Az ala­pít­vány és az egye­sü­let két, a magyar jog­rend­ben elter­jedt jogi sze­mé­lyi­ség­gel ren­del­ke­ző szer­ve­zet. Mind­ket­tő non­pro­fit jel­le­gű szer­ve­zet, de jelen­tős különb­sé­gek van­nak a műkö­dé­sük­ben, cél­ja­ik­ban és a jogi sza­bá­lyo­zá­suk­ban. Dr. Szo­bosz­lai Ani­ta ügy­véd össze­ha­son­lí­tá­sa követ­ke­zik, hogy mikor melyik szer­ve­ze­tet érde­mes ala­pí­ta­ni.

Sok­szor talál­ko­zom a kér­dés­sel, hogy az ügy­fe­lek nin­cse­nek tisz­tá­ban vele, hogy egy adott cél meg­va­ló­sí­tá­sá­hoz milyen szer­ve­zet­re van szük­sé­gük. Magyar­or­szá­gon több lehe­tő­sé­günk is van, ha sze­ret­nénk közös­sé­gi össze­fo­gás­sal lét­re­hoz­ni vala­mit.

A két leg­nép­sze­rűbb talán az egye­sü­let és az ala­pít­vány, ame­lyek között szá­mos különb­ség van.

A különb­sé­gek már a műkö­dés meg­ha­tá­ro­zá­sá­nak fogal­má­nál és cél­já­nál is kiüt­köz­nek, de az ala­pí­tás mene­te, a műkö­dés for­má­já­ból adó­dó dön­tés­ho­za­tal, vala­mint vagyon és gaz­dál­ko­dás, továb­bá mind­ezek ellen­őr­zé­se is más lehet. Az aláb­bi­ak­ban össze­fog­la­lom pont­ról pont­ra, hogy mi a különb­ség.

Mind­két eset­ben az első lépés a cél­meg­ha­tá­ro­zás

Az ala­pít­vány az ala­pí­tó által az ala­pí­tó okirat­ban meg­ha­tá­ro­zott tar­tós cél folya­ma­tos meg­va­ló­sí­tá­sá­ra lét­re­ho­zott jogi sze­mély. Az ala­pí­tó az ala­pí­tó okirat­ban meg­ha­tá­roz­za az ala­pít­vány­nak jut­ta­tott vagyont és az ala­pít­vány szer­ve­ze­tét. Ala­pít­vány nem ala­pít­ha­tó gaz­da­sá­gi tevé­keny­ség foly­ta­tá­sá­ra. Több sze­mély együt­te­sen is léte­sít­het ala­pít­ványt.

Az egye­sü­let a tagok közös, tar­tós, alap­sza­bály­ban meg­ha­tá­ro­zott cél­já­nak folya­ma­tos meg­va­ló­sí­tá­sá­ra léte­sí­tett, nyil­ván­tar­tott tag­ság­gal ren­del­ke­ző jogi személy.Egyesület nem ala­pít­ha­tó gaz­da­sá­gi tevé­keny­ség céljára.Az egye­sü­let lét­re­ho­zá­sá­hoz alap­sza­bály elfo­ga­dá­sa, az alap­sza­bály elfo­ga­dá­sá­hoz leg­alább tíz sze­mély egy­be­hang­zó aka­rat­nyi­lat­ko­za­ta szük­sé­ges.

Az ala­pí­tás és jogi for­má­ba öltés

Az ala­pít­vány lét­re­ho­zá­sa az ala­pí­tó okirat elké­szí­té­sé­vel tör­té­nik. Az ala­pí­tó okirat­nak tar­tal­maz­nia kell az ala­pít­vány cél­ja­it, vagyo­nát, a szer­ve­zet műkö­dé­sé­re vonat­ko­zó sza­bá­lyo­kat, és az ala­pít­vány irá­nyí­tá­si struk­tú­rá­ját. Az ala­pít­vány lét­re­ho­zá­sá­hoz nem szük­sé­ges tag­ság, tehát az ala­pí­tók után a műkö­dést kizá­ró­lag az ala­pít­vány cél­ja­i­nak meg­fe­le­lő­en kell vég­re­haj­ta­ni. A bíró­ság­hoz benyúj­tott és bejegy­zett ala­pít­vány jogi sze­mé­lyi­sé­get nyer.

Az egye­sü­let lét­re­ho­zá­sa alap­sza­bály révén tör­té­nik, de itt a tagok közöt­ti viszony és az egye­sü­let cél­ja­i­nak meg­ha­tá­ro­zá­sa is alap­ve­tő. Az egye­sü­let­ben tag­ság van, így az egye­sü­let a tagok közös­sé­gi aka­ra­ta alap­ján műkö­dik, és az egye­sü­le­ti for­mát a tagok köz­vet­len rész­vé­te­le hatá­roz­za meg. Az egye­sü­let műkö­dé­sét az alap­sza­bály­ban kell meg­ha­tá­roz­ni, amely­nek tar­tal­maz­nia kell a tagok joga­it és köte­le­zett­sé­ge­it is.

