Az óraátállítás kérdése évek óta vitát gerjeszt nemcsak Magyarországon, hanem egész Európában. Bár az Európai Unió már 2018-ban javasolta az évi kétszeri átállítás eltörlését, a tagállamok mind a mai napig nem jutottak közös álláspontra arról, hogy a nyári vagy a téli időszámítás maradjon-e meg véglegesen. Így 2025-ben ismét alkalmazkodnunk kell az évtizedek óta megszokott rendhez. Sőt, idén a szokásosnál kicsit korábban érkezik a változás.
A téli időszámítás kezdete ezúttal 2025. október 25–26. éjszakájára esik.
Ez szokatlanul korai dátum, öt nappal előbb, mint ahogyan azt sokan megszoktuk. Az óraátállítás hajnali 3 órakor történik, amikor vissza kell állítanunk az órát 2 órára, így formálisan egy órával tovább tart az éjszaka. Bár ez elsőre „ajándék alvásnak” tűnik, a biológiai óránkat gyakran megzavarja, és napokba telhet, mire szervezetünk hozzászokik az új ritmushoz.
Azonban fiatal korunkban ez valóban ajándék óra volt a bulikban. Amikor még a biológiai óránkra fittyet hánytunk és kiélveztük az óraátállítás talán egyetlen hasznát, az extra kimenőt miközben tomboltunk a 2000-es éves legnagyobb slágereire.
Miért lesz egy órával korábban az óraátállítás 2025-ben?
Az idei korábbi átállás oka nem politikai döntés, hanem egyszerűen a naptár sajátossága. 2025-ben október utolsó vasárnapja éppen 26-ra esik, ezért az óraátállítást ehhez igazítva egy nappal korábban kell végrehajtani. Hasonló helyzet ritkán fordul elő, legutóbb 2014-ben, azelőtt pedig 2008-ban találkozhattunk ilyen korai dátummal. Az elmúlt években inkább október 27. és 30. közé estek az átállítás időpontjai, így az idei különlegesnek mondható.
Hogyan érinti mindennapjainkat?
Az óraátállítás hagyományosan az energiahatékonyságot szolgálta: az 1970-es évek olajválságának idején vezették be, hogy a hosszabb nappalok alatt kevesebb mesterséges világítást kelljen használni. A modern világítástechnológia fejlődése miatt azonban ez az érv ma már egyre kevésbé állja meg a helyét.
Mára inkább a megszokás és az európai szabályozások tartják életben a rendszert.
A hatása viszont nagyon is valós. Bár a visszaállítás révén egy órával többet alhatunk, a biológiai óránk számára ez komoly kihívás lehet. Gyakoriak az alvászavarok, a fáradtság, a koncentrációs problémák, és a változás különösen érzékenyen érinti a gyerekeket, az időseket és azokat, akik eleve nehezebben alkalmazkodnak a ritmusváltáshoz.
Szakértők szerint a zökkenőmentes átállás érdekében érdemes már az előző napokban fokozatosan eltolni a lefekvési időt, valamint reggel minél több természetes fényt beengedni. Ugyanilyen fontos az esti képernyőhasználat és a koffeinfogyasztás csökkentése. Ezek a kis trükkök segíthetnek abban, hogy az óraátállítás ne borítsa fel tartósan a szervezet egyensúlyát.
Meddig marad még velünk az óraátállítás?
A vita továbbra sem zárult le, és minden bizonnyal még évekig napirenden marad. Bár a közvélemény-kutatások szerint a magyarok többsége inkább a nyári időszámítást tartaná meg – a hosszabb, világosabb esték miatt –, az alváskutatók és orvosok inkább a téli időszámítást támogatják, mert ez áll közelebb az ember természetes bioritmusához.
A Magyar Alvás Szövetség álláspontja szerint, ha egyszer eltörlik az óraátállítást, mindenképpen a téli időszámítás mellett kellene dönteni. Nem csupán egészségügyi szempontból, hanem azért is, mert ez a rendszer illeszkedik jobban a természetes fényviszonyokhoz és a társadalom napi működéséhez.
Egyelőre biztos, hogy 2025 őszén újra át kell állítanunk az óráinkat, és minden jel arra mutat, hogy a közeljövőben sem születik egységes európai döntés. Az órák tehát október 26-án visszalépnek egy órát, mi pedig ismét alkalmazkodunk – fáradtabban, kicsit bosszankodva, de ahogy eddig is tettük.
Hogy mikor lesz az utolsó óraátállítás Magyarországon? Erre a kérdésre még senki sem tud biztos választ adni. Addig is marad a bizonytalanság és az évi kétszeri igazodás az órák mutatóihoz.
