A tik­kasz­tó hőség­ben, nya­ra­lás köz­ben, külö­nö­sen ellen­áll­ha­tat­la­nok sokak szá­má­ra a szén­sa­vas, cuk­ros üdí­tők, a fagyi és más édes­sé­gek. A lazu­lás miatt az embe­rek haj­la­mo­sak meg­fe­led­kez­ni a rend­sze­res fog­mo­sás­ról, pedig ilyen­kor még nagyobb a bak­té­ri­um­ter­he­lés. Az ősz ezután gyak­ran indul a fog­or­vo­si szék­ben. A fog­or­vos arra figyel­mez­tet, hogy az elszí­ne­ző­dé­sek akár már pár héten belül meg­je­len­het­nek, a fog­szu­va­so­dás ugyan las­sabb folya­mat, de 2–3 hóna­pon belül elin­dul­hat.

A nyá­ri hóna­pok külö­nö­sen meg­ter­he­lő­ek a száj egész­sé­gé­re, ezért rend­kí­vül fon­tos a tuda­tos­ság és a meg­elő­zés. Dr. Der­gez Márk, a Min­dent­Ment Fogá­sza­ti Ren­de­lő­há­ló­zat veze­tő szak­or­vo­sa sze­rint a leg­több prob­lé­mát az okoz­za, hogy a kóla, az üdí­tők, nem­csak cukor­ral telí­tet­tek, hanem jelen­tős sav­tar­ta­lom­mal is ren­del­kez­nek, ami köz­vet­le­nül támad­ja a fog­zo­mán­cot.

„A száj­ban élő bak­té­ri­u­mok a cuk­rot sav­vá ala­kít­ják, így a zománc a száj­üreg felől (kívül­ről) káro­so­dik a bak­té­ri­u­mok által oko­zott sav­ha­tás miatt. A fagy­lalt, jég­ká­sa és gyü­mölcs­jog­hurt szin­tén prob­lé­más lehet, külö­nö­sen, ha nap­köz­ben, étke­zé­sek között fogyaszt­juk őket. A gya­ko­ri nas­so­lás miatt a száj pH-érté­ke tar­tó­san savas marad, így a nyál­nak nincs ide­je hely­re­ál­lí­ta­ni az egyen­súlyt, ami egye­nes út a fog­szu­va­so­dás­hoz” – magya­ráz­ta a szak­ér­tő.

A fesz­ti­vá­lok sem kímé­lik a foga­kat 

A sötét ita­lok (kóla, feke­te tea, kávé) és a piros bogyós gyü­möl­csök gyak­ran hagy­nak elszí­ne­ző­dé­se­ket a foga­kon, külö­nö­sen hiá­nyos száj­hi­gi­é­nia ese­tén. A szu­va­so­dás kiala­ku­lá­sa las­sabb folya­mat, de nem rit­ka, hogy egy három hóna­pos nyá­ri idő­szak végé­re több kez­dő­dő lyuk is meg­je­le­nik, főleg a hát­só őrlő­fo­gak között.

A leg­na­gyobb kihí­vást azok­nál lát­juk, akik nyá­ron sokat utaz­nak, fesz­ti­vá­loz­nak, sza­bad­té­ri prog­ra­mo­kon vesz­nek részt. Ilyen­kor gyak­ran elma­rad a száj­ápo­lás, az embe­rek túl fárad­tak a rend­sze­res fog­mo­sás­hoz, ami súlyos követ­kez­mé­nyek­kel jár­hat.

- figyel­mez­tet a szak­ér­tő. Érde­kes tény, hogy egy sze­let tej­cso­ko­lá­dé – ha nem kara­mel­lás vagy raga­dós – kevés­bé ártal­mas, mint egy doboz kóla.

A cso­ko­lá­dé gyor­sab­ban kiürül a száj­üreg­ből, és a nyál is könnyeb­ben lemos­sa a marad­vá­nyo­kat, míg a savas üdí­tők per­ce­kig folya­ma­to­san old­ják a zomán­cot.

– figyel­mez­tet Dr. Der­gez Márk. Sokan téve­sen azt hiszik, hogy a ter­mé­sze­tes gyü­mölcs­cu­kor ártal­mat­lan, pedig a fruk­tóz ugyan­úgy fer­men­tá­ló­dik a száj­ban, mint a kris­tály­cu­kor, külö­nö­sen gya­ko­ri nas­so­lás ese­tén. Nem min­den­ki tud­ja, de étke­zés után nem min­dig aján­lott azon­nal fogat mos­ni – külö­nö­sen savas ital vagy édes­ség után.

Leg­alább fél órát érde­mes vár­ni, mert a savas hatás fel­pu­hít­ja a zomán­cot. Ha ekkor dör­zsöl­ni kezd­jük, való­já­ban kárt tehe­tünk ben­ne.

