A magyar bank­szek­tor az elmúlt évek­ben hatá­ro­zott lép­tek­kel haladt a digi­ta­li­zá­ció útján. 2025-re az online hitel­fel­vé­tel min­den eddi­gi­nél gyor­sab­bá és kényel­me­seb­bé vált, külö­nö­sen a sze­mé­lyi köl­csö­nök terü­le­tén. Az ügy­fe­lek egy­re nagyobb része inté­zi már tel­je­sen elekt­ro­ni­ku­san. Az aláb­bi össze­fog­la­ló­ból kide­rül, mely ban­kok jár­nak élen ezen a téren, milyen friss inno­vá­ci­ók jelen­tek meg az elmúlt idő­szak­ban, mennyi­re biz­ton­sá­gos mind­ez és mit jelez­nek a folya­mat­ról az ügy­fél­él­mény-beszá­mo­lók.

A Magyar Nem­ze­ti Bank (MNB) leg­fris­sebb jelen­té­se sze­rint 2024-ben jelen­tő­sen javult a magyar ban­kok digi­tá­lis fej­lett­sé­ge. A pénz­ügyi szol­gál­ta­tá­sok egy­re nagyobb hánya­da zaj­lik online, és ez a ten­den­cia már nem csak a fin­tech star­tu­pok­nál jelent­ke­zik, hanem a hagyo­má­nyos ban­kok­nál is.

Digi­ta­li­zá­ció tér­nye­ré­se

Míg néhány éve még inkább kuri­ó­zum­nak szá­mí­tott a 100%-ban online hitel­fel­vé­tel, 2024–2025-re a leg­több bank kínál ilyen lehe­tő­sé­get, leg­alább a sze­mé­lyi köl­csö­nök­nél. 2023 utol­só negyed­évé­ben a lakos­sá­gi igé­nyelt össze­gek 18%-át folyó­sí­tot­ták tel­je­sen online, 2024 első felé­re ez az arány 32%-ra ugrott. A növe­ke­dés motor­ja a sze­mé­lyi köl­csö­nök online igény­lé­se. Az online folyó­sí­tás rész­ará­nya pedig fél év alatt 29%-ról 41%-ra emel­ke­dett.

Hat év alatt meg­dup­lá­zó­dott a hazai fin­tech cégek szá­ma is, 2024-re több mint 200 ilyen vál­lal­ko­zás műkö­dött Magyar­or­szá­gon. A digi­tá­lis fize­té­si meg­ol­dá­sok és a hite­le­zé­si szol­gál­ta­tá­sok szá­mí­ta­nak a szek­tor leg­ígé­re­te­sebb terü­le­te­i­nek. Nem­zet­kö­zi szin­ten is komoly ver­seny zaj­lik. Csong­rá­di Richárd, a Banknavigator.hu pénz­ügyi szak­ér­tő­je kihang­sú­lyoz­ta:

Sor­ra jelen­nek meg az úgy­ne­ve­zett neo­ban­kok, ame­lyek­nek sok­szor már fizi­kai fiók­há­ló­za­tuk sincs. A magyar bank­rend­szer fej­lő­dé­se is egy­ér­tel­mű ezen a terü­le­ten.

Az MNB is ösz­tön­zi ezt a folya­ma­tot: a jegy­bank 2021 őszén elin­dí­tott Minő­sí­tett Fogyasz­tó­ba­rát Sze­mé­lyi Hitel prog­ram­já­nak egyik fel­té­te­le volt, hogy a ter­mé­ket tel­jes egé­szé­ben online is lehes­sen igé­nyel­ni. A szak­ér­tő fel­hív­ta a figyel­met arra is, hogy a pan­dé­mia fel­gyor­sí­tot­ta a vál­to­zá­so­kat: a COVID jár­vány alatt vált iga­zán ver­seny­előnnyé a távo­li ügy­in­té­zés és a sok ügy­fél a jár­vány lecsen­gé­se után is az online csa­tor­nák­nál maradt.

