Giacomo Marastoni, vagy ahogy magyarosan használta: Marastoni Jakab (1804‒1860) Velencében született, és az ottani híres Képzőművészeti Akadémián tanult. Az 1830-as évek elején ausztriai körútra ment, majd 1833-ban Pozsonyba költözött. 1836-ban tette át működése helyszínét Pestre, ahol haláláig élt.

Marastoni Magyarország reformkori megújulásához csatlakozott, portréfestőként működött a pozsonyi, illetve kolozsvári országgyűlések idején, valamint évtizedekig a nemesi és polgári családok megrendelésére dolgozott. 1846-ban Pesten a Nagyhíd utcában, egy Hild József tervezte épület harmadik emeletén nyitotta meg – minden vagyonát beáldozva ‒ úttörő intézményét, az Első Magyar Festészeti Akadémiát. A szükséges műtárgymásolatokat, gipszszobrokat, metszeteket Itáliából szerezte be. A megnyitó Pest meghatározó kulturális eseménye volt, nagy érdeklődést keltett, a művészt még abban az évben Pest díszpolgárává választották. A pártoló szervezettel is támogatott művészképző magánintézmény 1860-ig, Marastoni haláláig állt fenn. Iskolájában a 19. század második felének fontos művészei is ‒ többek közt Szemlér Mihály és Lotz Károly – tanultak. 

Egy olasz Pesten

A kiállítás bemutatja Marastoni Jakab családját és tanulmányait, nyomon követi életútját Velencétől Bécsen és Pozsonyon át Pestig. Marastoni alkotóként és művészeti szervezőként hamar a pesti közélet meghatározó alakjává vált. Kapcsolatrendszere, Pesten működő Akadémiája és az onnan induló, majd később nagy hírnévre szert tett magyar művészek korai tevékenysége meghatározó volt a reformkori Pozsony és Pest alakulásában egyaránt. Művészeti iskolája működése a hagyományos akadémiai értékek mentén zajlott, a hazai képzőművészeti felsőoktatás megteremtésének szándékával. E korban – ahogy sokszor ma is ‒ egy művész gyakran Európa különböző pontjain próbált szerencsét. Marastoni többféle nemzethez kötődő identitása a Habsburg Birodalom közép-európaiságába foglalva természetes volt.

A reformkor végén Barabás Miklós mellett az ország legjelentősebb portréfestőjének számított, majd a dagerrotípia korai kísérletezőjévé is vált. Magánintézménye az 1871-ben megalakuló állami művészeti oktatás legjelentősebb elődje volt.

Ez az első kiállítás, amely kísérletet tesz Marastoni Jakab életművének áttekintésére. Amellett, hogy a Budapesti Történeti Múzeum Képzőművészeti Gyűjteményéből, a Fővárosi Képtár anyagából indult ki, a legjelentősebb hazai közgyűjtemények, mint a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria és a Magyar Nemzeti Múzeum kölcsönzött műveit mutatja be. Emellett számos műalkotás először látható Budapesten, mint például a Pozsonyi Városi Galériából kölcsönzött, nagy méretű, a Scherz családot ábrázoló családportré, de mindeddig sosem volt látható a BTM Kiscelli Múzeum – Fővárosi Képtár gyűjteményének különleges rajzi anyaga sem, közel 60 tanulmányi rajz.

A hatéves előkészítő munka eredményeként megnyíló életműkiállítás négy ország 28 köz- és egyházi gyűjteményéből, valamint magángyűjtőktől kölcsönzött 240 műtárgyat állít ki.

A kiállítás 2025. június 19. és október 26. között látogatható, mindennap 10‒18 óra között.

_{Kép forrása: Vármúzeum}