Még

órád és
perced

van szavazni!

Csak pszi­chi­át­ri­á­ra ne kerül­jek: az őszi és téli depresszi­ó­ra a tab­let­tá­kon túl is léte­zik meg­ol­dás

Sok szó esik napjainkban a mentális egészségről, annak megőrzéséről és kezeléséről. A depresszióra hajlamos embereket legtöbbször csak tabletták felírásával kezelik.
depresszióra, gyógyszer,
Forrás: Canva - Getty Images @AntonioGuillem

Az őszi és téli hóna­pok min­den évben pró­bá­ra teszik lel­ki­erőn­ket. Sötét és hideg van, keve­seb­bet vagyunk a sza­bad­ban, és keve­seb­bet lát­juk a napot. Sokan aggód­nak a nehe­zebb élet­kö­rül­mé­nye­ik miatt is. Min­den adott tehát ahhoz, hogy az ember maga alatt legyen, és azt gon­dol­ja, hogy vala­mi nincs rend­ben vele. Így a depresszi­ó­ra való haj­lam sok­kal erő­sebb lehet, amely után jön­nek a tab­let­ták. Súlyo­sabb eset­ben akár pszi­chi­át­ri­á­ra is kerül­het az ember.

Őszi és téli depresszió soka­kat fenye­get

Az évnek ebben a sza­ká­ban sokat lehet hal­la­ni az úgy­ne­ve­zett „téli depresszi­ó­ról”, ami a tél bekö­szön­té­vel kez­dő­dik, és tavasszal elmú­lik. Sokan éppen emi­att for­dul­hat­nak ilyen­kor orvos­hoz vagy pszi­chi­á­ter­hez, azt fel­té­te­lez­ve, hogy „beteg­sé­gük­re” segít­sé­get kap­hat­nak a sötét és hideg idő­szak átvé­sze­lé­sé­ben.

Ezzel kap­cso­lat­ban két rossz hír is van.

A depresszió bár­mely faj­tá­ját (csak­úgy, mint az összes töb­bi pszi­chi­át­ri­ai kór­ké­pet) mind a mai napig csu­pán a fel­so­rolt tüne­tek alap­ján diag­nosz­ti­zál­ják. A másik szo­mo­rú tény, hogy a depresszió keze­lé­se dön­tő több­ség­ben anti­de­presszáns és nyug­ta­tó sze­rek fel­írá­sá­ból áll. Eze­ket aztán sok eset­ben folya­ma­to­san szed­nie kell a páci­ens­nek. — áll a szer­kesz­tő­sé­günk­höz eljut­ta­tott saj­tó­köz­le­mény­ben.

Ezek­ről a tab­let­ták­ról gyak­ran állít­ják, hogy ma már biz­ton­sá­go­sak, eny­he mel­lék­ha­tá­sa­ik van­nak és nem okoz­nak füg­gő­sé­get. Még­is, szám­ta­lan kuta­tás és sze­mé­lyes tapasz­ta­lat azt mutat­ja, hogy ese­ten­ként igen súlyos mel­lék­ha­tá­sok­kal jár­hat a sze­dé­sük.

Abba­hagy­ni pedig sokak szá­má­ra egye­ne­sen lehe­tet­len­nek tűnik: oly­kor akár hóna­po­kon vagy éve­ken át kell foko­za­to­san csök­ken­te­nie az ada­go­kat, hogy ne okoz­zon béní­tó­an erős meg­vo­ná­si tüne­te­ket. A men­tá­lis egész­ség­ügy­ben saj­nos csak a tab­let­ták fel­írá­sa megy könnyen. A tab­let­ták­ról való leszo­kás­hoz rit­kán kap haté­kony segít­sé­get az ember.