Nem nőt­tek a koc­ká­za­tok

Sokan fel­te­szik a kér­dést: „Mennyi­re bíz­ha­tok meg egy tel­je­sen online hitel­fel­vé­tel­ben? Nem koc­ká­za­tos ez?” A tapasz­ta­lat és a szak­mai vissza­jel­zé­sek azt mutat­ják, hogy a meg­fe­le­lő óvin­téz­ke­dé­sek­kel az online ügy­in­té­zés ugyan­úgy biz­ton­sá­gos, mint a hagyo­má­nyos. A ban­kok nagy hang­súlyt fek­tet­nek az adat­vé­de­lem­re és az ügy­fél­azo­no­sí­tás hite­les­sé­gé­re. Csong­rá­di Richárd a koc­ká­za­tok meg­íté­lé­sé­ben kiemel­te:

Ma már jog­sza­bály garan­tál­ja, hogy egy elekt­ro­ni­kus úton kötött hitel­szer­ző­dés ugyan­úgy érvé­nyes legyen, mint­ha a bank­fi­ók­ban, papí­ron írták vol­na alá. A táv­azo­no­sí­tást és táv­szer­ző­dést a 2017-es azo­no­sí­tá­si tör­vény, vala­mint az MNB ren­de­le­tei teszik lehe­tő­vé. Fon­tos kiemel­ni, hogy az online hitel­fel­vé­tel­nél is meg­il­le­ti az ügy­fe­let a 14 napos elál­lá­si jog, ha fogyasz­tói köl­csön­ről van szó. Vagy­is, ha meg­gon­dol­ja magát, a szer­ző­dés­kö­tés­től szá­mí­tott 14 napon belül indok­lás nél­kül vissza­lép­het a hitel­től (a már folyó­sí­tott össze­get ter­mé­sze­te­sen vissza kell utal­nia)

A szak­ér­tő fel­hív­ta ugyan­ak­kor a figyel­met arra, hogy a biz­ton­sá­gos műkö­dés közös fele­lős­ség. Az ügy­fe­lek­nek is ügyel­ni­ük kell arra, hogy csak meg­bíz­ha­tó esz­köz­ről, nap­ra­kész vírus­vé­de­lem­mel ellá­tott szá­mí­tó­gép­ről vagy tele­fon­ról intéz­zék pénz­ügye­i­ket, és soha ne adják ki belé­pé­si ada­ta­i­kat. A ban­kok rend­sze­re­sen figyel­mez­tet­nek az adat­ha­lász kísér­le­tek­re, és külön olda­la­kon sorol­ják a tipi­kus csa­lá­si mód­sze­re­ket, hogy az ügy­fe­lek elke­rül­hes­sék a csap­dá­kat,

A ban­ki digi­ta­li­zá­ció kul­csa a fej­lett infor­ma­ti­kai hát­tér­rend­szer. 2024-re a leg­több nagy­bank már olyan integ­rált szoft­ve­re­ket hasz­nál, ame­lyek valós idő­ben leké­rik és elem­zik az ügy­fél ada­ta­it a dön­tés­ho­za­tal­hoz. Az AI‑t beve­tik a hitelsc­oring­ban, pél­dá­ul a fel­töl­tött bank­szám­la­ki­vo­na­tok auto­ma­ti­kus kiér­té­ke­lé­sé­ben, illet­ve a csa­lá­sok kiszű­ré­sé­ben is.

Ugyan­ak­kor a kiber­bű­nö­zők is egy­re kifi­no­mul­tab­bak: az MNB jelez­te, hogy a csa­lók is kihasz­nál­ják az új tech­no­ló­gi­á­kat, pél­dá­ul a mes­ter­sé­ges intel­li­gen­ci­át, elég csak a deep­fake vide­ók­ra vagy az adat­ha­lá­szat­ra gon­dol­ni. Erre vála­szul a ban­kok erő­sí­tik a kiber­biz­ton­sá­gi védel­met, pél­dá­ul több­fak­to­ros hite­le­sí­tés­sel, tranz­ak­ció­fi­gye­lő AI-meg­ol­dá­sok­kal és a gya­nús tevé­keny­sé­gek azon­na­li leál­lí­tá­sá­val.

