A készülékek fogyasztásáról pontos képet ad az energiacímkén szereplő SEER-érték (Seasonal Energy Efficiency Ratio), amely a szezonális hűtési hatékonyságot mutatja meg. Minél magasabb ez az érték, annál kevesebb áramot használ fel a berendezés ugyanolyan hűtési teljesítmény mellett.
A gyártók kötelesek megadni a szezonális energiafogyasztást is (kWh/szezon). Ez az érték szorozva az aktuális villamosenergia-árral adja meg a nyári időszak hűtési költségét. Például egy 144 kWh/szezon fogyasztású klíma esetén, 36 Ft/kWh rezsicsökkentett árral számolva az egész szezonra 5184 Ft költséggel lehet számolni.
Fontos látni, hogy ez nem elméleti minimum, hanem egy szabványosított, átlagos használaton alapuló érték. A tényleges fogyasztás természetesen változhat a használat módjától és a környezeti tényezőktől függően. Összeszedtük azokat a tényezőket, amelyek nagy valószínűséggel befolyásolják a klímahasználatot és annak áramfogyasztását:
- a helyiség szigetelése: gyenge szigetelés esetén a készüléknek jóval többet kell dolgoznia a kívánt hőmérséklet fenntartásáért.
- a beállított hőmérséklet: a túlzottan alacsony célérték növeli a fogyasztást, mivel a klíma hosszabb ideig, nagyobb teljesítményen működik.
- a készülék méretezése: ha a klíma túl kicsi vagy túl nagy a helyiséghez képest, az energiahatékonyság romlik.
- a nyílászárók állapota és a helyiség tájolása: benapozott, rosszul árnyékolt helyeken megnő a hűtési igény.
Miért nem kell tartani a „24 órás klímahasználattól”?
Sokan abban a tévhitben élnek, hogy ha egy 1000 wattos klíma egész nap működik, az hatalmas költséget jelent. A valóság azonban más: az inverteres klímák nem folyamatosan teljes teljesítményen dolgoznak. A technológia lényege, hogy a készülék a kívánt hőmérséklet elérése után visszavesz az intenzitásból, és csupán a hőmérséklet fenntartásához szükséges energiát használja.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy akár 70–80%-kal is kevesebbet fogyaszthatnak a maximális értékhez képest. A folyamatos, egyenletes működés ráadásul kíméli a berendezést is, így annak élettartama is meghosszabbodik.
Tipikus felhasználói hibák, amelyek feleslegesen növelik a fogyasztást
A leggyakoribb tévedések közé tartozik, amikor a felhasználó hirtelen lehűtést próbál elérni: például hazaérkezés után 16–18 °C‑ra állítja a klímát. Ez nemcsak kellemetlen hőérzetet okozhat, de extrém terhelésnek is kiteheti a gépet. További hibák:
- gyakori ki-be kapcsolgatás, amely az indítási csúcsfogyasztás miatt többletköltséget okoz,
- elhanyagolt szűrők, amelyek miatt csökken a hatékonyság,
- nyitva hagyott ajtók, ablakok, amelyek elszökő hideg levegőt eredményeznek.
A szakértők szerint ideális, ha a klíma 24–26 °C közötti értékre van állítva, folyamatos temperáló módban. Ez kellemes beltéri klímát biztosít, alacsony fogyasztás mellett.
Mire figyeljünk vásárlás előtt?
A megfelelő klíma kiválasztásakor érdemes szakértői segítséget kérni a méretezéshez. Egy alulméretezett készülék nem képes hatékonyan lehűteni a teret, egy túlméretezett viszont gyakran ki-be kapcsol, ami szintén nem gazdaságos.
A SEER-érték mellett fontos még a gyártó megbízhatósága és a szervizháttér. Egy régóta piacon lévő márka nagyobb eséllyel biztosít hosszú távon is működő alkatrészellátást és támogatást.
Az okos funkciók, mint a Wi-Fi vezérlés, időzítő vagy „Sleep” mód szintén segítenek a fogyasztás optimalizálásában. Az újabb modellek már mesterséges intelligenciát is használnak a felhasználói szokások elemzésére, így akár 10–20% megtakarítás is elérhető.
A klímahasználat költségei kordában tarthatók
A korszerű, inverteres technológiával működő klímaberendezések működése messze nem olyan költséges, mint azt sokan hiszik. A tudatos választás, a megfelelő beállítások és a rendszeres karbantartás segítségével a nyári hónapokban is fenntartható és pénztárcabarát módon élvezhetjük a kellemes hőmérsékletet otthonunkban.
A klímahasználat költségei tehát nem feltétlenül jelentenek problémát – ha tudjuk, hogyan tartsuk kézben őket.
