• Logo
  • Kereső
  • Kérdezz! Felelünk!

Már csak

nap
óra
perc

választásig!

Kör­nye­zet­tu­da­tos­ság vagy csak kell a pénz? — az idő­seb­bek veze­tik a fla­kon­vissza­vál­tást Magyar­or­szá­gon

Magyarország a visszaváltási rendszer használatának európai élvonalában. Mindeközben a fogyasztási átlagunk pedig a legutolsó helyen van Európában.

Bár Magyar­or­szág az euró­pai élme­zőny­ben jár a vissza­vál­tá­si rend­szer hasz­ná­la­tá­ban. A friss nem­zet­kö­zi kuta­tás egy kevés­bé lát­ha­tó különb­ség­re is rávi­lá­gít: a támo­ga­tott­ság jóval maga­sabb az idő­sebb kor­osz­tá­lyok­ban, mint a fia­ta­lok köré­ben. Jog­gal merül fel a kér­dés, hogy az elsőd­le­ges szem­pont a kör­nye­zet­tu­da­tos­ság vagy csak ennyi­re kell a pénz a csa­lá­dok­nak.

A Baby Boo­me­rek 80 szá­za­lé­ka támo­gat­ja a DRS‑t, míg a Gen Z ese­té­ben ez az arány csak 59 szá­za­lék.

Egy friss, 16 ország­ra kiter­je­dő nem­zet­kö­zi kuta­tás sze­rint Magyar­or­szág ma már a kör­for­gá­sos cso­ma­go­lás és a köte­le­ző vissza­vál­tá­si rend­szer egyik leg­si­ke­re­sebb pia­ca. A több mint 16 ezer fő bevo­ná­sá­val készült fel­mé­rés azt mutat­ja, hogy világ­szer­te 71 szá­za­lék támo­gat­ja a vissza­vál­tá­si rend­sze­re­ket (Depo­sit Return Sche­me, DRS). 88 szá­za­lék hisz abban, hogy a vissza­vál­tott ital­cso­ma­go­lá­sok való­ban újra­hasz­no­sul­nak. Magyar­or­szág ebben a kör­nye­zet­ben is kiemel­ke­dő:

Hir­de­tés

a hazai válasz­adók 98 szá­za­lé­ka már hasz­nál­ja a vissza­vál­tá­si rend­szert, és a fenn­tart­ha­tó cso­ma­go­lás fogal­mát is az átlag­nál tuda­to­sab­ban értel­me­zi.

A kuta­tást az Every Can Counts nem­zet­kö­zi tuda­tos­sá­gi prog­ram meg­bí­zá­sá­ból, a Made with Insight készí­tet­te, Magyar­or­szá­gon 1015 ember rész­vé­te­lé­vel.

Magyar­or­szág az élme­zőny­ben a vissza­vál­tás hasz­ná­la­tá­ban

A fel­mé­rés­ben sze­rep­lő, a DRS‑t már alkal­ma­zó orszá­gok – Íror­szág, Romá­nia, Hol­lan­dia és Magyar­or­szág – ada­tai alap­ján a rész­vé­tel szin­te azon­nal töme­ges lesz, amint a rend­szer elin­dul. A fel­mé­rés sze­rint ezek­ben az orszá­gok­ban a meg­kér­de­zet­tek 90 szá­za­lé­ka vesz részt a vissza­vál­tás­ban. Magyar­or­szág még ebből a szűk kör­ből is kiemel­ke­dik:

a magyar válasz­adók 98 szá­za­lé­ka nyi­lat­ko­zott úgy, hogy hasz­nál­ja a vissza­vál­tá­si rend­szert, és mind­össze 2 szá­za­lék mond­ta azt, hogy soha nem vesz ben­ne részt.

