A vilá­gon szám­ta­lan olyan hely van, ami vonz­za a turis­tá­kat. Euró­pá­ban az egyik ked­velt turis­ta­pa­ra­di­csom a Plit­vi­cei-tavak­nál, Hor­vát­or­szág­ban talál­ha­tó. Nem min­den­na­pi lát­vány fogad­ja az oda láto­ga­tó­kat: a külön­le­ges föld­raj­zi hely­zet­nek és a sajá­tos éghaj­la­ti adott­sá­gok­nak köszön­he­tő­en mese­szép táj­kép tárul elénk. Kál­mán­né Péli Ibo­lya írá­sa követ­ke­zik.

A nyá­ri hóna­pok kife­je­zet­ten alkal­ma­sak arra, hogy olyan helyek­re is eljus­sunk, aho­vá eddig csak vágy­tunk: legyen az múze­um, víz­part, egy eddig nem látott város, vagy éppen egy nem­ze­ti park.

Külön­le­ges tórend­szer

A Plit­vi­cei-tavak egy egye­dül­ál­ló tórend­szer, Euró­pa egyik impo­záns ter­mé­sze­ti lát­vá­nyos­sá­ga.  Ezt a terü­le­tet 1949. ápri­lis 8‑án nyil­vá­ní­tot­ták nem­ze­ti park­ká, és 1979-től az UNESCO világ­örök­sé­gi lis­tá­ján is sze­re­pel a Plit­vi­cei-tavak Nem­ze­ti Park. A leg­lá­to­ga­tot­tabb nem­ze­ti park egész Hor­vát­or­szág­ban.

Terü­le­te 20000 hek­tár, amely­nek két­har­ma­da erdős terü­let. A nem­ze­ti park­ban a tórend­szert 16 nagyobb tó alkot­ja, ame­lyek egy völgy­ben talál­ha­tó­ak, erdős hegyek veszik körül őket. Külön­le­ges­sé­gük, hogy a tavak vize áttet­sző, kékes­zöld.

A 2010-ben lét­re­ho­zott (továb­bi) két mes­ter­sé­ges tó vize kevés­bé áttet­sző.

A Plit­vi­cei-tavak a szá­mok tük­ré­ben

A tavak a Diná­ri-hegy­ség köze­pén fek­sze­nek, és lép­cső­ze­te­sen helyez­ked­nek el. A vizü­ket pata­kok­ból és víz­fo­lyá­sok­ból nye­rik, 92 zuha­tag és víz­esés kötik össze őket. A „Nagy Víz­esés” 78 m magas­sá­gá­val Hor­vát­or­szág leg­na­gyobb víz­esé­se. A vizek fel­szí­ne 215 hek­tárt tesz ki. A nem­ze­ti park átla­gos ten­ger­szint felet­ti magas­sá­ga 600 m. A leg­ala­cso­nyabb pont­ja 367 m, a leg­ma­ga­sabb viszont 1279 m. A leg­ma­ga­sab­ban fek­vő tó 636 m maga­san talál­ha­tó, a leg­ala­cso­nyab­ban lévő pedig 503 méte­ren. A tavak mély­sé­ge külön­bö­ző: 1 méter­től 47 méte­rig ter­jed.

Túrá­zás kel­le­mes kör­nye­zet­ben

Bár a Plit­vi­cei-tavak­tól az Adri­ai- ten­ger csak egy órá­nyi távol­ság­ra van, a nem­ze­ti park éghaj­la­ta mér­sé­kelt. Tavasszal és ősszel csa­pa­dé­ko­sabb az idő­já­rás. Decem­ber­ben és janu­ár­ban a tavak álta­lá­ban be is fagy­nak. A víz hőmér­sék­le­te a for­rá­sok­nál rend­sze­rint 10 fok alatt van, a folyók­ban és tavak­ban 20 fok körü­li. Az átla­gos rela­tív pára­tar­ta­lom 81,8%. Sze­ren­csé­re az erdős terü­le­ten még nagyobb káni­ku­la ese­tén is elvi­sel­he­tő a meleg.

A kiala­kí­tott túra­út­vo­na­la­kon néhány óra alatt bejár­ha­tó a nem­ze­ti park láto­ga­tók szá­má­ra kije­lölt része, viszont a cso­dá­la­tos lát­vány, a fes­tői szép­sé­gű táj, a jó leve­gő miatt ez nem az a hely, ahol siet­nünk kel­le­ne. Ha egy egész napot rászá­nunk, akkor sem tudunk eltel­ni a nem min­den­na­pi lát­ni­va­lók­kal.

Töré­keny kőze­tek

A szak­em­be­rek sze­rint ez a tórend­szer 12–15 ezer évvel ezelőtt (a jég­kor­szak után) kelet­ke­zett. A tava­kat kisebb folyók, pata­kok és mel­lék­vi­ze­ik táp­lál­ják. Sok for­rás is van, ezek karszt­for­rá­sok, ame­lyek az áteresz­tő és víz­hat­lan ter­mé­sze­ti kép­ződ­mé­nyek hatá­ra­in fakad­nak.