– hív­ta fel a figyel­met a fog­or­vos. A nyá­ri hőség nem­csak az izza­dást fokoz­za, hanem kiszá­rít­hat­ja a száj­üre­get is, külö­nö­sen alko­ho­los vagy kof­fe­in­tar­tal­mú ita­lok fogyasz­tá­sa ese­tén. A nyál az egyik leg­fon­to­sabb ter­mé­sze­tes védő­fak­to­runk: sem­le­ge­sí­ti a sava­kat, lemos min­den mara­dé­kot, és vissza­pó­tol­ja az ásvá­nyi anya­go­kat. Ha ez a védel­mi vonal gyen­gül, sok­kal sérü­lé­ke­nyeb­bé válik a zománc!

A hideg­ér­zé­keny­ség nyá­ron külö­nö­sen gya­ko­ri prob­lé­ma, amit sokan fagyi­zás­kor tapasz­tal­nak. A szak­em­ber sze­rint a jelen­ség hát­te­ré­ben leg­gyak­rab­ban íny­vissza­hú­zó­dás, zománc­ko­pás vagy akár kez­dő­dő nya­ki szu­va­so­dás áll­hat. Ha fagyi­evé­se­kor szú­ró fáj­dal­mat érzünk, az nem csak kel­le­met­len – az már egy figyel­mez­te­tő jel. Ilyen­kor érde­mes érzé­keny­ség­csök­ken­tő fog­kré­met hasz­nál­ni, és idő­ben fog­or­vos­hoz for­dul­ni!

Fog­or­vos: a nyá­ri száj­hi­gi­é­ni­á­ban is segít a modern tech­no­ló­gia

A fog­fe­hé­rí­tő fog­kré­mek jel­lem­ző­en csak a fel­szí­ni elszí­ne­ző­dé­se­ket hal­vá­nyít­ják, a fog ter­mé­sze­tes szí­nét mélyeb­ben nem vál­toz­tat­ják meg. A kulcs az egyen­súly és a rend­sze­res­ség.

A tuda­tos nyá­ri száj­ápo­lás nem lehe­tet­len fel­adat, nem kell lemon­da­ni min­den nyá­ri finom­ság­ról, de érde­mes az étke­zé­sek­hez köt­ni a nas­so­lást. Ha nincs kéz­nél fog­ke­fe, a víz­öb­lí­tés és a cukor­men­tes rágó is segít­het hely­re­ál­lí­ta­ni a pH-érté­ket.

– java­sol­ja a szak­em­ber. Az olyan inno­va­tív esz­kö­zök, mint pél­dá­ul az Ocle­an elekt­ro­mos, szóni­kus fog­ke­féi, kulcs­sze­re­pet ját­sza­nak a nyá­ri élve­ze­tek nyo­ma­i­nak eltá­vo­lí­tá­sá­ban. „Sokan nem is tud­ják, mek­ko­ra különb­sé­get jelent egy jól kivá­lasz­tott szóni­kus fog­ke­fe a hagyo­má­nyos meg­ol­dá­sok­hoz képest” – hang­sú­lyoz­za Dr. Der­gez Márk.

Fel­mé­ré­sek sze­rint Magyar­or­szá­gon a lakos­ság 60–70%-a még min­dig manu­á­lis fog­ke­fét hasz­nál, ennek egyik oka vél­he­tő­en a meg­szo­kás. Pedig egy manu­á­lis fog­ke­fé­vel egy perc alatt nagy­já­ból csak 300–600 tisz­tí­tó moz­du­lat végez­he­tő, míg egy szóni­kus fog­ke­fe akár 84.000‑t is képes gene­rál­ni ugyan­ezen idő alatt. A különb­ség nem­csak a moz­du­la­tok szá­má­ban, hanem azok haté­kony­sá­gá­ban is meg­mu­tat­ko­zik. A szóni­kus tech­no­ló­gia mik­ro­r­ez­gé­sei segí­tik a fog­krém és a nyál keve­re­dé­sét, így a tisz­tí­tó hatás a fog­kö­zök­be és az íny­vo­nal alá is elér. A per­cen­kén­ti akár 40 ezer rez­gés haté­ko­nyan eltá­vo­lít­ja a lepe­dé­ket és az elszí­ne­ző­dé­se­ket a nehe­zen elér­he­tő helyek­ről is. A beépí­tett nyo­más­ér­zé­ke­lő segít elke­rül­ni a túl­zott dör­zsö­lést, így nem káro­sít­ja a fog­fel­színt.

Az iga­zán lel­ki­is­me­re­tes nya­ra­lók­nak érde­mes mini uta­zó­ke­fét vagy egy zseb­ben is elfé­rő fog­köz­tisz­tí­tót is maguk­kal vin­ni­ük. De a komp­lex száj­ápo­lás része a fog­se­lyem, a nyelv­tisz­tí­tás és a száj­zu­hany is, külö­nö­sen a fog­sza­bály­zót vise­lők­nek, implan­tá­tum­mal ren­del­ke­ző páci­en­sek­nek.

_{Kiemelt kép for­rá­sa: Can­va — Getty Ima­ges Sig­na­tu­re geren­me}