A nyár végével újra felpörög az albérlet utáni kereslet. Augusztusban és szeptemberben hagyományosan megnő a kereslet a kiadó lakások iránt, különösen a felsőoktatás kezdete előtt. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) szerint érdemes ilyenkor átgondolni és betartani a lakásbérlethez kapcsolódó legfontosabb szabályokat. Legyen szó akár bérlőről, akár bérbeadóról.
Szerződés, banki utalás, bizonylatok – a bérlő felelőssége
A NAV hétfői közleményében kiemelte: a bérlők számára alapvető fontosságú, hogy a bérbevett ingatlanról mindig legyen érvényes bérleti szerződésük. Ez nemcsak jogi védelmet biztosít számukra, hanem vitás helyzetek esetén is hivatkozási alap lehet.
A havonta fizetett bérleti díj kifizetését célszerű nyomon követhető módon dokumentálni.
A legbiztonságosabb módszer az átutalással történő fizetés, ahol a közlemény rovatban érdemes feltüntetni a befizetés hónapját és a “bérleti díj” megnevezést. Ez egyszerű és világos nyomvonalat biztosít arra az esetre, ha később elszámolási vita merülne fel.
A bérbeadóknak nem kell feltétlenül adószám
A magánszemélyként bérbe adók számára jó hír, hogy lakáskiadáshoz nem szükséges adószámot kiváltani. Amennyiben az ingatlant turisztikai vagy más üzleti céllal adják bérbe abban az esetben más jogszabályok vonatkoznak az adózásra. Ebben az esetben a tevékenység az általános forgalmi adó (áfa) szempontjából áfamentesnek minősül.
Fontos ugyanakkor, hogy a bérbeadásból származó bevétel jövedelemnek számít, amit adózni kell.
Na, de akkor adószám nélkül mégis hogyan adózik a kiadó? A NAV szerint a magánszemélyeknek kétféle módjuk van arra, hogy a jövedelmüket megállapítsák:
- Tételes költségelszámolás – ebben az esetben a bérbeadó a bevételét csökkentheti a bérbeadással kapcsolatban felmerülő, igazolt költségekkel. Ilyenek lehetnek például a közüzemi számlák, felújítási költségek vagy az ingatlan értékcsökkenése.
- 10%-os költséghányad alkalmazása. A teljes bevételből automatikusan 10% költséget számol el, és a fennmaradó 90% után számítja ki az adót.
A jövedelem után negyedévente adóelőleget kell fizetni, a teljes évi összeget pedig az éves személyi jövedelemadó-bevallásban (SZJA) kell feltüntetni. Az ingatlan-bérbeadásból származó jövedelem után 15 százalék személyi jövedelemadó fizetendő.
Néhány gyakorlati tanács bérbeadóknak és bérlőknek
Sok bérbeadó és bérlő is automatikusan ingatlanos segítségét kéri. Azonban sok esetben lehet találkozni olyan hirdetéssel, ahol közvetlenül a bérbeadó hirdet. Ez esetben kiemelten fontos, hogy minden megfelelően legyen dokumentálva.
#1. Mindkét fél érdeke, hogy legyen írásbeli szerződés
A szóban kötött megállapodások bizonyítási ereje csekély, vitás helyzetekben szinte lehetetlen hitelt érdemlően alátámasztani a felek állításait. Egy írásos bérleti szerződés ugyanakkor pontosan rögzíti a lakás állapotát, a fizetési feltételeket, a bérlés időtartamát, a felmondási lehetőségeket és minden egyéb jogot-kötelezettséget. Ez nemcsak a felek közti viták megelőzésében segít, hanem hatósági vagy bírósági eljárás esetén is egyértelmű hivatkozási alap.
#2. Minden pénzmozgást dokumentáljunk
A bérleti díj és egyéb kifizetések (például rezsi, kaució) nyomon követése nemcsak a bérbeadót védi, hanem a bérlőt is. Átutalásnál a banki bizonylat elegendő, készpénzes fizetés esetén viszont mindig kérjünk vagy adjunk átvételi elismervényt, amely tartalmazza a pontos összeget, a fizetés dátumát, és hogy milyen jogcímen történt a kifizetés. Így mindkét fél igazolni tudja, hogy eleget tett a kötelezettségeinek.
#3. Ha a bérbeadó magánszemély, és nem rövid távú kiadást folytat, akkor valószínűleg nincs szükség vállalkozásra vagy adószámra
Magánszemélyként történő, hosszú távú (például hónapokra vagy évekre szóló) lakáskiadás esetén általában nincs szükség vállalkozói tevékenységre vagy külön adószámra, hiszen nem szálláshely-szolgáltatásról van szó. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a bérbeadásból származó jövedelmet ne kellene bevallani: az ingatlan-bérbeadásból származó bevétel után a vonatkozó szabályok szerint adózni kell.
#4. A bérleti díj nem ugyanaz, mint a rezsi – célszerű külön rögzíteni
Sok vitát előzhetünk meg, ha a szerződésben világosan szerepel, hogy a bérleti díj összege pontosan mit tartalmaz, és mi számít külön fizetendő költségnek. A rezsiköltségek (pl. víz, villany, fűtés, internet) általában a bérlőt terhelik, de nem mindenki van ezzel tisztában. A világos megfogalmazás segít abban, hogy később se legyen félreértés a számlák kiegyenlítése körül.
Az albérletek iránti kereslet a nyár végén éri el a csúcspontját, így bérlőknek és bérbeadóknak is érdemes naprakészen ismerniük a jogszabályokat. Az érvényes szerződés, a pontos dokumentáció és a szabályos adózás nemcsak a hatóságoknak fontos, hanem hosszú távon a felek közötti bizalom záloga is.