Még

órád és
perced

van szavazni!

Szim­bi­o­ti­ku­mok: Alig hal­lot­tunk róluk, pedig a bél­fló­ra egész­sé­ge múl­hat raj­tuk

A szimbiotikumok a probiotikumok és prebiotikum hatékony szövetsége az immunrendszer és a bélflóra védelmében. Azt azonban keves tudják, hogy mi is ez és mire való! Mutatjuk!
szimbiotikumok,
Kép forrása: Pixabay
Másolás
Másolás
Facebook
Email
WhatsApp
Telegram
LinkedIn

Egy olyan vilá­got élünk, ahol min­den­ről lehet hal­la­ni jót és rosszat egy­aránt. Ha jön egy új trend vagy meg­kö­ze­lí­tés, akkor azt két­ked­ve fogad­juk és neki­ál­lunk meg­ke­res­ni az inter­ne­ten. Egy­re töb­bet, bár szak­ér­tők sze­rint nem ele­get lehet hal­la­ni a szim­bi­o­ti­ku­mok­ról. Azon­ban azt keve­sen tud­ják, hogy mek­ko­ra sze­re­pe van minden­nek az egész­ség­meg­őr­zés­ben.

A két­ke­dé­sünk talán nem is alap­ta­lan, hiszen a fogyasz­tói tár­sa­da­lom­ban szá­mos gyár­tó igyek­szik meg­győz­ni az embe­re­ket, hogy az ő ter­mé­ke­ik a leg­job­bak. Biz­to­san sokan emlé­kez­nek még rá, hogy pár éve volt egy jog­hurt­gyár­tó cég, aki külön orvo­si­nak hang­zó nevet talál­tak ki jog­hurt­juk­hoz, hogy minél töb­ben az ő ter­mé­ke­i­ket válasszák. Így min­den eset­ben jó ala­po­san utá­na­jár­ni egy adott ter­mék­nek mielőtt bedől­nénk a rek­lám­ja­i­nak.

Bár a pro­bi­o­ti­ku­mok egy­re ismer­teb­bek már az átlag­em­be­rek köré­ben is, a szim­bi­o­ti­ku­mok­ról még az egész­ség­ügyi szak­em­be­rek is keve­set tud­nak. Pedig ezek a készít­mé­nyek kulcs­sze­re­pet ját­sza­nak az immun­rend­szer meg­fe­le­lő műkö­dé­sé­ben és az álta­lá­nos egész­sé­günk fenn­tar­tá­sá­ban.

„A pro­bi­o­ti­ku­mok jóté­kony bak­té­ri­u­mok, ame­lyek támo­gat­ják a bél­fló­rát, a pre­bi­o­ti­ku­mok pedig olyan rost­anya­gok, ame­lyek ezek­nek a bak­té­ri­u­mok­nak táp­ta­laj­ként szol­gál­nak. Ket­ten együtt alkot­ják a szim­bi­o­ti­ku­mo­kat, ame­lyek elen­ged­he­tet­le­nek az egész­sé­ges mik­ro­biom fenn­tar­tá­sá­hoz” 

– magya­ráz­ta dr. Baka­nek György nőgyó­gyász, sport­or­vos és élet­mód-szak­ta­nács­adó.

„A pre­bi­o­ti­ku­mok olyan anya­gok, ame­lyek egye­di vál­to­zá­so­kat idéz­nek elő a bél­fló­ra össze­té­te­lé­ben és a bél­ben élő bak­té­ri­u­mok akti­vi­tá­sá­ban, vagy­is egy­faj­ta hatás­fo­ko­zó elem­ként működ­nek. Pre­bi­o­ti­kum­ból több­fé­le léte­zik, az egyik leg­gyak­rab­ban alkal­ma­zott a fruk­to-oli­g­os­za­cha­rid (FOS) más­né­ven inu­lin”

– fogal­ma­zott.

Anti­bio­ti­kum-kúra mel­lé szim­bi­o­ti­ku­mot!

A bél­rend­szer­ben lévő jóté­kony bak­té­ri­u­mok szá­ma meg­ha­lad­ja az embe­ri test­ben talál­ha­tó sej­tek mennyi­sé­gét.

„Ez azt jelen­ti, hogy a mik­ro­biom – vagy­is a vas­tag­bél­ben élő bak­té­ri­u­mok összes­sé­ge – való­já­ban egy önál­ló, egye­di öko­szisz­té­ma, amely köz­vet­len hatás­sal van az egész­sé­günk­re” — hang­sú­lyoz­ta a szak­ér­tő. „Saj­nos a modern élet­mód és a civi­li­zá­ci­ós szo­ká­sok – pél­dá­ul a fino­mí­tott élel­mi­sze­rek fogyasz­tá­sa és az anti­bio­ti­ku­mok túl­zott hasz­ná­la­ta – komo­lyan veszé­lyez­te­tik ezt az érzé­keny egyen­súlyt” 

– tet­te hoz­zá. Az anti­bio­ti­ku­mok rend­kí­vül fon­to­sak a bak­te­ri­á­lis fer­tő­zé­sek keze­lé­sé­ben, akár élet­men­tő­ek is lehet­nek, de a túl­zott vagy indo­ko­lat­lan hasz­ná­la­tuk nem­csak a káros bak­té­ri­u­mo­kat pusz­tít­ja el, hanem a jóté­kony bél­fló­rát is. Ennek követ­kez­mé­nye a legyen­gült immun­rend­szer, az emész­té­si prob­lé­mák és szá­mos más beteg­ség.

