Autiz­mus­sal élő gyer­me­kek spe­ci­á­lis oda­fi­gye­lést igé­nyel­nek. Nyolc kog­ni­tív képes­sé­get mérő Gib­son-teszt segít­sé­gé­vel fel­tár­ha­tók a kog­ni­tív gyen­ge­sé­gek, így lehe­tő­ség van arra, hogy a figyel­met, a beszéd­ér­tést, a nyel­vi fel­dol­go­zást a maga­san funk­ci­o­ná­ló autiz­mus­sal élő gyer­me­kek köré­ben meg­fe­le­lő­en fej­leszt­hes­sék a szak­em­be­rek. A Gib­son-teszt egyi­ke azon esz­kö­zök­nek amellyel az autiz­mus­sal élő gyer­me­kek lehe­tő­sé­get kap­nak a bol­do­gu­lás­ra.

Ápri­lis az autiz­mus­sal élő gyer­me­kek és fel­nőt­tek hónap­ja. Az autiz­mus spekt­rum­za­var­ral élő embe­rek kihí­vá­sai és szük­ség­le­tei eltér­nek azo­ké­tól, akik­nek kevés­sé ter­hel­tek a min­den­nap­ja­ik. Az okta­tás és fej­lesz­tés is spe­ci­á­lis módon zaj­lik.

Autiz­mus­sal élő gyer­me­ke­ket sok­szor fél­re­di­ag­nosz­ti­zál­ják

Egy össze­tett neu­ro­bio­ló­gi­ai álla­pot­ról van szó, amely hatás­sal van a kom­mu­ni­ká­ci­ós, szo­ci­á­lis és visel­ke­dé­si képes­sé­gek­re. A szak­em­be­rek az autiz­mus spekt­ru­mot hasz­nál­ják annak leírá­sá­ra, hogy az álla­pot­nak külön­bö­ző for­mái és súlyos­sá­gi szint­jei létez­nek, így min­den érin­tett más-más erős­sé­gek­kel ren­del­ke­zik és kihí­vá­sok­kal néz szem­be.

Kiala­ku­lá­sá­nak oka nem tel­je­sen ismert, de a kuta­tá­sok sze­rint gene­ti­kai és kör­nye­ze­ti ténye­zők kom­bi­ná­ci­ó­ja is sze­re­pet játsz­hat a meg­je­le­né­sé­ben. Álta­lá­ban gyer­mek­kor­ban diag­nosz­ti­zál­ják, gyak­ran már 2–3 éves kor­ban, ami­kor a szo­ci­á­lis és — kom­mu­ni­ká­ci­ós kész­sé­gek fej­lő­dé­se ész­re­ve­he­tő­en elma­rad. Magyar­or­szá­gon leg­alább 100.000 az álla­pot­ban érin­tett sze­mély él. Az eny­he érin­tett­ség jele­it muta­tó­kat maga­san funk­ci­o­ná­ló Asper­ger-szind­ró­má­sok­nak nevez­zük.

Gyak­ran elő­for­dul azon­ban, hogy egy gyer­mek ADHD (figye­lem­hi­á­nyos hiper­ak­ti­vi­tás zavar) diag­nó­zist kap, miköz­ben a tüne­tei az autiz­mus spekt­rum­za­var­ra is utal­hat­nak. Az álla­mi rend­szer túl­ter­helt­sé­ge miatt azon­ban nincs min­dig lehe­tő­ség a mélyebb fel­tá­rás­ra és a pon­tos diag­nó­zis fel­ál­lí­tá­sá­ra. Ez a hely­zet külö­nö­sen nehéz azok­nak a csa­lá­dok­nak, akik már így is nagy ter­he­ket cipel­nek.

hív­ta fel a figyel­met Dr. Bohács Krisz­ti­na, a kog­ni­tív képes­sé­gek fej­lesz­té­sé­vel fog­lal­ko­zó intel­li­gen­cia­ku­ta­tó, a GEM Tanu­lá­si Köz­pont szak­mai veze­tő­je.

