A Kár­pát-meden­ce egyik leg­je­len­tő­sebb hagyo­mány­őr­ző ünne­pét ren­de­zik meg nyol­ca­dik alka­lom­mal Buga­con. Az Ősök Nap­ja 2025 nem csu­pán lát­vá­nyos fesz­ti­vál, hanem mél­tó­ság­tel­jes emlé­ke­zés a magyar­ság őse­i­re.

A ren­dez­vény egyik fény­pont­ja lesz a „Magya­rok Bejö­ve­te­le” elne­ve­zé­sű nomád vonu­lás, amely során több száz lovas, sze­ke­rek, tevék­kel és biva­lyok­kal idé­zik meg a hon­fog­la­lás kor­sza­kát. A részt­ve­vők kor­hű vise­let­ben jele­ní­tik meg a tör­té­nel­mi kor­sza­kot, és ezzel Euró­pá­ban egye­dül­ál­ló módon ele­ve­ní­tik fel a sztyep­pei lovas­né­pek ván­dor­lá­sát.

Ez nem fesz­ti­vál, hanem ünnep, amely a magyar ősök­nek és a magyar tör­té­ne­lem nagy alak­ja­i­nak állít emlé­ket.

– Bíró And­rás Zsolt, a ren­dez­vény főszer­ve­ző­je. Az augusz­tu­si ese­mény három nap­ján lát­vá­nyos prog­ra­mok­kal vár­ják az érdek­lő­dő­ket: har­ci bemu­ta­tók, lovas ver­se­nyek, íjász vetél­ke­dők, és a magyar övbir­kó­zó baj­nok­ság is helyet kap a prog­ram­ban. A szab­lya­ví­vó ver­se­nyen IX–XI. szá­za­di öltö­zet­be bújt pán­cé­los-gya­lo­go­sok csap­nak össze – szi­go­rú­an kore­og­ra­fá­lat­lan, sza­bad küz­de­lem for­má­já­ban.

A nomád erő­pró­bá­kon nem­csak pro­fi hagyo­mány­őr­zők, hanem lel­kes láto­ga­tók is részt vehet­nek. A szer­ve­zők cél­ja, hogy min­den részt­ve­vő – legyen tör­té­nész, lai­kus vagy gyer­mek – élmény­sze­rű­en kap­cso­lód­has­son saját múlt­já­hoz.

A cél az, hogy a részt­ve­vők ne csu­pán nézői legye­nek a tör­té­ne­lem­nek, hanem élő tanúi és része­sei.

Tudo­mány és hagyo­mány kéz a kéz­ben

A jur­ta­tá­bor szí­vé­ben az Ősök Sát­ra ant­ro­po­ló­gi­ai és régé­sze­ti kiál­lí­tás­nak ad helyet, amely a hunok, ava­rok és hon­fog­la­ló magya­rok ember­ta­ni és tár­gyi emlé­ke­it mutat­ja be. A kor­hű tábor­ban kéz­mű­ves mes­te­rek bronz­ön­tést, fegy­ver­ko­vá­cso­lást és bőr­mű­ves­sé­get demonst­rál­nak.

A tudo­má­nyos elő­adó­sá­tor­ban régé­szek, tör­té­né­szek, ant­ro­po­ló­gu­sok és zene­tör­té­né­szek tar­ta­nak elő­adá­so­kat az ősi vise­le­tek­ről, fegy­ve­rek­ről, hit­vi­lág­ról és a magyar­ság kul­tu­rá­lis gyö­ke­re­i­ről. A szak­mai prog­ra­mok mély­sé­ge és hite­les­sé­ge biz­to­sít­ja, hogy az Ősök Nap­ja nem­csak lát­vá­nyos, hanem hite­les tör­té­nel­mi rekonst­ruk­ció is legyen.

Dísz­ven­dég: a világ leg­na­gyobb sámán­dob­ja

A szer­tar­tá­sos han­gu­la­tot a világ leg­na­gyobb sámán­dob­já­nak meg­szó­lal­ta­tá­sa teszi tel­jes­sé. A monu­men­tá­lis hang­szert tucat­nyi tál­tos­do­bos kísé­ri, akik révü­let­be ejtő rit­mu­sok­kal idé­zik meg a magyar­ság spi­ri­tu­á­lis örök­sé­gét.

A zenei prog­ra­mok között magyar tál­tos-zene, nép­ze­ne és hagyo­má­nyos tör­zsi hang­sze­rek bemu­ta­tói is helyet kap­nak. A ren­dez­vény végé­re a láto­ga­tók nem­csak isme­re­tek­kel, hanem egy közös­sé­gi, össze­tar­tó élménnyel is gaz­da­god­nak.

„Ez az ünnep segít újra­él­ni az össze­tar­to­zás érzé­sét – itt a múlt való­ban jelen lesz.”
– Szer­ve­zői üze­net a közön­ség­nek

Ősök nap­ja 2025: Ünnep, amely össze­köt

A Magyar Turán Szö­vet­ség által szer­ve­zett ren­dez­vény 2011 óta két­éven­te kerül meg­ren­de­zés­re, és mára a Kár­pát-meden­cei magyar­ság egyik leg­je­len­tő­sebb közös­sé­gi ese­mé­nyé­vé vált. Az Ősök Nap­ja nem­csak a tör­té­nel­mi múlt iránt érdek­lő­dők­nek szól, hanem min­den magyar­nak, aki sze­ret­ne kap­cso­lat­ba lép­ni kul­tu­rá­lis gyö­ke­re­i­vel.

A szer­ve­zők kieme­lik: az ese­mény nem nosz­tal­gi­kus múlt­idé­zés, hanem jövő­be muta­tó hagyo­mány­őr­zés. A tör­té­nel­mi tuda­tos­ság, a közös­sé­gi élmény és a hite­les bemu­ta­tók együtt alkot­ják a ren­dez­vény szel­le­mi­sé­gét.

_{Kiemelt kép for­rá­sa: kulturtaj.hu}