A rend­szer nem­csak ismert, hanem rend­sze­res szo­kás­sá vált. A magyar válasz­adók 54 szá­za­lé­ka mond­ta, hogy min­dig vissza­vált­ja az üres ital­cso­ma­go­lá­so­kat, továb­bi 28 szá­za­lék pedig gyak­ran teszi ezt meg. Ez azt jelen­ti, hogy a lakos­ság 82 szá­za­lé­ka rend­sze­re­sen, a min­den­nap­ja­i­ba beépít­ve hasz­nál­ja a rend­szert. A DRS irán­ti biza­lom is illesz­ke­dik a nem­zet­kö­zi trend­hez. Világ­szin­ten 88 szá­za­lék hiszi, hogy a vissza­vál­tott cso­ma­go­lá­sok­ból tény­le­ge­sen újra nyers­anyag lesz, és Magyar­or­szág a magas bizal­mi szin­tű orszá­gok közé tar­to­zik.

A kor­osz­tá­lyos ada­tok arra utal­nak, hogy a vissza­vál­tás külö­nö­sen az idő­seb­bek szá­má­ra magá­tól érte­tő­dő. A Baby Boo­mer gene­rá­ció köré­ben a DRS támo­ga­tott­sá­ga 80 szá­za­lé­kos, míg a Gen Z (16–28 éve­sek) köré­ben 59 szá­za­lék.

Az idő­seb­bek szá­má­ra a vissza­vál­tás nem új jelen­ség, inkább egy isme­rős gya­kor­lat vissza­té­ré­se, míg a fia­ta­lab­bak­nál nagyobb súlya van annak, hogy ért­he­tő magya­rá­za­tot és sze­mé­lyes élményt kap­ja­nak az újra­hasz­no­sí­tás­ról.

Mit jelent a kör­nye­zet­tu­da­tos­ság és fenn­tart­ha­tó­ság a magya­rok­nak?

A fel­mé­rés egyik leg­ér­de­ke­sebb ered­mé­nye, hogy a magya­rok hogyan defi­ni­ál­ják a fenn­tart­ha­tó cso­ma­go­lást. Glo­bá­li­san a válasz­adók 57 szá­za­lé­ka úgy írja le a való­ban újra­hasz­no­sít­ha­tó cso­ma­go­lást, hogy eze­ket újra és újra ugyan­ab­ba a ter­mék­tí­pus­ba lehet vissza­ve­zet­ni. Magyar­or­szá­gon ez az arány 66 szá­za­lék, maga­sabb a nem­zet­kö­zi átlag­nál. Hazánk Bra­zí­li­á­val, Romá­ni­á­val, Görög­or­szág­gal és Len­gyel­or­szág­gal együtt az élme­zőny­ben sze­re­pel.

A magyar válasz­adók 41 szá­za­lé­ka szá­má­ra az is fon­tos szem­pont, hogy a cso­ma­go­lás tar­tal­maz­zon újra­hasz­no­sí­tott anya­got.

A kuta­tás arra is rámu­tat, hogy a DRS‑t alkal­ma­zó orszá­gok­ban – így Magyar­or­szá­gon is – sokan azo­no­sít­ják a fenn­tart­ha­tó­sá­got az újra­hasz­nál­ha­tó­ság­gal, vagy­is azzal, hogy egy cso­ma­go­lást több­ször lehes­sen hasz­nál­ni. A min­den­na­pi gon­dol­ko­dás szint­jén tehát a fenn­tart­ha­tó­ság már jóval töb­bet jelent, mint pusz­tán a sze­lek­tív gyűj­tés.

A fenn­tart­ha­tó­ság nem kell, hogy bonyo­lult szak­mai kife­je­zé­sek­ről szól­jon.

– fogal­ma­zott Van Heu­verswyn, az Every Can Counts glo­bá­lis igaz­ga­tó­ja. „A fel­mé­rés azt mutat­ja, hogy az embe­rek egy­re inkább úgy gon­dol­kod­nak. A jó cso­ma­go­lás az, ame­lyet ugyan­ab­ba a ter­mék­tí­pus­ba lehet vissza­for­gat­ni újra és újra. Az alu­mí­ni­um ita­los­do­boz pon­to­san ezt tud­ja, még­is keve­sen van­nak tisz­tá­ban a tel­je­sít­mé­nyé­vel. Ez az a tuda­tos­sá­gi rés, ame­lyet be kell zár­nunk.”