Ala­pít­vány vagy egye­sü­let: Hány ember kell az ala­pí­tás­hoz és mi alap­ján tör­té­nik a dön­tés­ho­za­tal?

Az ala­pít­vány­ban nincs tag­ság, hanem kizá­ró­lag a kura­tó­ri­um vagy más irá­nyí­tó tes­tü­let irá­nyít­ja. Az ala­pít­vány dön­té­se­it a kura­tó­ri­um hoz­za meg, amely lehet egy vagy több sze­mély­ből álló tes­tü­let. Az ala­pít­vány irá­nyí­tá­sát az ala­pí­tó okirat sza­bá­lyoz­za, és a dön­tés­ho­za­tal az ala­pít­vány cél­ja­i­val össz­hang­ban tör­té­nik. Az ala­pít­vány ese­té­ben az alapító(k) nem vesz(nek) részt a napi irá­nyí­tás­ban, mivel az ala­pít­vány a lét­re­ho­zá­sa után önál­ló jog­alany­ként műkö­dik. A kura­tó­ri­um három ter­mé­sze­tes sze­mély­ből áll, akik közül leg­alább ket­tő­nek állan­dó bel­föl­di lakó­hellyel kell ren­del­kez­nie. A kura­tó­ri­u­mi tagok maguk közül elnö­köt válasz­ta­nak. Az ala­pí­tó és köze­li hoz­zá­tar­to­zói nem lehet­nek több­ség­ben a kura­tó­ri­um­ban. Az ala­pí­tó okirat elté­rő ren­del­ke­zé­se sem­mis. Egy sze­mé­lyes veze­tés is lehet­sé­ges, akkor kurá­tor­nak nevez­zük. Össze­fog­lal­va egy vagy több sze­mély ala­pít­hat­ja, ille­tő­leg egy kurá­tor vagy több­sze­mé­lyes (mini­mum három és min­dig párat­lan lét­szá­mú) kura­tó­ri­um irányt­ja. Az ala­pí­tás­hoz nem jog­sza­bá­lyi fel­té­tel ügy­véd igény­be­vé­te­le, azon­ban annak érde­ké­ben, hogy a szán­dé­kunk­nak meg­fe­le­lő módon kerül­jön meg­ala­pí­tás­ra az ala­pít­vány java­solt jogi segít­sé­get igény­be ven­ni.

Az egye­sü­let­ben tag­ság van, és a dön­tés­ho­za­tal a tagok kezé­ben van. Az egye­sü­let leg­fon­to­sabb dön­té­se­it az éves köz­gyű­lés hoz­za, ame­lyet a tagok szer­vez­nek és tar­ta­nak meg. Az egye­sü­let irá­nyí­tá­sát álta­lá­ban elnök és elnök­ség vég­zi, akik a tagok válasz­tá­sá­val kerül­nek pozí­ci­ó­juk­ba. Az elnök­ség három tag­ból áll. Az egye­sü­let műkö­dé­se tehát demok­ra­ti­ku­sabb és köz­vet­le­nebb, mivel a tagok aktí­van részt vesz­nek az irá­nyí­tás­ban. Egy­sze­mély is ellát­hat­ja az egye­sü­let veze­té­sét, az ügy­ve­ze­tő. Az egye­sü­let lét­re­ho­zá­sá­hoz mini­mum 10 fő szük­sé­ges. Ahogy az ala­pít­vány­nál itt sem jog­sza­bá­lyi fel­té­tel ügy­véd igény­be­vé­te­le, azon­ban itt is érde­mes lehet jogi segít­sé­get igény­be ven­ni.

Mind az ala­pít­vány­nál mind az egye­sü­let­nél szük­sé­ges szék­he­lyet meg­ha­tá­roz­ni, a szék­he­lyen a szer­ve­zet­nek elér­he­tő­nek kell len­nie -pos­tai kül­de­mé­nyek átvé­te­le-.

Vagyon és gaz­dál­ko­dás­be­li különb­sé­gek

Az ala­pít­vá­nyok cél­ja a vagyon fel­hasz­ná­lá­sa, ame­lyet az ala­pí­tó ado­má­nyo­zott. Az ala­pít­vá­nyok ese­té­ben a vagyon keze­lé­sé­re szi­go­rú sza­bá­lyok vonat­koz­nak, és azt kizá­ró­lag az ala­pí­tó okirat­ban meg­ha­tá­ro­zott célok­nak meg­fe­le­lő­en lehet fel­hasz­nál­ni. Az ala­pít­vány az ala­pít­vá­nyi cél meg­va­ló­sí­tá­sá­val köz­vet­le­nül össze­füg­gő gaz­da­sá­gi tevé­keny­ség vég­zé­sé­re jogo­sult. A cél­ja­ik meg­va­ló­sí­tá­sa érde­ké­ben külön­fé­le tevé­keny­sé­ge­ket végez­het­nek, pél­dá­ul ado­mány­gyűj­tés, prog­ra­mok szer­ve­zé­se, vagy más köz­hasz­nú célok érde­ké­ben.