A tab­let­ták sok­szor nem old­ják meg a prob­lé­mát, csak elfe­dik azt és füg­gő­sé­get okoz­hat­nak

Ugyan­ak­kor sen­ki sem ígér­he­ti meg, hogy kémi­ai anya­gok meg­old­hat­ják az élet­be­li prob­lé­má­kat, mint az embe­ri kap­cso­la­tok hiá­nya, egy sze­re­tett csa­lád­tag elvesz­té­se, vagy a pénz­ügyi vál­ság. Szin­tén nem pótol­hat­ják az alap­ve­tő tes­ti szük­ség­le­te­ket sem, mint a meg­fe­le­lő táp­lál­ko­zást, a pihen­te­tő alvást vagy a test­moz­gást. Ezek hiá­nya köz­is­mer­ten okoz­hat men­tá­lis tüne­te­ket, több­nyi­re még­sem kerül­nek szó­ba egy pszi­chi­át­ri­ai vizs­gá­lat során.

Az inten­zív, rend­sze­res test­moz­gás­ról a közel­múlt­ban több kuta­tás is kimu­tat­ta, hogy éppen olyan haté­ko­nyan javít­ja a depresszi­ós tüne­te­ket, mint amennyi­re a pszi­chi­á­te­rek a fel­írt tab­let­ták­ról állít­ják, ráadá­sul a test­moz­gás nem okoz súlyos mel­lék­ha­tá­so­kat, sem elvo­ná­si tüne­te­ket.

Tehát mielőtt bele­tö­rőd­nénk vala­mi­lyen rej­té­lyes, orvo­si vizs­gá­la­tok­kal kimu­tat­ha­tat­lan beteg­ség­be, és tab­let­tá­kat kez­de­nénk szed­ni rá, min­den­kép­pen érde­mes mér­leg­re ten­ni, hogy a fent fel­so­rol­tak közül min­den rend­ben van‑e. Néha a leg­egy­sze­rűbb­nek tűnő dol­gok­kal is meg­le­pő­en jó vál­to­zá­so­kat érhe­tünk el.

Milyen jogok ille­tik meg az embert a pszi­chi­át­ri­án?

Súlyo­sabb eset­ben, akár önhi­bán­kon kívül is kerül­he­tünk kény­szer “gyógy” keze­lés­re. Azon­ban kevés kiszol­gál­ta­tot­tabb hely­zet léte­zik manap­ság, mint ami­kor vala­ki beke­rül egy pszi­chi­át­ri­ai osz­tály­ra. Bár ilyen hely­zet­ben min­den­kit meg­il­let­nek bizo­nyos alap­ve­tő jogok, a tapasz­ta­lat sze­rint ezek nagyon gyak­ran nem érvé­nye­sül­nek.

Tulaj­don­kép­pen az egyet­len hely, ahol az embert bűn­cse­lek­mény hiá­nyá­ban is meg­foszt­hat­ják sze­mé­lyes sza­bad­sá­gá­nak alap­ve­tő jogá­tól, egy pszi­chi­át­ri­ai osz­tály vagy intéz­mény.

Elvi­leg, a tör­vény sze­rint ilyen csak akkor tör­tén­het meg, ha az ille­tő köz­vet­le­nül és súlyo­san ön- vagy köz­ve­szé­lyes álla­pot­ban van. A gya­kor­lat még­is azt mutat­ja: szá­mos olyan hely­zet adód­hat, ami­kor vala­kit jog­ta­la­nul kény­sze­rít­het­nek pszi­chi­át­ri­ai keze­lés­re.

Egy magán­éle­ti vál­ság is vezet­het depresszi­ó­hoz, majd pszi­chi­át­ri­á­ra

Egy vagyo­ni vagy örö­kö­sö­dé­si vita, váló­per vagy gyer­mek­el­he­lye­zé­si per, vagy akár komo­lyabb konf­lik­tus­hely­zet során is elő­for­dul­hat, hogy az egyik fél -így vagy úgy- kény­szer­be­uta­lót sze­rez „ellen­fe­lé­nek” a pszi­chi­át­ri­á­ra. Aki aztán, onnan kike­rül­ve, „pszi­chi­át­ri­ai kór­tör­té­net­tel” a háta mögött már­is hát­ránnyal indul a fen­ti jogi viták bár­me­lyi­ké­ben. Ilyen ese­tek­re az elmúlt egy-két évti­zed­ben szá­mos pél­da akadt Magyar­or­szá­gon is.

