Meg­jött az ősz, és vele együtt a hosszú, meg­hitt esték, ami­kor jól esik egy pohár bor vagy egy gőzöl­gő bög­re for­ralt bor a kezünk­ben. Az évnek ebben az idő­sza­ká­ban vala­hogy min­den lelas­sul, és job­ban vágyunk a meleg, illa­tos, léle­kig hato­ló ízek­re. Ha idén sze­ret­néd vala­mi külön­le­ges­sel fel­dob­ni a boro­zós esté­ket, akkor pró­báld ki ezt a klasszi­kus, még­is rit­kán készí­tett finom­sá­got: a bor­le­vest.

Ez a recept nem­csak ízé­ben, hanem han­gu­la­tá­ban is töké­le­te­sen illik az őszi-téli idő­szak­hoz.

A bor­le­ves, más néven bor­sa­lé vagy bor­hab leves, a régi magyar kony­ha egyik elfe­le­dett gyöngy­sze­me. Régen ünne­pi étel­nek szá­mí­tott, főleg az arisz­tok­ra­ta ház­tar­tá­sok­ban. Nem cso­da, hiszen a bor min­dig is a bőség, az öröm és a meleg­ség jel­ké­pe volt. A bor­le­ves külön­le­ges­sé­ge, hogy egy­szer­re fűsze­res, gyü­möl­csös és kré­mes. Mint­ha a for­ralt bor és egy könnyed desszert­le­ves talál­koz­na egy tál­ban.

A bor­le­ves nem­csak egy recept, hanem han­gu­lat, illat és élmény. Egy tál bor­le­ves mel­lett lelas­sul az idő, elő­ke­rül­nek a beszél­ge­té­sek, a neve­té­sek, és a hideg őszi esté­ből egy pil­la­nat alatt meg­hitt, meleg emlék lesz. Ma újra egy­re töb­ben fede­zik fel, hiszen a bor­le­ves nem­csak lát­vá­nyos, hanem nagyon finom és könnyen elké­szít­he­tő. Ráadá­sul kivá­ló válasz­tás ven­dég­vá­ró fogás­ként, vacso­ra­in­dí­tó­nak vagy akár desszert­nek is.

Bor­le­ves: hoz­zá­va­lók 4 sze­mély­re

1 üveg fehér­bor, 1 db narancs, 12 dkg cukor, 2 db fahéj­rúd, 1 db vaní­lia­rúd, 4–5 db szeg­fű­szeg, 1 db cit­rom, 5 db tojás, 1 csi­pet só, 1 cso­mag vaní­li­ás cukor, 2 dl tej­szín, 1 evő­ka­nál étke­zé­si kemé­nyí­tő és pár szem mazso­la ízlés sze­rint.

A bor­le­ves elké­szí­té­se lépés­ről lépés­re

1. A boros alap elké­szí­té­se
   Egy nagyobb fazék­ba öntsd bele a fehér­bort, majd add hoz­zá a kifa­csart narancs­le­vet és körül­be­lül 1 dl vizet. Szórd bele a cukor felét, majd tedd bele a fűsze­re­ket: a fahéj­ru­dat, a vaní­lia­rúd kika­part mag­ja­it és magát a rudat, vala­mint a szeg­fű­sze­get. A narancs és a cit­rom héját is hoz­zá­ad­ha­tod, hogy még inten­zí­vebb cit­ru­sos illa­tot kap­jon. Tedd fel főni, és ami­kor fel­forrt, vedd le a lán­got, majd főzd továb­bi 5–6 per­cig, hogy az ízek jól össze­ér­je­nek.
   
2. A hab­ga­lus­ka elké­szí­té­se
   Köz­ben válaszd szét a tojá­so­kat. A fehér­jé­ket verd kemény hab­bá egy csi­pet sóval és a vaní­li­ás cukor­ral. Ha szép, fényes habot kapsz, egy evő­ka­nál segít­sé­gé­vel szag­gass belő­le galus­ká­kat, és óva­to­san tedd a for­ró, de nem lobo­gó boros alap­ba. Főzd a galus­ká­kat 1–2 per­cig, majd szedd ki őket egy tál­ra. Ezek lesz­nek a leves tete­jén a habos, légi­es díszek.
   
3. A leves besű­rí­té­se
   A boros alap­ból vedd ki a fűsze­re­ket. Egy külön tál­ban keverd el a tojás­sár­gá­já­kat a tej­szín­nel, a cukor másik felé­vel és a kemé­nyí­tő­vel, amíg cso­mó­men­tes lesz. Hőki­egyen­lí­tés­sel, vagy­is egy kevés meleg levest foko­za­to­san hoz­zá­ke­ver­ve öntsd ezt a keve­ré­ket vissza a fazék­ba, és taka­rék­lán­gon folya­ma­to­san kever­get­ve főzd addig, amíg a leves eny­hén besű­rű­sö­dik. Fon­tos, hogy ne for­rald fel, külön­ben a tojás össze­csap­hat.
   
4. Tála­lás
   A kész levest tálal­ha­tod mele­gen vagy hide­gen is. Mind­két for­má­ban cso­dás. Merd tányér­ba vagy pohár­ba, tedd rá a hab­ga­lus­kát, majd szórd meg mazso­lá­val. Ha sze­ret­néd, díszít­he­ted pirí­tott man­du­lá­val vagy aprí­tott kan­dí­ro­zott narancs­héj­jal is.

Tip­pek, trük­kök és vari­á­ci­ók

Ügyelj a bor­vá­lasz­tás­ra: A leg­jobb, ha szá­raz vagy fél­édes fehér­bort válasz­tasz, pél­dá­ul olasz­riz­lin­get, fur­min­tot vagy chardonnay‑t. A bor minő­sé­ge hatá­roz­za meg a leves ízét, ezért érde­mes olyat válasz­ta­ni, amit magá­ban is szí­ve­sen meg­in­nál. A főzés során a bor alko­hol­tar­tal­ma nagy­részt elpá­ro­log, így a bor­le­ves inkább fűsze­res, gyü­möl­csös aro­má­kat hor­doz, nem lesz „boros” az íze.

Ha külön­le­ges­sé­get sze­ret­nél, tehetsz bele egy kevés gyöm­bért, kar­da­mo­mot vagy csil­lag­ánizst is. Ezek még ünne­pib­bé vará­zsol­ják a bor­le­ves ízét. A bor­le­ves reme­kül mutat átlát­szó üveg­po­hár­ban is, ahol lát­szik a sely­mes, arany­ló szí­ne és a lebe­gő hab­ga­lus­ka.

Könnyű elké­szí­te­ni, még­is ele­gáns, így akár egy vacso­ra külön­le­ges elő­éte­le is lehet, de önma­gá­ban is töké­le­tes válasz­tás, ha vala­mi édes-fűsze­res finom­ság­ra vágysz. Ha pedig még több recept­re vagy kíván­csi láto­gass el az Egy­sze­rű­en VEGÁN maga­zin olda­lá­ra is!