Egy édes­anya tör­té­ne­te

A GEM Tanu­lá­si Köz­pont­ban vett részt kon­zul­tá­ci­ón egy 11 éves, autiz­mus­ban érin­tett kis­fiú édes­any­ja, aki a gyer­me­két egye­dül neve­li. A szak­ér­tő fel­idéz­te, hogy a gyer­mek kép­er­nyő­füg­gő volt, min­dent sér­tés­nek vett és gyak­ran agresszí­van rea­gált, az édes­anya pedig az össze­om­lás szé­lén állt. Dr. Bohács Krisz­ti­na arra is kitért, hogy az ilyen hely­ze­tek­ben külön teher a gyer­mek és szü­lő szá­má­ra, hogy egy hagyo­má­nyos, álla­mi intéz­mény­ben a gyer­me­ket dél­előtt fogad­ják, de dél­után­ra már haza­kül­dik.

Az anya két­ség­be­eset­ten pró­bál egy­szer­re dol­goz­ni, gon­dos­kod­ni az autis­ta fiá­ról és a kisebb lányá­ról, éjsza­kai műszak­ban is dol­go­zik, három napig gya­kor­la­ti­lag nem alszik, és csak azo­kat a dél­előt­tö­ket vár­ja, ami­kor a gye­rek isko­lá­ban van, és ő egy kicsit lehuny­hat­ja a sze­mét.

Az intel­li­gen­cia kuta­tó hoz­zá­tet­te, hogy aki nem élt végig ilyen napo­kat, az el sem tud­ja kép­zel­ni, mit jelent mind­ez. Ez nem szimp­lán kihí­vás, ez túl­élés nap mint nap, egye­dül, remény­vesz­tet­ten.

Az elcsi­gá­zott, tehe­tet­len és gyer­me­ké­ért aggó­dó szü­lők nagyon nehéz hely­zet­ben van­nak. Sok­szor tanács­ta­la­nok és úgy érez­he­tik, hogy az élet újabb aka­dá­lyo­kat gör­get elé­jük.

Van segít­ség a remény­te­len­ség­ben

A 11 éves kis­fiú édes­anya nincs egye­dül a kihí­vá­sa­i­val. Annak meg­ér­té­se viszont fon­tos, hogy egy körül­te­kin­tő és ala­pos, átfo­gó vizs­gá­lat­ra és teszt­re van szük­ség annak eldön­té­sé­re, hogy a szak­em­be­rek pon­to­san milyen szin­tű érin­tett­ség­gel is áll­nak szem­ben.

Ennek diag­nosz­ti­zá­lás­ra azért van szük­ség, hogy az egyén­re sza­bott fej­lesz­tő fog­lal­ko­zás a leg­ha­té­ko­nyab­ban tud­jon meg­va­ló­sul­ni.

Ez nem egy egye­di tör­té­net. A Gem Tanu­lá­si Köz­pont cél­ja, hogy segít­sé­get nyújt­son azok­nak a csa­lá­dok­nak, akik hason­ló hely­zet­ben van­nak. A 8 kog­ni­tív képes­sé­get mérő Gib­son-teszt segít­sé­gé­vel fel­tár­juk a kog­ni­tív gyen­ge­sé­ge­ket, majd cél­zot­tan fej­leszt­jük a figyel­met, a beszéd­ér­tést, a nyel­vi fel­dol­go­zást a maga­san funk­ci­o­ná­ló autiz­mus­sal élő gyer­me­kek köré­ben. A Gem-ben alkal­ma­zott ame­ri­kai BrainRx agy­tré­ning pedig egy olyan evi­den­cia ala­pú prog­ram, amellyel a jól funk­ci­o­ná­ló autiz­mus­sal élők keze­lé­sé­ben érhe­tő­ek el mara­dan­dó ered­mé­nyek

magya­ráz­ta a szakértő.Dr. Bohács Krisz­ti­na kiemel­te azt is, hogy a cél­zott fej­lesz­té­sek mel­lett óri­á­si elő­re­lé­pést jelen­te­ne az autiz­mus­sal élő gye­re­kek jóval nagyobb integ­rá­lá­sa, kire­kesz­tett­sé­gük csök­ken­té­se.

A szak­em­ber arra is kitért, hogy milyen fon­tos len­ne, hogy ezek a gye­re­kek is meg­hí­vást kap­ja­nak közös­sé­gi ese­mé­nyek­re, zsú­rok­ra, isko­lai prog­ra­mok­ra, a tár­sa­da­lom ne fokoz­za a külön­bö­ző­ség érzé­sét, hanem érzé­ke­nyí­tés­sel és támo­ga­tás­sal segít­se őket.

_{For­rás: GEM, kiemelt kép for­rá­sa: Can­va — Pexels by Mik­ha­il Nilov}