A nem­ze­ti park egész terü­le­te Dél­ke­let-Euró­pa karszt­te­rü­le­te­i­hez tar­to­zik. Jel­lem­zői a töré­keny és poró­zus kőze­tek, első­sor­ban a mész­kő és a dolo­mit. A karszt ter­mé­sze­ti jelen­sé­gek nagy része a föld alatt ját­szó­dik le. Ami­kor a víz átha­tol­ha­tat­lan kőze­tek­kel talál­ko­zik, fel­tör a fel­szín­re.

A fel­ső tavak dolo­mi­to­kon kép­ződ­tek, tága­sab­bak, tagol­tab­bak az alsó tavak­hoz képest. Az alsó tavak egy kes­keny, mere­dek par­tú mész­kő szur­dok­ban kelet­kez­tek. Az egyik tavat a másik­tól elvá­lasz­tó tufa­gá­tak a víz­ből lera­kó­dott mész­kő­ből áll­nak.A tufa alko­tói olyan növé­nyek, ame­lyek ún. tra­vert­í­nó szik­lá­kat hoz­nak lét­re, és meg­vál­toz­tat­ják a tavak és tómed­rek alak­ját. A tra­ver­ti­nó­gá­tak mész­kő ala­pú párat­lan szép­sé­gű bio­ló­gi­ai jelen­sé­gek.

Plit­vi­cei-tavak: a nem­ze­ti park élő­vi­lá­ga

A saját­sá­gos föld­raj­zi hely­zet és az éghaj­la­ti adott­sá­gok szá­mos ter­mé­sze­ti jelen­ség meg­je­le­né­sé­hez és gaz­dag élő­vi­lág­hoz járul­tak hoz­zá a park terü­le­tén. 

A nem­ze­ti park a Plit­vi­cei-fenn­sí­kon talál­ha­tó, ame­lyet három, a Dina­ri­dák­hoz tar­to­zó hegy vesz körül: Az erdős dom­bok víz­tá­ro­zó­ként szol­gál­nak, és szá­mos állat­faj­nak is ott­hont és mene­dé­ket jelen­te­nek. A park tel­jes terü­le­tén eddig több mint 100 bar­lan­got tar­ta­nak nyil­ván.

Két bar­lang­ban bar­lan­gi med­ve csont­ja­i­ra is buk­kan­tak.

A Plit­vi­cei-tavak jelen­sé­gei évszá­za­dos folya­ma­tok és mész­kő­le­ra­kó­dás ered­mé­nye, amely bősé­ge­sen van jelen e karszt­te­rü­let vize­i­ben. A növé­nyek­re rakó­dott leüle­pe­dett mész­kő­ből mész­kő­tu­fa kép­ző­dött. Egye­dül­ál­ló folya­mat megy vég­be a világ más hason­ló jelen­sé­ge­i­hez képest. Itt a mész­kő­le­ra­kó­dás és tufa­kép­ző­dés dina­mi­kus folya­mat. Egy másik külön­le­ges­ség a növény­zet hatá­sa a lera­kó­dá­si folya­mat­ban. Plit­vi­cé­ben a víz, a leve­gő, a szik­lák és a növény­zet közöt­ti köl­csön­ha­tás folya­ma­to­san dina­mi­kus és vál­to­zó.

A moha, az algák és a vízi növé­nyek fon­tos sze­re­pet ját­sza­nak a tavak és a tra­vert­í­nó aka­dá­lyok egye­dül­ál­ló táj­ké­pé­nek kiala­kí­tá­sá­ban.

Ezt a rend­kí­vül érzé­keny terü­le­tet meg kell véde­ni az ember káros hatá­sa­i­tól. Ezért 2006 óta szi­go­rú­an tilos pl. a tavak­ban úsz­ni. 

A Plit­vi­cei-tavak erdei három euró­pai nagy­ra­ga­do­zó­nak adnak ott­hont: a bar­na­med­vé­nek, a far­kas­nak és a hiúz­nak. A bio­di­ver­zi­tást az állat­vi­lág tekin­te­té­ben még nem tár­ták fel tel­je­sen. A vizs­gált cso­por­to­kon (gerinc­te­le­nek és gerin­ce­sek) belül jelen­tős szá­mú rit­ka és veszé­lyez­te­tett faj is szerepel.A madár­cso­por­tok közül külö­nö­sen kiemel­ke­dik a har­kály, bagoly, raga­do­zó mada­rak és cine­gék.

A vizek a nem­ze­ti park mind­össze 1%-át teszik ki, de ez a park leg­ér­de­ke­sebb része.

Az itt élő fajok a csen­des és fél­re­e­ső terü­le­te­ket része­sí­tik előny­ben, ame­lyek ele­gen­dő zsák­mányt biz­to­sí­ta­nak szá­muk­ra, mene­dé­ket a napi pihe­nés­hez és külö­nö­sen a köly­kök neve­lé­sé­hez.

