Az év utolsó hónapjai különleges atmoszférát hoznak magukkal, tele hagyományokkal, emlékekkel és szokásokkal, amelyek generációkon átívelően formálták kultúránkat. Az október végén kezdődő időszak nem csupán a hűvös őszi estékről és a természet csodás átalakulásáról szól, hanem három jelentős ünnep is összefonódik ezzel az időszakkal: a halloween, a mindenszentek és a halottak napja. E három ünnep mindegyike a halálhoz és az emlékezéshez kapcsolódik, mégis egyedi történeteik, szokásaik és jelentéseik miatt eltérnek egymástól. Edelényi Karola írása.
Az egyik az ókori kelta Samhain ünnepéből ered és mára a félelmetes vagy éppen szórakoztató jelmezek, édességgyűjtés és szórakozás szimbólumává vált, addig ezzel szemben a másik kettő a katolikus hagyományokból ered, és mélyebb spirituális és kulturális jelentőséggel bírnak.
Az tapasztalom, hogy rengeteg olyan “nagymagyar” van, akik ragaszkodnak hozzá, hogy Magyarországon nincs halloween csak mindenszentek és halottak napja van. Azonban ez egy hatalmas tévedés.
Nem célom senkit meggyőzni, hogy a Föld nem lapos, és a derékszögtagadók kifinomult gondolkozását sem szeretném megváltoztatni, csupán tisztázni szeretném azokat a félreértéseket, amik ezeket az ünnepeket érik.
A három ünnep különböző, de számos hasonlóság van közöttük. Ideértve az ünnepek eredetét, hagyományait és a különféle kultúrákban betöltött szerepüket. Különösen érdekes megfigyelni, hogy a három ünnep hogyan tükrözi az emberi élet egyik legmélyebb és leguniverzálisabb tapasztalatát: a halálhoz való viszonyulást. Az emlékezés, a tisztelet és a szórakozás hármas összhangja ezeken a napokon újra és újra megjelenik, megmutatva, hogy bár az élet véges, az emlékek örökké élnek.
Halloween — október 31.
Eredetileg Samhain ünnepre vezethető vissza, amely a nyár végét és a tél kezdetét jelölte. A kelták úgy vélték, hogy ezen az éjszakán a határvonal a világok között elmosódik, és az elhunytak lelkei visszatérnek a földre. A kelták hite szerint október 31-én este a holtak szellemei visszatérnek, és mivel beköltözhetnek az élőkbe, az élők félelmükben különféle álcázó maskarákat öltöttek, mert ezzel akarták becsapni és összezavarni a holtak szellemeit. Amerikában az 1900-as évek elejétől vált egyre népszerűbbé, majd az egyik legkedveltebb ünneppé. A modern ünnep sok elemet megőrzött a kelta hagyományból, például a töklámpások készítését, amelyeket a kelták „jack‑o’-lantern”-nek hívtak.
A töklámpások készítése is egy kelta hagyomány, miszerint a belsejét kivágták, majd egy gyertyát helyeztek a közepébe, hogy elriasszák a rossz szellemeket.
Sokan csak Amerikai ünnepként tartják számon, ahol mindezt hatalmas bulik, jelmezes felvonulások és édességgyűjtés (trick-or-treating) jellemzi. Napjainkban az ünnephez kapcsolódó hagyományok közé tartozik a házak díszítése félelmetes motívumokkal, mint például denevérek, szellemek és boszorkányok. A Halloween során sokan beöltöznek különféle karaktereknek, a klasszikus horrorfilmek szereplőinek vagy éppen a popkulturális ikonnak. Jó belátom. Ennek nem túl sok köze van az eredeti hagyományhoz. Azonban szerintem így szép egy régi hagyomány, hogy képes alkalmazkodni a modern világhoz.
Mindenszentek — november 1.
A mindenszentek eredetileg a keresztények ünnepe volt, és az üdvözült lelkek valamint a mártírok emléknapja. Az ünnep 741-ben, III. Gergely pápa idején jelent meg először a megemlékezés napjaként. Jámbor Lajos frank császár 835-ben IV. Gergely pápa engedélyével már hivatalosan is elismerte az új ünnepet. A hagyomány szerint egyetemes ünneppé IV. Gergely pápa tette. A katolikus és az ortodox keresztény egyházak ünnepe Magyarországon 2000-től piros betűs munkaszüneti nap.
Magyarországon ez a nap szolgál hagyományosan a temetők látogatására és gyertyagyújtásra. Még akkor is, ha november 2‑a egy fokkal logikusabbnak tűnne az erre a fajta megemlékezésre.
Halottak napja — november 2.
A halottak napja keresztény ünnep az elhunyt, de az üdvösséget még el nem nyert, a tisztítótűzben lévő hívekért. A katolikusok ezt november 2‑án tartják. Ezen a napon is, november elsejéhez hasonlóan sokan gyertyát, mécsest gyújtanak elhunyt szeretteik emlékére, és felkeresik a temetőkben hozzátartozóik sírját.
Az egyházban először 998-ban ünnepelték önálló ünnepként a Halottak napját. Szent Odiló clunyi bencés apát kezdeményezése volt, hogy a mindszentek napja után, amely az üdvözült lelkekre emlékezik, emlékezzenek meg valamennyi elhunyt hívőről is. Az ünnep a 11. században terjedt el széles körben, s a 14. században vált hivatalossá. Az ezen a napon tartott gyászmisék rendszerint az örök életről és a feltámadásról szólnak.
Magyarországon ez az ünnep fokozatosan vált a katolikus egyház ünnepnapjából, felekezetektől függetlenül az elhunytakról való megemlékezés napjává.
Ez a nap Magyarországon szintén a temetők látogatásával zajlik, és sok család együtt emlékezik meg elhunyt szeretteiről. A sírokat feldíszítik, gyertyákat gyújtanak, és virágokat helyeznek el. A nap hangulata csendes és emlékező, ami szöges ellentétben áll a Halloween bulizós, félelmetes világával. Legjobb alkalom az emlékek felidézésére és megosztására, ezzel megemlékezve halott szeretteinkre.
Mi a közös ezekben az ünnepekben?
Bár mind a három ünnepnek vannak közös vonásai a halálhoz és az emlékezéshez kapcsolódnak, mindegyik ünnep sajátos történelmi és kulturális háttérrel rendelkezik. Amíg a halloween inkább a szórakozásról és a félelmetes hagyományokról szól, addig a mindenszentek és halottak napja a szentekre és az elhunytakra való tiszteletről és emlékezésről szól. A három ünnep jelentősége nemcsak a kultúrák, hanem az egyéni emlékek és tapasztalatok révén is mélyebb értelmet nyer. Érdemes tudatosan megélni ezeket az időszakokat, hiszen mindegyik különleges módon segíti az elhunytakra való emlékezést és a közösségi élményeket.
Forrás: itt, itt és itt, kiemelt kép forrása: Canva — Getty Images by zbg2