Fla­kon­vissza­vál­tás: Jó pél­da az alu­mí­ni­um­do­boz

A kuta­tás sze­rint világ­szer­te az alu­mí­ni­um ita­los doboz a leg­in­kább újra­hasz­no­sí­tott egy­szer hasz­ná­la­tos ital­cso­ma­go­lás. Az Euno­mia Rese­arch & Con­sult­ing és az Inter­na­ti­o­nal Alu­mi­ni­um Ins­ti­tu­te elem­zé­se alap­ján az alu­mí­ni­um­do­bo­zok glo­bá­lis újra­hasz­no­sí­tá­si ará­nya 71 szá­za­lék. Az üve­gé 34, a PET-palac­ko­ké 40 szá­za­lék. A begyűj­tött alu­mí­ni­um­do­bo­zok újra­hasz­no­sí­tá­si folya­ma­tá­nak haté­kony­sá­ga 90 szá­za­lék körü­li, és a zárt körös újra­hasz­no­sí­tás – ami­kor a doboz­ból ismét doboz lesz – eléri a 33 szá­za­lé­kot.

Hir­de­tés

A dobo­zok 98 szá­za­lé­ká­ból olyan ter­mék lesz, amely újra és újra újra­hasz­no­sít­ha­tó, és a dobo­zok egy része akár 60 napon belül vissza­ke­rül­het a pol­cok­ra új cso­ma­go­lás­ként.

A szá­mok pon­to­san azt mutat­ják, amit mi is látunk nap, mint nap.

– össze­gez­te David Van Heu­verswyn. „Az embe­rek törőd­nek a kör­nye­zet­tel, és sze­ret­nék érez­ni, hogy része­sei a vál­to­zás­nak, meg­ér­te­ni, miért fon­tos az iga­zi újra­hasz­no­sí­tás. A vissza­vál­tá­si rend­sze­rek csak a kez­de­tet jelen­tik, nem a célt. Az Every Can Counts ma már 21 ország­ban dol­go­zik azon, hogy minél több ember­hez eljus­son az alu­mí­ni­um ita­los­do­boz külön­le­ges fenn­tart­ha­tó­sá­gi tel­je­sít­mé­nye.”

Facebook
Email
WhatsApp
Telegram
LinkedIn
Threads

A szerző további írásai

Az elmúlt 24 óra toplistája

1.

2.

3.

4.

5.

Kövess minket és gyere velünk!

Neked ajánljuk

Betiltották egy gimnáziumban az Itt érzem magam otthon filmet, majd ELTE-n tananyag lett. Egy a sztori, ami a cenzúráról és szólásszabadságról szól.
Mi marad a függetlenek után? Elemzés a kényszerű visszalépésekről, a kétharmad csapdájáról és a hiányzó fékekről. Jó ötlet vagy újabb teljhatalmi bukás?
Fúziós ízek találkoznak hazánk nagymárkáinál, így eshetett meg, hogy bejelentették a húsgolyós nyalóka, és a kolbászos Túró Rudi érkezését. A LIDL pedig kirobbant magából és vallomást tett.

Iratkozz fel, hogy ne maradj le!

A Bolondok napja nem csak tréfa, hanem tükör is: mit kezdünk azzal, ha másnak látszunk. Néha éppen a „bolondság” jelzi, hogy jó irányba indultunk.
A húsvéti italok világa a nagymamai tojáslikőr és a modern long drinkek között egyensúlyoz. A klasszikus, hat hétig érlelt likőr időhiányban gyakran háttérbe szorul.
Március 26-án van a Purple Day, az epilepsziával élők iránti szolidaritás világnapja.