A kortárs művészetben egyre hangsúlyosabbá válik az a törekvés, hogy az alkotás eszközei is fenntartható forrásból származzanak. Ennek egyik látványos példája a hullámkarton, amely a galériák, filmstúdiók és színházak eszköztárába is betört – nem mint csomagolóanyag, hanem mint kreatív médium.
A hullámkarton 80 százalékkal kisebb ökológiai lábnyomot hagy maga után, mint a hagyományos anyagok, emellett újrahasznosítási aránya meghaladja a 92 százalékot – ez a legmagasabb a csomagolóanyagok között. Európában már számos művészeti projekt épül erre az anyagra.
A művészek és intézmények számára a fenntarthatóság nem csupán technikai kérdés, hanem kulturális felelősségvállalás is. A hullámkarton egyszerre könnyen formálható, könnyű, és képes nagyméretű, látványos terek megalkotására.
A fenntarthatóság nem a kompromisszumokról szól, hanem az új lehetőségek felismeréséről.
– fogalmaz Miklós Zsolt. A hullámkarton nemcsak gazdaságos alternatíva: egy tonna újrahasznosított karton előállítása során akár 4000 kWh energia is megtakarítható, ami egy háztartási hűtőszekrény több mint tíz évnyi fogyasztásának felel meg.
Társadalmi üzenetek kartonból
A kortárs művészet több irányból is használja a hullámkartont. Olafur Eliasson 2016-os „Green Light” című projektjében menekültekkel közösen készített moduláris lámpákat újrahasznosított kartonból. A projekt a velencei biennálén is bemutatkozott, mint a közösségi alkotás és integráció szimbóluma.
Michael Rakowitz amerikai–iraki művész a „The Invisible Enemy Should Not Exist” című munkájában kartonszobrokon keresztül idézte meg azokat az iraki műkincseket, amelyeket háborús pusztítás következtében veszített el a világ. Az anyag itt történelmi emlékezet és politikai állásfoglalás hordozója lett.
Díszletből társadalmi tükör
A hullámkarton a filmiparban is alternatívává vált. David Lowery rendező 2024-es karácsonyi filmjében teljes belső díszletet építtetett hullámkartonból, tudatos döntést hozva a fenntarthatóság jegyében.
Olcsó, könnyű és mágikus anyag.
– nyilatkozta a rendező a forgatás után. A magyarországi művészeti életben is megjelent ez a szemlélet: 2025 tavaszán a Bartók Tavasz keretében Olivier Grossetête francia művész vezetésével több száz önkéntes építette meg a Keleti pályaudvar monumentális kartonmásolatát az Erzsébet téren. A projekt a fenntartható építés és a közösségi alkotás példájává vált.
Hullámkarton a jövő művészete?
A hullámkarton térhódítása azt mutatja, hogy a kortárs művészet nemcsak témájában, hanem eszközeiben is képes reflektálni korunk kihívásaira. A környezetterhelés csökkentése mellett új téri nyelvet és társadalmi jelentéseket is kínál.
Egyre több fiatal alkotó fedezi fel újra ezt az anyagot – és ebben a hazai ipar is inspirációs forrássá válhat.
– mondja Miklós Zsolt. Az, ami korábban csomagolóanyagként volt ismert, ma már a kreativitás hordozója lehet – művészeti, társadalmi és ökológiai szinten is.
