A tél végé­nek köze­led­té­vel van egy idő­szak, ami­kor a hét­köz­na­pok szür­ke­sé­gét fel­vált­ja a szí­nek, neve­tés és a fel­sza­ba­dult játé­kos­ság. A far­sang nem­csak egy vidám ünnep, hanem egy olyan hagyo­mány, amely évszá­za­dok óta lehe­tő­sé­get ad az embe­rek­nek arra, hogy kilép­je­nek meg­szo­kott sze­re­pe­ik­ből. Vajon egy ősi rítus modern tovább­élé­sé­ről van szó, vagy inkább egy mai buli régi gyö­ke­rek­kel? Ennek járt utá­na kol­lé­ga­nőnk, Joó Kata­lin.

Far­sang idő­sza­ka van, mely idén janu­ár 6. és feb­ru­ár 18. közé esik. Ez az év egyik leg­vi­dá­mabb idő­sza­ka, ami­kor a tél las­san búcsút int, és teret ad a mulat­ság­nak, a neve­tés­nek és a kre­a­ti­vi­tás­nak. Ezt az alkal­mat én is egy nagyobb tár­sa­ság­gal szok­tam ünne­pel­ni, ahol min­den­ki pró­bál minél vic­ce­sebb mas­ka­rát ölte­ni.

A far­sang ere­de­te

Egyes leírá­sok sze­rint Olasz­or­szág­ból, ezért is nép­sze­rű ese­mény a velen­cei kar­ne­vál. Min­den évben ren­ge­teg láto­ga­tót vonz e mas­ka­rás fel­vo­nu­lás. A velen­cei masz­kok nem egy­sze­rű kiegé­szí­tők: a mulat­ság és a titok­za­tos­ság művé­sze­tét tes­te­sí­tik meg. Masz­kot visel­ni azt jelen­ti, hogy belé­pünk a rej­tély és a csá­bí­tás vilá­gá­ba: talán ez az, ami évről évre elbű­vö­li az ide érke­ző ren­ge­teg turis­tát.

Más for­rá­sok sze­rint a „far­sang” szó a német Fast­nacht kife­je­zés­ből ered, amely „böjt előt­ti éjsza­kát” jelent. Nem vélet­len tehát, hogy a német nyelv­te­rü­le­te­ken is jelen­tős kar­ne­vá­li hagyo­má­nyok élnek.

Az is elkép­zel­he­tő, hogy a far­sang gyö­ke­rei egé­szen az óko­rig nyúl­nak vissza, akár 5000 évvel ezelőtt­re. Az óko­ri Görög­or­szág­ban Dio­nü­szosz, a bor és a mámor iste­né­nek tisz­te­le­té­re tar­tot­ták a kis Dio­nü­szia ünne­pét. Eze­ken az alkal­ma­kon álar­cos fel­vo­nu­lá­sok és tán­cos mulat­sá­gok zaj­lot­tak, és külön­le­ges­sé­gük az volt, hogy ilyen­kor a rab­szol­gák is egy asz­tal­hoz ülhet­tek az ural­ko­dók­kal.

PROGRAMAJÁNLÓ

Hogyan ünne­pel­jük ma?

Magyar­or­szá­gon a far­sang leg­is­mer­tebb for­má­ja a mohá­csi busó­já­rás. A busók ijesz­tő masz­ko­kat és bun­dá­kat visel­nek, zaj­kel­tő esz­kö­zök­kel jár­ják az utcá­kat, hogy elűz­zék a telet és sze­ren­csét hoz­za­nak. Rend­kí­vül nép­sze­rű, gye­re­kek, fel­nőt­tek egy­aránt élve­zik az ese­ményt.

A maszk­vi­se­lés és beöl­tö­zés rend­kí­vül nép­sze­rű a gyer­me­kek köré­ben. A far­sang lehe­tő­sé­get ad a kikap­cso­ló­dás­ra, a közös­sé­gi élmé­nyek­re és arra, hogy egy kicsit kilép­jünk a hét­köz­na­pok­ból. A gye­re­kek­nek játék, a fel­nőt­tek­nek nosz­tal­gia és szó­ra­ko­zás.

Tavaly a gyer­mek­jel­me­zek közül a Pók­em­ber volt a befu­tó, de elmond­ha­tó, hogy a her­ceg­nő- és lovag­jel­me­zek sem men­nek ki a divat­ból sosem. Már 30–40 éve is a kar­ne­vá­li her­ceg és her­ceg­nő jel­mez, bohóc­jel­me­zek, robot­em­ber, űrha­jós- és a kár­tya­jel­mez volt a menő.

Sze­ren­csé­re az utób­bi évek­ben egy­re több fel­nőtt is aktí­van ünnep­li a far­san­got. Sokan masz­kot visel­nek, fil­mes vagy soro­za­tos karak­te­rek­nek, eset­leg egyen­ru­hás figu­rák­nak öltöz­nek. Így a mulat­ság való­ban kor­ta­lan­ná válik: a gye­rek­től a nagy­ma­má­ig min­den­ki együtt ünne­pel.

Far­sang = fánk

Ha már mulat­ság, akkor enni is kell ám! Nem is akár­mit! Hát per­sze, hogy fán­kot! Remek közös idő­töl­tés anya-lánya, vagy nagyi-uno­ka prog­ram­nak. S hogy hon­nan jött a fánk­sü­tés szo­ká­sa erre az alka­lom­ra?

A far­san­gi fánk a bőség és a sze­ren­cse jel­ké­pe. Régen úgy tar­tot­ták, hogy aki far­sang­kor fán­kot eszik, annak gaz­dag éve lesz.

S csak hogy a mara­dék far­san­gi étel is elfo­gyasz­tás­ra kerül­jön, „tor­kos csü­tör­tök” alkal­má­val ezt is meg­tesszük. Ez a far­san­gi bőség és a böj­ti fegye­lem köz­ti átme­net sajá­tos lenyo­ma­ta lett. A tor­kos csü­tör­tö­kön sok étte­rem kínál­ja fél­áron éte­le­it, mely sokak szá­má­ra ad alkal­mat érde­kes és izgal­mas étter­mek fel­ke­re­sé­sé­re, új éte­lek kipró­bá­lá­sá­ra.

Egy­szó­val a far­sang egy vidám ünnep, mely össze­hoz­za a csa­lá­do­kat, bará­to­kat, kol­le­gá­kat, óvo­da-isko­la­tár­sa­kat egy kis közös ünnep­lés­re. Ünne­pel­je­tek ti is, legye­tek kre­a­tí­vak a jel­me­ze­ket ille­tő­en!

Joó Kata­lin