Menedzsment

Női vál­lal­ko­zók Magyar­or­szá­gon — szá­mok és való­ság a veze­tői pozí­ci­ók­ban

Hány női vezető van Magyarországon? Statisztikák, felmérések és a valós kép a női vállalkozók helyzetéről a hazai üzleti életben.
3 perc olvasás olvasás
női vezetők aránya, vállalkozó nők, női CEO Magyarország, női vezetők statisztika, vállalkozás nőknek

A női vál­lal­ko­zók és veze­tők sze­re­pe Magyar­or­szá­gon az elmúlt évek­ben egy­re nagyobb figyel­met kap. Miköz­ben egy­re több nő indít vál­lal­ko­zást és tölt be veze­tői pozí­ci­ót, a szá­mok azt mutat­ják, hogy még min­dig nem beszél­he­tünk való­di egyen­súly­ról a nemek között. A fel­szín mögött egy össze­tett kép raj­zo­ló­dik ki, amely növek­vő jelen­lét mutat, de még min­dig meg­lé­vő kor­lá­tok­kal. Néz­zük meg rész­le­te­seb­ben Csa­tó Erzsé­bet Anna vir­tu­á­lis asszisz­tens, szak­ér­tő szer­zőnk írá­sá­ban rész­le­te­seb­ben a hely­zet­ké­pet.

Mit mutat­nak a sta­tisz­ti­kák?

A magyar mun­ka­erő­pi­a­con a nők ará­nya közel kiegyen­sú­lyo­zott, azon­ban ez nem tük­rö­ző­dik a veze­tői szin­te­ken. Az elmúlt évek ada­tai sze­rint Magyar­or­szá­gon a veze­tői pozí­ci­ók­ban dol­go­zók között a nők ará­nya a KSH és Euros­tat sze­rint körül­be­lül 37%, míg a fér­fi­a­ké 63% körü­li.

Ez azt jelen­ti, hogy bár a nők jelen­tős arány­ban jelen van­nak a gaz­da­ság­ban, a dön­tés­ho­zói szin­te­ken még min­dig alul­rep­re­zen­tál­tak. Érde­kes­ség, hogy egyes euró­pai össze­ha­son­lí­tá­sok sze­rint Magyar­or­szág nem áll rosszul; bizo­nyos méré­sek alap­ján a női veze­tők ará­nya 40% körül ala­kul, ami az EU-ban kife­je­zet­ten jónak szá­mít.

HIRDETÉS

A kép azon­ban árnyal­tabb, ha mélyebb­re nézünk.

Női vál­lal­ko­zók Magyar­or­szá­gon a külön­bö­ző szek­to­rok­ban

A női veze­tők ará­nya jelen­tő­sen eltér az egyes ága­za­tok­ban. A köz­szfé­rá­ban – pél­dá­ul okta­tás­ban, egész­ség­ügy­ben vagy köz­igaz­ga­tás­ban – a nők ará­nya a veze­tők között akár 60% felett is lehet.

Ezzel szem­ben a ver­seny­szfé­rá­ban, külö­nö­sen az ipar­ban, tech­no­ló­gi­ai és műsza­ki terü­le­te­ken a női veze­tők ará­nya jóval ala­cso­nyabb, sok eset­ben 30% alat­ti.

Ez azt mutat­ja, hogy nem­csak a veze­tői szin­tek­hez való hoz­zá­fé­rés kér­dé­se fon­tos, hanem az is, hogy mely ipar­ágak nyi­tot­tab­bak a női veze­tők felé.

Női veze­tők a 8 szá­za­lé­kos üveg­pla­fon mögött

Ha a leg­na­gyobb vál­la­la­to­kat vizs­gál­juk, a különb­ség még lát­vá­nyo­sabb. A 100 leg­na­gyobb árbe­vé­te­lű magyar vál­la­lat közül a HBLF sze­rint mind­össze 8 eset­ben nő a vezér­igaz­ga­tó, ami mind­össze 8%-os arányt jelent.