pszichiátriai jogsegély bántalmazés
For­rás: Can­va @nomadsoulphotos

Az ombuds­man, vagy­is az alap­ve­tő jogok biz­to­sa szá­mos alka­lom­mal tett már köz­zé olyan jelen­té­se­ket. Melyek arról szá­mol­tak be: a pszi­chi­át­ri­ai osz­tá­lyo­kon bizony rend­sze­re­sen sérül­nek a kezel­tek jogai, időn­ként egé­szen komo­lyan. Egy alka­lom­mal pél­dá­ul az ember­jo­gi biz­tos azért emel­te fel a sza­vát:

mert egy nőt – aki ott­ho­ná­ban lett rosszul, és a pszi­chi­át­ri­á­ra szál­lí­tot­ták. A kór­ház­ban levet­kőz­tet­ték, bepe­len­káz­ták, a boká­i­nál és a csuk­ló­i­nál az ágy­hoz kötöz­ték, majd ájult­ra gyógy­sze­rez­ték. Az ombuds­man több jog­sér­tést tárt fel az ügy­ben, és aján­lá­so­kat tett annak érde­ké­ben, hogy ilyen ese­tek újból ne tör­tén­hes­se­nek.

Ha vala­ki kény­szer­rel kerül a pszi­chi­át­ri­á­ra, leg­több­ször fogal­ma sincs az őt meg­il­le­tő jogok­ról. A hely­ze­tet ront­ja, hogy az ápo­ló sze­mély­zet ilyen­kor az ille­tőt könnyen köny­ve­li el „elme­be­teg­nek”, és gyak­ran az ille­tő kény­sze­rí­tés elle­ni til­ta­ko­zá­sát is „beteg­sé­ge” részé­nek tekin­tik.

Az Állam­pol­gá­ri Bizott­ság az Embe­ri Jogo­kért Ala­pít­vány köz­szol­gá­la­ti cél­lal olyan infor­má­ci­ós anya­got állí­tott össze, amely köz­ért­he­tő nyel­ve­zet­tel magya­ráz­za el, milyen jogok illet­nek meg vala­kit, aki beke­rült a pszi­chi­át­ri­á­ra. Az anyag az egész­ség­ügyi tör­vény alap­ján készült, és jó szol­gá­la­tot tehet akár a pszi­chi­át­ri­á­ra kerü­lők­nek, akár hoz­zá­tar­to­zó­ik­nak. A „Beteg­jo­gok” című infor­má­ci­ós anyag a szer­ve­zet hon­lap­ján itt érhe­tő el.

Facebook
Email
WhatsApp
Telegram
LinkedIn
Threads

A szerző további írásai

Az elmúlt 24 óra toplistája

1.

2.

3.

4.

5.

Kövess minket és gyere velünk!

Neked ajánljuk

A Tavaszi szél - az ébredés nyitófilmként debütál a Riviera International Film Festival-on. A nézők a folytatás lehetőségéről találgatnak.
Gyógyító tű vagy energetikai blokk? Fedezd fel a fülakupunktúra valódi erejét, és tudd meg, miért lehet veszélyes a divatos piercing az egyensúlyodra.
Szipál Péter és a róla frissen megjelent könyv először mutatja meg a fotós történetet: egy életutat Budapesttől Hollywoodig, kerülőkkel, törésekkel és saját döntésekkel.

Iratkozz fel, hogy ne maradj le!

Egy tokiói virágbolt története, ahol a virágok üzenetet hordoznak, és a szereplők a múltjukon át önmagukat keresik és találják meg.
Ez a nap a könyvtárosok munkájára és a könyvtárak szerepére hívja fel a figyelmet. Kiemeli a tudás közvetítésében betöltött fontos szerepüket, valamint a könyvtárak jelentőségét mint közösségi és tanulási tereket.
Gyógyító tű vagy energetikai blokk? Fedezd fel a fülakupunktúra valódi erejét, és tudd meg, miért lehet veszélyes a divatos piercing az egyensúlyodra.