosóczi András. A cél az, hogy magát a matematikai gondolkodást és az algoritmusokban való eligazodást tanítsuk meg a diákoknak, nem pedig egy butított matekot. Egy hasonlattal élve, amikor verseket tanítanak az iskolában, azt sem azért teszik, hogy majd amikor állásinterjúra megyünk, akkor elszavaljuk – hacsak valaki nem színész lesz. Azért tanulunk verseket, hogy ezzel fejlesszük a memóriánkat, a szókincsünket, a nyelvi érzékünket és közelebb kerüljük az irodalomhoz. Ugyanez a helyzet a matekfeladatokkal. Csak ott a problémamegoldó képességünk, az algoritmikus gondolkodásunk, a sémák felismerése és az absztrakciós készségünk fejlődik. Egyszerűbben fogalmazva okosabbak leszünk. Mosóczi András hozzátette:
„A matematikának vannak száraz részei, amikor meg kell tanulnunk azokat az algoritmusokat, amikkel aztán már izgalmasabb és színesebb problémákat is képesek vagyunk megoldani. Az általam képviselt oktatási módszer egyik titka az, hogy a száraz algoritmusokat eleve izgalmasan és nagyon szemléletes példákkal mutatjuk be a diákoknak. Ezért is ekkora sikertörténet az általam vezetett oktatási platform, amely negyedmillió felhasználó mellett már 700-nál is több hazai iskolában került be 2024/25-ös tanévtől az iskolai matematikaórákra. Jelenleg is folyamatos az iskolák csatlakozása, és azt várjuk, hogy egy olyan segítséget tudunk adni a hazai matematikaoktatásnak, amitől szemmel látható változások kezdődnek majd el. Fontosnak tartom a tabuk döntögetését a matematikaoktatás terén, ugyanis azt hiszem csak így lehet valódi fordulatot elérni. Hiszek benne, hogy a jelenlegi matematika tananyag bőven megtanítható a jelenleginél sokkal kisebb erőfeszítéssel és a jelenleginél sokkal több diák számára. Úgy látjuk, hogy ebben a változásban a matematikatanárok is partnerek, ezt mutatja az is, hogy rendkívül nyitottak a működő új megoldásokra. Az általunk fejlesztett mateking.hu oktatási platformot már több mint 3450-en használják az iskolai oktatásban.
Miért kell tanulnunk matematikát?
Két fő oka van annak, amiért nagyon fontos matematikát tanulnunk. Az egyik ok, hogy a matematika olyan, mint egy mentális edzés, amely segít fejleszteni a logikus gondolkodást és a problémamegoldó készséget. Ahogyan a testmozgás az izmainkat erősíti, a matematika az agyunkat edzi. És ahogyan a mozgás segít a betegségek megelőzésében a jobb közérzet kialakulásában és még sok-sok dologban, úgy a matematika a mentális állapotunk fejlődésében játszik hatalmas szerepet.
Egy hasonlattal élve, amikor a kisgyerekek játszanak az építőkockákkal, tornyokat és várakat építenek, mondhatnánk, hogy az egésznek semmi értelme, hiszen aztán úgyis elpakoljuk a kockákat. Akkor minek építette föl a tornyot? Ugyanez a helyzet a matekórán, amikor megoldunk egy egyenletet, vagy kiszámoljuk egy gúla térfogatát. Semmi értelme. A haszon ott jelentkezik, hogy miközben ezt a dolgot csináljuk, kifejlődik bennünk valami.
Ahogyan az építőkocka fejleszti a gyerekek kézügyességét kreativitását, úgy a matematikai feladatok megoldása is fejleszt valamit. Ha rosszul tanítjuk a matematikát, akkor a diákok szorongását fejleszti. De ha jól tanítjuk, akkor a kreativitásukat, a problémamegoldó-képességüket, adott esetben pedig a monotóniatűrésüket. Mindezen képességek később a mindennapi életben és a munkában is elengedhetetlenül fontosak lesznek.
„De van egy másik oka is annak, hogy miért tanulunk matematikát. A matematika az összes tudomány alapnyelve, ezen a nyelven beszélnek egymással a közgazdászok, a tudósok, a kutatók, a biológusok, a vegyészek. Ha ezt nem tanuljuk meg, akkor analfabéták leszünk a reál területeken, és így azok a diákok, akik reál pályán tervezik a jövőjüket behozhatatlan hátrányba kerülnek azzal, ha a matematikai képességeiket csak később kezdenék el fejleszteni.”
– összegezte Mosóczi András a mateking.hu oktatási platform alapítója és szakmai vezetője.
Kiemelt kép forrása: mateking.hu