Emel­lett a cégek több mint felé­ben egy­ál­ta­lán nincs nő a fel­ső­ve­ze­tés­ben. Ez a szám külö­nö­sen jól mutat­ja, hogy a hie­rar­chia csú­csán a nők jelen­lé­te még min­dig kivé­tel­nek szá­mít, nem pedig álta­lá­nos­nak.

HIRDETÉS

Növek­vő jelen­lét, rej­tett ter­hek

A sta­tisz­ti­kák mögött embe­ri tör­té­ne­tek van­nak. Egy friss kuta­tás sze­rint a női veze­tők és vál­lal­ko­zók 76%-a gyak­ran érzi magát túl­ter­helt­nek, és jelen­tős részük heti 40–50 órá­nál töb­bet dol­go­zik.

Ez nem csu­pán a mun­ka­ter­he­lés­ről szól, hanem arról a ket­tős sze­rep­ről is, ame­lyet sok nő egy­szer­re tölt be: vál­lal­ko­zó­ként és csa­lá­di sze­rep­lő­ként. Ez a lát­ha­tat­lan ter­he­lés gyak­ran nem jele­nik meg a sta­tisz­ti­kák­ban, még­is erő­sen befo­lyá­sol­ja a kar­ri­er­le­he­tő­sé­ge­ket.

Miért fon­tos a női vál­lal­ko­zók sze­re­pe a gaz­da­ság­ban?

A női vál­lal­ko­zók jelen­lé­te nem­csak tár­sa­dal­mi, hanem gaz­da­sá­gi szem­pont­ból is nagyon jelen­tős. Kuta­tá­sok sze­rint a diverz veze­tés sta­bi­labb, kiegyen­sú­lyo­zot­tabb dön­té­se­ket ered­mé­nyez, és hosszú távon fenn­tart­ha­tóbb műkö­dést tesz lehe­tő­vé.

Magyar­or­szá­gon is egy­re inkább fel­is­me­rik, hogy a női vál­lal­ko­zók erő­sí­té­se nem­csak egyen­lő­sé­gi kér­dés, hanem ver­seny­ké­pes­sé­gi ténye­ző is. A női vál­lal­ko­zá­sok szá­má­nak növe­ke­dé­se hoz­zá­já­rul­hat a gaz­da­sá­gi növe­ke­dés­hez és az inno­vá­ci­ó­hoz is.

A női vál­lal­ko­zók jövő­je Magyar­or­szá­gon

A jelen­le­gi tren­dek alap­ján a női veze­tők ará­nya las­san növek­szik, de nem egyen­le­te­sen. A fia­ta­labb gene­rá­ci­ók köré­ben már maga­sabb a női veze­tők ará­nya, ami arra utal, hogy hosszabb távon pozi­tív irá­nyú vál­to­zás vár­ha­tó.

Ugyan­ak­kor a fel­ső­ve­ze­tői szin­te­ken még min­dig jelen­tős az elma­ra­dás, ami azt tük­rö­zi, hogy a struk­tu­rá­lis aka­dá­lyok nem tűn­tek el tel­je­sen. A vál­to­zás kul­csa nem­csak az egyé­ni ambí­ci­ó­ban, hanem a vál­la­la­ti kul­tú­rá­ban és a tár­sa­dal­mi atti­tű­dök­ben rej­lik.

A női vál­lal­ko­zók Magyar­or­szá­gon egy­re erő­sebb jelen­lét­tel bír­nak, de a szá­mok egy­ér­tel­mű­en mutat­ják, hogy még nem beszél­he­tünk egyen­lő esé­lyek­ről. Míg a veze­tők közel har­ma­da nő, a fel­ső­ve­ze­tés­ben és bizo­nyos ipar­ágak­ban tovább­ra is jelen­tős a fér­fi domi­nan­cia.

A jövő azon­ban egy­ér­tel­mű­en az együtt­mű­kö­dés és a kiegyen­sú­lyo­zott veze­tés felé mutat. A női vál­lal­ko­zók sze­re­pe nem­csak növek­szik, hanem egy­re inkább meg­ha­tá­ro­zó­vá válik a gaz­da­ság egé­szé­ben.

Csa­tó Erzsé­bet Anna

További cikkek