• Kérdezz! Felelünk!

Szimbiotikumok: Alig hallottunk róluk, pedig a bélflóra egészsége múlhat rajtuk

A szimbiotikumok a probiotikumok és prebiotikum hatékony szövetsége az immunrendszer és a bélflóra védelmében. Azt azonban keves tudják, hogy mi is ez és mire való! Mutatjuk!
szimbiotikumok,

Egy olyan világot élünk, ahol mindenről lehet hallani jót és rosszat egyaránt. Ha jön egy új trend vagy megközelítés, akkor azt kétkedve fogadjuk és nekiállunk megkeresni az interneten. Egyre többet, bár szakértők szerint nem eleget lehet hallani a szimbiotikumokról. Azonban azt kevesen tudják, hogy mekkora szerepe van mindennek az egészségmegőrzésben.

A kétkedésünk talán nem is alaptalan, hiszen a fogyasztói társadalomban számos gyártó igyekszik meggyőzni az embereket, hogy az ő termékeik a legjobbak. Biztosan sokan emlékeznek még rá, hogy pár éve volt egy joghurtgyártó cég, aki külön orvosinak hangzó nevet találtak ki joghurtjukhoz, hogy minél többen az ő termékeiket válasszák. Így minden esetben jó alaposan utánajárni egy adott terméknek mielőtt bedőlnénk a reklámjainak.

Hirdetés

Bár a probiotikumok egyre ismertebbek már az átlagemberek körében is, a szimbiotikumokról még az egészségügyi szakemberek is keveset tudnak. Pedig ezek a készítmények kulcsszerepet játszanak az immunrendszer megfelelő működésében és az általános egészségünk fenntartásában.

„A probiotikumok jótékony baktériumok, amelyek támogatják a bélflórát, a prebiotikumok pedig olyan rostanyagok, amelyek ezeknek a baktériumoknak táptalajként szolgálnak. Ketten együtt alkotják a szimbiotikumokat, amelyek elengedhetetlenek az egészséges mikrobiom fenntartásához” 

– magyarázta dr. Bakanek György nőgyógyász, sportorvos és életmód-szaktanácsadó.

„A prebiotikumok olyan anyagok, amelyek egyedi változásokat idéznek elő a bélflóra összetételében és a bélben élő baktériumok aktivitásában, vagyis egyfajta hatásfokozó elemként működnek. Prebiotikumból többféle létezik, az egyik leggyakrabban alkalmazott a frukto-oligoszacharid (FOS) másnéven inulin”

– fogalmazott.

Antibiotikum-kúra mellé szimbiotikumot!

A bélrendszerben lévő jótékony baktériumok száma meghaladja az emberi testben található sejtek mennyiségét.

„Ez azt jelenti, hogy a mikrobiom – vagyis a vastagbélben élő baktériumok összessége – valójában egy önálló, egyedi ökoszisztéma, amely közvetlen hatással van az egészségünkre” – hangsúlyozta a szakértő. „Sajnos a modern életmód és a civilizációs szokások – például a finomított élelmiszerek fogyasztása és az antibiotikumok túlzott használata – komolyan veszélyeztetik ezt az érzékeny egyensúlyt” 

– tette hozzá. Az antibiotikumok rendkívül fontosak a bakteriális fertőzések kezelésében, akár életmentőek is lehetnek, de a túlzott vagy indokolatlan használatuk nemcsak a káros baktériumokat pusztítja el, hanem a jótékony bélflórát is. Ennek következménye a legyengült immunrendszer, az emésztési problémák és számos más betegség.

szimbiotikumok, bélflóra, nőgyógyász,
dr. Bakanek György – nőgyógyász | Kép forrása: sajtóközlemény

„Kutatások bizonyítják, hogy a mikrobiom állapota kihat az egész szervezetünkre, beleértve az idegrendszer működését is. Ma már a tudósok „bél-agy tengelyről” beszélnek, ami azt jelenti, hogy a bélflóra összetétele hatással lehet a mentális állapotunkra, a degeneratív idegrendszeri betegségek – például az Alzheimer-kór vagy a Parkinson-kór – kialakulására is. Ezért rendkívül fontos, hogy minden antibiotikum-kúra mellé szimbiotikumot is szedjünk!”

– mondta dr. Bakanek György.

Szimbiotikumok a sportban

Az egészség megőrzése érdekében naponta 60-80 dkg rostot kellene elfogyasztani, főként zöldségek, gyümölcsök, saláták, főzelékek, savanyúságok, teljes értékű élelmiszerek formájában. Az emberek többsége azonban ennek csak a töredékét viszi be a szervezetébe.

A rosthiány súlyosan érinti a bélflórát, mivel a prebiotikumként működő rostok nélkül a probiotikumok nem tudnak megfelelően szaporodni. Itt jön a képbe a szimbiotikumok szerepe: a pre- és probiotikumok együttes fogyasztása segíthet pótolni ezt a hiányt, és helyreállítani a bélflóra egyensúlyát” – fogalmazott az életmód-szaktanácsadó.

„Sportorvosként azt tapasztalom, hogy például a válogatott birkózók immunfelkészülési programja is elképzelhetetlen már szimbiotikumok alkalmazása nélkül, ezek a készítmények segítenek csökkenteni a fertőzések gyakoriságát, támogatják a regenerálódást, az emberi teljesítményben is meghatározó szerepet játszanak.”

Hirdetés

Milyen a jó szimbiotikum?

„Több mint 50 éves orvosi praxisom alapján úgy vélem, a szimbiotikumokat évente több kúrában kellene szedni, legalább 15 napon keresztül minden évszakban. Ez különösen fontos lenne az immunrendszer támogatása és a betegségek megelőzése érdekében” 

– emelte ki dr. Bakanek György.

„Ha szimbiotikumot vásárolunk érdemes odafigyelni arra, hogy a készítmény legalább 7 különböző baktériumtörzset és természetesen prebiotikumot is tartalmazzon, legyen megbízható, jól ismert márka, sok éves tapasztalat és elérhető tudományos kutatások eredménye bizonyítsa a hatékonyságát.”

Forrás: itt, itt, kiemelt kép forrása: Pixabay

Facebook
Email
WhatsApp
Telegram
LinkedIn
Threads

A szerző további írásai

Felkapott írásaink

1.

2.

3.

4.

5.

Kövess minket és gyere velünk!

Hirdetés

Neked ajánljuk

A Tudatos Nők Napja idén is inspiráló előadásokkal, nemzetközi vendégekkel és nőnapi élményekkel várja a fejlődni vágyókat.
Adománygyűjtés indult a Segítek egy családot és az Adjukössze.hu jóvoltából a gyermekeit egyedül nevelő anya számára, hogy licitálhasson egy árverésre kerülő házra, és végre biztonságos otthont teremthessen a fiainak.
Sokakat kétségbe ejt a menopauza és nem tudják, hogy mit kezdjenek ezzel a változással. Ruskal-Klemm Csilla most eloszlatja a kételyeket ezzel kapcsolatban.

Iratkozz fel, hogy ne maradj le!