Élen­já­ró ban­kok és friss digi­tá­lis meg­ol­dá­sok

Mára az összes nagyobb pia­ci sze­rep­lő fej­lesz­tet­te digi­tá­lis plat­form­ját, de ezek közül is kiemel­ke­dik néhány figye­lem­re mél­tó meg­ol­dás.

K&H Bank: A bel­ga KBC cso­port­hoz tar­to­zó K&H már 2023-ban úttö­rő lépést tett egy tel­je­sen papír­men­tes, online sze­mé­lyi köl­csön beve­ze­té­sé­vel. Az új rend­szer lénye­ge, hogy a bank saját ügy­fe­lei és a más pénz­in­té­zet­nél banko­ló érdek­lő­dők egy­aránt vide­ó­azo­no­sí­tás­sal, elekt­ro­ni­ku­san intéz­he­tik a köl­csönt. A K&H azo­no­sí­tá­si part­ner­ként a Face­kom nevű szol­gál­ta­tást hasz­nál­ja. A jöve­de­lem­iga­zo­lást is digi­ta­li­zál­ták és a folya­mat végén elekt­ro­ni­kus alá­írás követ­ke­zik az EU eIDAS sza­bá­lyo­zá­sá­nak meg­fe­le­lő­en. A jóvá­ha­gyást köve­tő­en a pénz szin­te azon­nal meg­ér­ke­zik az ügy­fél szám­lá­já­ra, a tapasz­ta­la­tok sze­rint akár 15 per­cen belül lezaj­lik a tel­jes folya­mat a kére­lem indí­tá­sá­tól a folyó­sí­tá­sig.

OTP Bank: A leg­na­gyobb hazai bank­ként az OTP is komoly hang­súlyt fek­tet a digi­tá­lis hitel­ügy­in­té­zés­re. Saját ügy­fe­lei szá­má­ra az inter­net­ban­ki vagy mobil­ban­ki felü­le­ten szin­te éjjel-nap­pal igé­nyel­he­tő a sze­mé­lyi köl­csön. Az OTP külön ked­vez­mé­nyek­kel ösz­tön­zi az online igény­lést: aki a net­ban­kon vagy mobi­lap­pon adja be a kérel­mét, annak elen­ge­di a folyó­sí­tá­si díjat (ez hagyo­má­nyos igény­lés­nél az igé­nyelt összeg 0,75%-a).

Grá­nit Bank: A Grá­nit Ban­kot gyak­ran emle­ge­tik “digi­tá­lis bank­ként”, hiszen 2010-es ala­pí­tá­sa óta fiók­há­ló­zat nél­kül, elekt­ro­ni­kus csa­tor­ná­kon éri el ügy­fe­le­it. Az idén indult Mun­kás­hi­tel ese­té­ben­pél­dá­ul a Grá­nit ösz­tön­ző bónuszt is ad: aki szel­fis szám­la­nyi­tás­sal kom­bi­nál­ja az igény­lést, össze­sen 100 ezer Ft jóvá­írást kap­hat.