Az egye­sü­let az egye­sü­le­ti cél meg­va­ló­sí­tá­sá­val köz­vet­le­nül össze­füg­gő gaz­da­sá­gi tevé­keny­ség vég­zé­sé­re jogo­sult. Az egye­sü­let vagyo­nát cél­já­nak meg­fe­le­lő­en hasz­nál­hat­ja, vagyo­nát nem oszt­hat­ja fel tag­jai között, és a tagok részé­re nye­re­sé­get nem jut­tat­hat.

Mind­ket­tő for­ma ese­tén fősza­bály sze­rint a tagok/alapító, illet­ve tiszt­ség­vi­se­lők a szer­ve­zet tar­to­zá­sa­i­ért saját vagyo­nuk­kal nem felel­nek. A civil szer­ve­ze­tek elsőd­le­ge­sen vál­lal­ko­zá­si tevé­ke­nyés­get nem végez­het­nek, amennyi­ben pro­fi­tot ter­mel­nek, azt nem oszt­hat­ják fel. Egy kivé­tel­el azon­ban akad, még­pe­dig a cél­ja­ik eléré­se érde­ké­ben, ‑vél­ju­kat nem veszé­lyez­tet­ve- végez­het­nek bár­mi­lyen cél­juk­kal, tevé­keny­sé­gük­kel köz­vet­le­nül össze nem füg­gő vál­lal­ko­zá­si tevé­keny­sé­get – ezen a terü­le­ten rájuk is a ver­seny­szfé­ra sza­bá­lyai vonat­koz­nak. 

A cil­vil szer­ve­ze­tek lehet­nek mun­kál­ta­tótk, így nem kizárt civil szer­ve­zet­tel mun­ka­vi­szonyt léte­sí­te­ni. Mind az ala­pít­vány mind az egye­sü­let vonat­ko­zá­ás­ban szük­sé­ges köny­ve­lőt alkal­maz­ni, már csak ami­att is, mert a civil szer­ve­ze­tek­re elté­rő jog­sza­bá­lyok is vonat­koz­nak.

Jogo­sult­sá­gok és ellen­őr­zés mene­te

Az ala­pít­vá­nyo­kat a bíró­sá­gok, illet­ve az ille­té­kes ható­sá­gok (NAV, ügyészség,stb.) fel­ügye­lik, és biz­to­sít­ják, hogy azok műkö­dé­se meg­fe­lel­jen a jog­sza­bá­lyok­nak és az ala­pí­tó okirat­ban meg­ha­tá­ro­zott célok­nak. Az ala­pít­vá­nyok­nak éven­te köz­zé kell ten­ni­ük beszá­mo­ló­i­kat, ame­lyek­ből lát­ha­tó, hogy a műkö­dé­sük és a vagyon­gaz­dál­ko­dá­suk átlát­ha­tó és szabályos‑e.

Az ege­sü­le­te­ket is ellen­őriz­he­ti a fent fel­so­rolt ható­sá­gok, azon­ban az egye­sü­le­tek a tagok fel­ügye­le­te alatt működ­nek, és az éves köz­gyű­lés dön­té­sei irá­nyít­ják őket. Az egye­sü­le­tek is köte­le­sek éven­te beszá­mol­ni tevé­keny­sé­gük­ről, és a gaz­dál­ko­dá­suk­nak is átlát­ha­tó­nak kell len­nie. Az egye­sü­let műkö­dé­se jog­sza­bá­lyi kere­tek között zaj­lik, és az alap­sza­bály­nak meg­fe­le­lő­en kell biz­to­sí­ta­ni­uk a tagok érde­ke­it és a közös­ség cél­ja­i­nak meg­va­ló­su­lá­sát.

Mik a leg­főbb különb­sé­gek és mit tegyek első­re?

Az ala­pít­vány és az egye­sü­let közöt­ti leg­főbb különb­ség az, hogy míg az ala­pít­vány­ban nincs tag­ság, és a dön­tés­ho­za­tal az ala­pí­tók és a kura­tó­ri­um kezé­ben van, addig az egye­sü­let tag­jai aktí­van részt vesz­nek a dön­tés­ho­za­tal­ban és a szer­ve­zet műkö­dé­sé­ben. Az ala­pít­vá­nyok első­sor­ban vagyon­ke­ze­lő sze­re­pet töl­te­nek be, és köz­hasz­nú célo­kat szol­gál­nak, míg az egye­sü­le­tek inkább a tag­ja­ik közös érde­ke­it és cél­ja­it kép­vi­se­lik. Mind­két jogi for­ma non­pro­fit jel­le­gű, de az irá­nyí­tá­si struk­tú­rá­juk és a cél­ja­ik meg­va­ló­sí­tá­sá­nak mód­ja elté­rő. Ala­pít­ványt vég­in­téz­ke­dés­sel vagy meg­ha­gyás­sal is lehet lét­re­hoz­ni. Meg­szün­te­té­sük­ben is jelen­tős különb­ség van.

dr. Szo­bosz­lai Ani­ta

_{Kiemelt kép for­rá­sa: Can­va — Getty Ima­ges Sig­na­tu­re by sky­nes­her}