szimbiotikumok, bélflóra, nőgyógyász,
dr. Baka­nek György — nőgyó­gyász | Kép for­rá­sa: saj­tó­köz­le­mény

„Kuta­tá­sok bizo­nyít­ják, hogy a mik­ro­biom álla­po­ta kihat az egész szer­ve­ze­tünk­re, bele­ért­ve az ideg­rend­szer műkö­dé­sét is. Ma már a tudó­sok „bél-agy ten­gely­ről” beszél­nek, ami azt jelen­ti, hogy a bél­fló­ra össze­té­te­le hatás­sal lehet a men­tá­lis álla­po­tunk­ra, a dege­ne­ra­tív ideg­rend­sze­ri beteg­sé­gek – pél­dá­ul az Alz­he­i­mer-kór vagy a Par­kin­son-kór – kiala­ku­lá­sá­ra is. Ezért rend­kí­vül fon­tos, hogy min­den anti­bio­ti­kum-kúra mel­lé szim­bi­o­ti­ku­mot is szed­jünk!”

– mond­ta dr. Baka­nek György.

Szim­bi­o­ti­ku­mok a sport­ban

Az egész­ség meg­őr­zé­se érde­ké­ben napon­ta 60–80 dkg ros­tot kel­le­ne elfo­gyasz­ta­ni, főként zöld­sé­gek, gyü­möl­csök, salá­ták, főze­lé­kek, sava­nyú­sá­gok, tel­jes érté­kű élel­mi­sze­rek for­má­já­ban. Az embe­rek több­sé­ge azon­ban ennek csak a töre­dé­két viszi be a szer­ve­ze­té­be.

A rost­hi­ány súlyo­san érin­ti a bél­fló­rát, mivel a pre­bi­o­ti­kum­ként műkö­dő ros­tok nél­kül a pro­bi­o­ti­ku­mok nem tud­nak meg­fe­le­lő­en sza­po­rod­ni. Itt jön a kép­be a szim­bi­o­ti­ku­mok sze­re­pe: a pre- és pro­bi­o­ti­ku­mok együt­tes fogyasz­tá­sa segít­het pótol­ni ezt a hiányt, és hely­re­ál­lí­ta­ni a bél­fló­ra egyen­sú­lyát” – fogal­ma­zott az élet­mód-szak­ta­nács­adó.

„Sport­or­vos­ként azt tapasz­ta­lom, hogy pél­dá­ul a válo­ga­tott bir­kó­zók immun­fel­ké­szü­lé­si prog­ram­ja is elkép­zel­he­tet­len már szim­bi­o­ti­ku­mok alkal­ma­zá­sa nél­kül, ezek a készít­mé­nyek segí­te­nek csök­ken­te­ni a fer­tő­zé­sek gya­ko­ri­sá­gát, támo­gat­ják a rege­ne­rá­ló­dást, az embe­ri tel­je­sít­mény­ben is meg­ha­tá­ro­zó sze­re­pet ját­sza­nak.”

Milyen a jó szim­bi­o­ti­kum?

„Több mint 50 éves orvo­si pra­xi­som alap­ján úgy vélem, a szim­bi­o­ti­ku­mo­kat éven­te több kúrá­ban kel­le­ne szed­ni, leg­alább 15 napon keresz­tül min­den évszak­ban. Ez külö­nö­sen fon­tos len­ne az immun­rend­szer támo­ga­tá­sa és a beteg­sé­gek meg­elő­zé­se érde­ké­ben” 

– emel­te ki dr. Baka­nek György.

„Ha szim­bi­o­ti­ku­mot vásá­ro­lunk érde­mes oda­fi­gyel­ni arra, hogy a készít­mény leg­alább 7 külön­bö­ző bak­té­ri­um­tör­zset és ter­mé­sze­te­sen pre­bi­o­ti­ku­mot is tar­tal­maz­zon, legyen meg­bíz­ha­tó, jól ismert már­ka, sok éves tapasz­ta­lat és elér­he­tő tudo­má­nyos kuta­tá­sok ered­mé­nye bizo­nyít­sa a haté­kony­sá­gát.”

For­rás: itt, itt, kiemelt kép for­rá­sa: Pix­a­bay

A szerző további írásai

Az elmúlt 24 óra toplistája

1.

2.

3.

4.

5.

Kövess minket és gyere velünk!

Neked ajánljuk

A Tavaszi szél - az ébredés nyitófilmként debütál a Riviera International Film Festival-on. A nézők a folytatás lehetőségéről találgatnak.
Gyógyító tű vagy energetikai blokk? Fedezd fel a fülakupunktúra valódi erejét, és tudd meg, miért lehet veszélyes a divatos piercing az egyensúlyodra.
Szipál Péter és a róla frissen megjelent könyv először mutatja meg a fotós történetet: egy életutat Budapesttől Hollywoodig, kerülőkkel, törésekkel és saját döntésekkel.

Iratkozz fel, hogy ne maradj le!

Egy tokiói virágbolt története, ahol a virágok üzenetet hordoznak, és a szereplők a múltjukon át önmagukat keresik és találják meg.
Ez a nap a könyvtárosok munkájára és a könyvtárak szerepére hívja fel a figyelmet. Kiemeli a tudás közvetítésében betöltött fontos szerepüket, valamint a könyvtárak jelentőségét mint közösségi és tanulási tereket.
Gyógyító tű vagy energetikai blokk? Fedezd fel a fülakupunktúra valódi erejét, és tudd meg, miért lehet veszélyes a divatos piercing az egyensúlyodra.
WP2Social Auto Publish Powered By : XYZScripts.com