Cofi­dis és egyéb hitel­in­té­ze­tek: A magyar pia­con több spe­ci­a­li­zált intéz­mény is műkö­dik, ame­lyek fő pro­fil­ja a távol­ról nyúj­tott szol­gál­ta­tás. A Cofi­dis 16 éve van jelen Magyar­or­szá­gon és üzle­ti modell­jé­nek alap­ja, hogy az ügy­fe­lek bár­hon­nan, akár 100%-ben online intéz­hes­sék a köl­csönt. Az újon­nan piac­ra lépő online hitel­köz­ve­tí­tők és fin­tech star­tu­pok, ame­lyek egy-egy spe­ci­á­lis terü­let­re (pl. autó­fi­nan­szí­ro­zás, BNPL – „vedd meg most, fizesd később” szol­gál­ta­tá­sok) kínál­nak gyors online meg­ol­dá­so­kat. Ezek a kihí­vók is ösz­tön­zik a nagy­ban­ko­kat, hogy ne marad­ja­nak le a digi­tá­lis ver­seny­ben.

Ügy­fél­él­mény és elé­ge­dett­ség

Egy 2024 végén készült fel­mé­rés rámu­ta­tott, hogy tíz­ből nyolc magyar ügy­fél még igény­li a sze­mé­lyes tájé­koz­ta­tást egy fon­tos pénz­ügyi dön­tés előtt. Még a fia­ta­labb kor­osz­tály­ban (30 év alatt) is mind­össze 28% mond­ta azt, hogy elsőd­le­ge­sen online infor­má­ci­ók­ra hagyat­ko­zik. Ez azt jel­zi, hogy a biza­lom kiépí­té­se időt igé­nyel: sokan sze­re­tik, ha egy ban­ki tanács­adó­val is beszél­het­nek, mielőtt eladó­sod­nak. A szak­ér­tő hoz­zá tet­te, hogy az online fel­vé­te­li folya­mat során lehe­tő­ség van humán segít­sé­get is kér­ni.

Éppen ezért a leg­több helyen vegyes modell­ben műkö­dik az online hitel­fel­vé­tel: az ügy­fél önál­ló­an tölt­he­ti ki a kérel­met, de köz­ben vagy utá­na könnyen elér egy humán tanács­adót chat-en, tele­fo­non, eset­leg vide­ón keresz­tül, ha kér­dé­se merül fel.

Összes­sé­gé­ben elmond­ha­tó, hogy az online köl­csön­fel­vé­tel már nem csak a digi­tá­lis benn­szü­löt­tek­nek szól.

Min­den kor­osz­tály kez­di fel­fe­dez­ni az elő­nye­it, külö­nö­sen, ha a bank egy­sze­rű és biz­ton­sá­gos felü­le­tet nyújt. Az ügy­fe­lek érté­ke­lik, hogy kezük­be került az irá­nyí­tás, és job­ban össze tud­ják hason­lí­ta­ni a lehe­tő­sé­ge­ket, így önál­ló­an dönt­het­nek, mikor mire van szük­sé­gük.

Mond­ta Csong­rá­di Richárd. Ugyan­ak­kor arra is figyel­mez­te­tett, hogy a gyor­sa­ság két­élű fegy­ver: könnyebb eladó­sod­ni, ha pár perc alatt bár­ki kap­hat köl­csönt, ezért az ügy­fe­lek fele­lős­sé­ge is nagyobb, hogy meg­fon­tol­ják a dön­tést.

Az adós­ság­fék sza­bá­lyok min­den csa­tor­ná­ra egy­for­mán érvé­nye­sek, és az MNB is aktí­van figye­li, hogy egyet­len szeg­mens­ben se ala­kul­jon ki túl­ki­fi­ze­tés. 2024-ben a magyar lakos­ság hitel­fel­vé­te­li ked­ve rekor­do­kat dön­tött. A sze­mé­lyi köl­csö­nök új kihe­lye­zé­se havon­ta soha nem látott össze­ge­ket ért el: 2024 októ­be­ré­ben pél­dá­ul 80,6 mil­li­árd forint érték­ben kötöt­tek sze­mé­lyi­hi­tel-szer­ző­dé­se­ket az ügy­fe­lek, ami tör­té­nel­mi csú­csot jelent.

_{For­rás: Bank­na­vi­gá­tor, kiemelt kép for­rá­sa: Can­va-Pexels by And­rea Piac­qu­a­dio}