Kör­nye­zet­vé­de­lem a nem­ze­ti park­ban

Egy ilyen külön­le­ges helyen még job­ban oda kell figyel­ni a környezetvédelemre.A tava­kat és for­rá­so­kat körül­ve­vő erdő­sá­vot már 1883-ban külön öve­zet­té nyil­vá­ní­tot­ták, ahol tilos volt a faki­ter­me­lés. Nap­ja­ink­ban a park mint­egy két­har­ma­dát erdő borít­ja.

Az erdő nagy mennyi­sé­gű vizet tart vissza, tárol és tisz­tít­ja a leve­gőt. Leg­el­ter­jed­tebb a bükk, de fenyő­fé­lék, és más erdei fafa­jok is meg­ta­lál­ha­tó­ak. A park­ban ezi­dá­ig 1267 külön­bö­ző növény­fajt regiszt­rál­tak, érde­kes­ség­kép­pen ebből 50 klön­fé­le orchi­dea­fajt.A gyep­te­rü­le­te­ket koráb­ban az álla­tok legel­te­té­sé­re hoz­ták lét­re, így aka­rat­la­nul növel­ve a bio­di­ver­zi­tást és az öko­szisz­té­ma sta­bi­li­tá­sát.

Plit­vi­cei-tavak: a turiz­mus jelen­tő­sé­ge

A Plit­vi­cei-tavak turiz­mu­sá­nak kez­de­tei 1861-re nyúl­nak vissza, ugyan­is ebben az évben épí­tet­ték fel az első turis­ta­há­zat, majd Zág­ráb­ban ala­kult meg 1893-ban a Plit­vi­cei-tavak és Kör­nyé­ke Ren­de­zé­si és Szé­pí­tő Egye­sü­let, mely­nek fel­ada­ta volt, hogy lehe­tő­sé­get teremt­sen a láto­ga­tók foga­dá­sá­ra és plit­vi­cei tar­tóz­ko­dá­sá­ra, vala­mint gon­dos­kod­jon a tavak és kör­nyé­ke szép­sé­gé­nek tar­tós meg­őr­zé­sé­ről. Az egye­sü­let a máso­dik világ­há­bo­rú kez­de­té­ig tar­tot­ta fenn magát. 

A Plit­vi­cei-tavak 1979-es UNESCO Világ­örök­ség részé­vé nyil­vá­ní­tá­sa után a nem­ze­ti park­ban fel­gyor­sult a turiz­mus fej­lő­dé­se.

Legyünk turis­ták!

Ez a párat­lan szép­sé­gű nem­ze­ti park Buda­pest­ről szá­mít­va 5–6 órás autós uta­zás­sal köze­lít­he­tő meg. Ez az a túra, ami még túra­bot nél­kül is tel­je­sít­he­tő. Nem aján­la­tos azon­ban papucs­ban, szan­dál­ban útra kel­ni, ugyan­ak­kor a nem­ze­ti park terü­le­te kényel­mes cipő­ben még gyer­me­kek szá­má­ra is könnyen bejár­ha­tó.

A belé­pő­jegy tar­tal­maz­za a tavak­nál kije­lölt ösvé­nyek hasz­ná­la­tát, a láto­ga­tók  szá­má­ra lezárt útvo­na­la­kon pano­rá­ma­bu­szon való köz­le­ke­dést, illet­ve hajó­zást is.

A nem­ze­ti park terü­le­tén nagy tisz­ta­ság a jel­lem­ző, hul­la­dék­tá­ro­lók csak a büfék körül talál­ha­tók. Eldo­bott sze­me­tet keres­ve sem lehet ott talál­ni.

Néhány büfé a láto­ga­tók ren­del­ke­zé­sé­re áll, nem túl nagy válasz­ték­kal, és nem is kife­je­zet­ten olcsó árak­kal. A nem­ze­ti park­ban magá­ra a kirán­du­lás­ra és a ter­mé­szet cso­dá­i­nak a fel­fe­de­zé­sé­re érde­mes a hang­súlyt helyez­ni, így szám­ta­lan eset­ben a turis­ták a maguk­kal vitt szend­vi­cse­ket fogyaszt­ják el meg­pi­hen­ve, a tájat szem­lél­ve, ahe­lyett, hogy hosszas sor­ban állás után vásá­rol­ná­nak vala­mit az étkez­dé­ben.

Egy túrán min­dig fon­tos a biz­ton­sá­gos köz­le­ke­dés. Amennyi­ben a kije­lölt ösvé­nye­ken hala­dunk, nem érhet ben­nün­ket baj. Még a gyen­gén tér­iszo­nyo­sok, kevés­bé bát­rak szá­má­ra is meg­bíz­ha­tó minő­sé­gű­ek a cölö­pö­kön álló desz­ka­hi­dak, meg­nyug­ta­tó volt lát­ni a pal­ló­kon az új szö­ge­ket.

Időn­ként szük­sé­ges egy kicsit meg­pi­hen­nünk, rácso­dál­koz­ni a világ szép­sé­ge­i­re. Ez a hely kimon­dot­tan alkal­mas erre, aján­lom min­den­ki­nek!

Kál­mán­né Péli Ibo­lya

_{For­rás: itt, kiemelt kép for­rá­sa: Kál­mán­né Péli Ibo­lya by Wake­Up Maga­zin}